A magyar kisebbséggel való vérlázító bánásmód és az ukrán kormánykörökben elharapódzó egyre durvább korrupció állhat annak a konfliktusnak a hátterében, ami mára szintet lépett Oroszország és Ukrajna között. Petro Porosenko ukrán elnök hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra, bár nyilvánvalóan tisztában van vele, a Nyugat segítsége nélkül nem kerekedhet felül a konfliktusban. Nagyon úgy tűnik, az ukrán elnöknek éppen az elhúzódó konfliktus a hosszabb távú politikai célja, amely egyben a hatalomban maradást is jelentheti számára.
Áll a bál Oroszország és Ukrajna között. Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó nekiment három ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat állítólag a nemzetközi normák szerint előre bejelentették, az orosz fél ezt azonban az RT beszámolója szerint cáfolja. Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.
Kiszelly Zoltán politológus szerint nyílt provokáció történt az ukrán fél részéről, ami első hallásra logikátlan lenne, hiszen így is pattanásig feszültek a húrok a két ország között, ha azonban a közelgő ukrán választásokat nézzük, ezen belül pedig figyelmesen megvizsgáljuk Porosenko helyzetét, a konfliktus még akár ésszerű lépésnek is tűnhet.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Elnöki sajtószolgálat/Mihajlo Markiv
Politikai céljai lehetnek a provokációnak
De miről is van szó? 2019-ben választásokat tartanak Ukrajnában, a jelenlegi államfő, Petro Porosenko pedig nem éppen érezheti magát nyeregben, ha megnézzük az elmúlt időszak korrupciós ügyeit, külpolitikai vitáit és azt a rengeteg felháborodást, amely az Ukrajnában élő kisebbségek miatt alakult ki az elmúlt időszakban. Ebben természetesen benne van a kárpátaljai magyarokkal való bánásmód is, ami miatt hazánk folyamatosan blokkolja Ukrajna Nyugathoz való közeledését.
Porosenko ezzel a hatalmát kívánja bebetonozni, azt gondolja, ha konfliktus van, akkor a Nyugat kénytelen lesz megmenteni őt, és ezzel biztosítva lesz az ő karrierje is. Ha a helyzet tovább eszkalálódik, akkor akár el is halaszthatják a választásokat, amelyet jelen pillanatban nagy valószínűséggel elvesztene Julia Timosenkoval szemben
– mondta el portálunknak Kiszelly Zoltán.
A Nyugat részéről a megmentés szintén jól jön, hiszen Ukrajnát úgy tudja a felszínen tartani, ha a nemrég folyósított egymilliárd eurón túl további pénzügyi támogatásokat kap az ország, ebből pedig várhatóan amerikai fegyvereket fognak vásárolni, ami pedig amerikai érdek. Ezen felül pedig alkalom nyílik arra, hogy az USA még több katonát küldjön Lengyelországba az orosz fenyegetettség apropóján.
Az orosz fél persze szintén tisztában lehet Porosenko politikai szándékaival, így felmerül a kérdés, hogy akkor vajon miért dőltek be neki, és nyitottak tüzet az ukrán hajókra. A válasz erre “odaát van”, bár nem tudni, hogy ezelőtt hány válaszlépés nélkül hagyott provokáció történhetett, illetve az is érthető, hogy az orosz félnek is kötelessége reagálni a támadásokra, ha nem akarja elveszíteni a presztízsét az amúgy is kiélezett helyzetben.
Az ukrán nacionalista Azov önkéntes zászlóalj politikai pártjának aktivistái tüntetnek a kijevi parlament előtt 2018. november 26-án, azt követően, hogy Petro Porosenko ukrán elnök az éjszaka folyamán 60 napos hadiállapot bevezetését javasolta a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
A magyar kisebbség helyzete is eltörpülhet
Ezen kívül Porosenko feltétlen érdekében áll, hogy a választásokig a Nyugat ne azzal foglalkozzon, hogy milyen korrupciós ügyek bontakoznak ki a jelenlegi ukrán kormány háza táján, valamint azt sem szeretné az ukrán vezetés, hogy a kisebbségek helyzete legyen a fő téma, amikor az ország Nyugat felé való közeledéséről van szó.
Mint ismeretes, egyre durvább fenyegetésben élnek a kárpátaljai magyarok, az egyre szélsőségesebben soviniszta ukrán politikai vezetés minden erejével ellenségképeket gyárt az utóbbi időben, és válogatott támadások érik a Kárpátalján élő magyar közösséget is. Előbb az oktatási törvény módosításával az anyanyelvi oktatásukat sodorták veszélybe, ez az ügy még mindig függőben van. Ezt követte a magyarok kitoloncolására felszólító petíció az ukrán parlament honlapján, az ungvári magyar főkonzulátus megtámadása, majd felgyújtása, a kárpátaljai magyar vállalkozók vegzálása, a határon átkelő kárpátaljai magyarok indokolatlan feltartása, a magyar–ukrán kettős állampolgárok kirúgása a közszolgálati állásokból, a központilag szervezett magyarellenes sajtókampány, most pedig a magyarok listázása.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősséggel hétfőn ül össze, hogy megtárgyalja az Ukrajna és Oroszország közötti helyzetet.
Vezető kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Facebook
Twitter
YouTube
RSS