Pesti Srácok

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

Őrült húsvéti hagyományok, avagy miért hoz szerencsét a sikeres szekérrobbantás Olaszországban

A Fülöp-szigetektől Dél-Európán át Latin-Amerikáig számos különleges rituáléja létezik a húsvét megünneplésének. Alábbi válogatásunkban megemlítünk néhány példát arra, hogyan emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról és feltámadásáról a világ különböző pontjain.

Saját magukat feszítik meg a fülöp-szigeteki hívők

A Fülöp-szigeteken néhány hívő katolikus a húsvéti önmegfeszítés és önostorozás gyakorlatát követi. Úgy gondolják, hogy ez segít megtisztulni a világ bűneitől. A római katolikus egyház nem támogatja ezt az elképzelést, és aktívan próbálja visszaszorítani ezt a gyakorlatot. Idén Nagypénteken a Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától északra a fülledt hőségben szegezték keresztre a katolikus hívőket, hogy Jézus Krisztus keresztre feszítését eljátsszák. Mintegy 20 ezer filippínó és külföldi turista özönlött a Pampanga tartománybeli San Pedro Cutud faluba, hogy szemtanúja legyen az "áhítat" eme éves megnyilvánulásának, amelyet a Fülöp-szigeteki római katolikus egyház nem néz jó szemmel.

Római katonáknak öltözött színészek korbácsolták a keresztet tartó híveket, és három ember kezébe és lábába három centiméteres szögeket vertek, élükön a 63 éves Ruben Enajével, akit 35. alkalommal feszítettek keresztre.

PestiSracok facebook image
Keresztfára szegeztette magát Ruben Enaje Fülöp-szigeteki vezeklő (k) Jézus Krisztus kereszthalálának rituáléján San Fernandóban 2024. március 29-én, nagypénteken. Ezen a napon a Fülöp-szigetek több településén keresztre feszíttetik magukat vezeklő férfiak és nők, hogy Jézus Krisztus szenvedését átélve megtisztuljanak bűneiktől. Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának emléknapja. Fotó: MTI/EPA/Rolex Dela Pena

Franciaország

A dél-franciaországi Bessières több mint 40 éve követi azt a hagyományt, hogy húsvét alkalmából a város főterén egy óriási, 15 ezer tojásos omlettet készítenek. Az előkészületekhez hatalmas tüzet gyújtanak, és több mint 50 önkéntes segít feltörni a tojásokat az ünnepi étel előkészítéséhez. A helyi szakácsok összefognak, hogy omlettet főzzenek, amelyet megosztanak a 10 ezer néző között, akik összegyűlnek.

Pápua

Pápua Új-Guinea dzsungelében nem sok hasznát veszik a csokoládénak, ezért helyette a húsvéti fákat ünneplik. Édesség vagy színes díszek helyett azonban az emberek dohánnyal és cigarettával díszítik a fákat, és húsvét előtt istentiszteleti helyként használják őket. A templomokban a kis fákat is dohányrudakkal és cigarettával díszítik. Ezeket a húsvéti istentisztelet után osztják ki.

Mexikó

A mexikói Semana Santa az egyik legismertebb vallási ünnep, amelyet a legtöbb mexikói városban nagy lelkesedéssel és buzgalommal ünnepelnek. Ebben a sokféle hagyományokkal teli országban különböző módokon ünneplik ezt a spanyol hódításból származó ünnepet: az iztapalapai hagyományos körmenettől a chihuahuai Tewerichicig.

A Semana Santa (Nagyhét) alatt számos mexikói városban és településen tartanak felvonulásokat, körmeneteket és Krisztus szenvedésének felelevenítését, ahol a résztvevők hagyományos jelmezekbe öltöznek és vallási képeket visznek magukkal. Sok család is megemlékezik erről az ünnepről, részt vesz az istentiszteleteken, különleges ételeket készít, és otthonát vallásos képekkel és szimbólumokkal díszíti, amelyek tele vannak jelentéssel.

Olaszország

Firenzében a Scoppio del Carro, vagyis a "Szekérrobbantás" több mint 350 éves múltra tekint vissza. Az 1622-ben épített, két-három emelet magas, díszes szekeret egy füzérekkel díszített ökörpár húzza Firenze utcáin keresztül a Keresztelőkápolna és a székesegyház közötti térre. A hagyomány szerint a szekér megfelelően felszerelve, tűzijáték-arzenállal a katedrális előtt várakozik. A székesegyház oltáráról 11 óra körül, amikor a templomban eléneklik a "Gloria"-t, az érsek a tűzzel meggyújt egy galamb alakú rakétát (a Colombina nevű, a Szentlelket jelképező rakétát), amely egy dróton keresztül a templom külső oldalára repül, majd a téren összeütközik a Szekérrel, és látványos tűzijátékot, a Szekér robbanását idézi elő.

Spanyolország

Spanyolországban a nagyhét folyamán emberek százezrei lepik el naponta a városok, falvak és települések utcáit, hogy tanúi lehessenek a turisták egyik fő látványosságának számító felvonulásoknak. A szertartásokon a "nazarénók", azaz bűnbánó testvériségek magas kúpos kalapban, szerzetesi köntösben és csuklyával az arcukon kísérik a Jézust és Szűz Máriát ábrázoló szobrokkal pompásan feldíszített kocsikat, amelyek hátterében sokszor ősi utcák és építészeti emlékek állnak. A húsvét mindig is szent ünnep volt a spanyolok számára, és milliók indulnak útnak, sokan csak azért, hogy megnézzék a körmeneteket.

Forrás: wanderlast.co.uk, Reuters; Vezető kép: MTI/AP/Gerard V. Carreon

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.