A kórházak helyzetéről, az iskolakezdés költségeiről, a bölcsődei ellátásról, a gazdaság helyzetéről, valamint a szakképzésről és a családtámogatásokról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.
Szakács László (MSZP) azt kifogásolta, hogy csőd közeli helyzetben vannak kórházak, dolgozóik pedig elvándorolnak, miközben az általa értelmetlennek tartott népszavazás kampányára szerinte 8 milliárd forintot költ az állam.
Azt kérdezte: a kampány miatt mennyi műtét marad el 2016-ban. Mit tesznek a gyermekek ellátásáért és azért, hogy a szakemberek ne menjenek el?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megkérdőjelezte a felszólalás valóságalapját és kijelentette: semmilyen halaszthatatlan műtét nem halasztódott el. Szólt a Heim Pál Kórház fejlesztéseiről, de kijelentette azt is: a modernkori népvándorlás az egészségügy számára is kockázatokat hordoz. Ha megvalósulna a betelepítés, egy városnyi ember egészségügyi költségét vihetné el az ellátásuk – mutatott rá.
Szakács László a választ nem fogadta el, a Ház viszont megszavazta azt, 107 igen szavazattal, 30 nem és 1 tartózkodó voks mellett.
Jobbik: emelkedtek az iskolakezdés költségei
Dúró Dóra (Jobbik) az iskolakezdés költségeinek növekedését firtatta, ami szerinte nagyobb terhet ró a szülőkre, mint két éve. Nem tartotta normálisnak, hogy sok család öt hónapot spórol ezen kiadásokra. Kijelentette: a jogbiztonságot sem tudták garantálni a szakképzésben, amelynek kerettantervéről csak augusztus végén jelent meg a rendelet. Azt kérdezte: tervezik-e az iskolakezdés terheinek csökkentését például áfacsökkentéssel. Rétvári Bence statisztikai torzításnak nevezte, hogy többet kellene költeni a tanévkezdésre. Szerinte több mint 34 százalékkal csökkentek a kiadások, hiszen a diákok többsége már ingyen kapja a tankönyvet. A szakképzési kerettanterveket először júniusban hozták nyilvánosságra – mutatott rá -, majd fórumokon tárgyalták meg azokat. Dúró Dóra nem fogadta el a választ, a képviselők többsége viszont igen: 107 igen szavazattal, 27 nem és két tartózkodó voks mellett.
KDNP: hogyan változik a bölcsődei ellátórendszer?
Hollik István (KDNP) arra várt választ, hogyan változik a bölcsődei ellátórendszer. Már mini- vagy munkahelyi bölcsődékbe is vihetők a gyermekek – ismertette, fontos eredményként értékelve az eddig elérteket, azt, hogy idén már 47 ezer gyermek helyezhető el bölcsődei ellátásban. Mire számíthatnak a nem önkormányzati bölcsődék? – tette fel a kérdést.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy válaszolt: a bölcsődei rendszer átalakításának eleme a férőhelyek bővítése, újak kialakítása, és a dolgozók korábbiaknál is nagyobb anyagi megbecsülése. Ismertette azt is: jelenleg csak tízezer főnél nagyobb településen kötelező a bölcsődei ellátás, jövőre azonban már ott is létre kell hozni, ahol több mint negyven érintett gyermek él vagy legalább öt szülő igényli az ellátást. A politikus a választ elfogadta.
LMP: a magyar gazdaság még mindig függő helyzetben van
Schmuck Erzsébet (LMP) a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy még mindig jelentős mértékben függ az uniós támogatásoktól, a multik exportjától és az orosz energiaimporttól. Ha ezen multik megroppannak, az szerinte padlóra küldené az egész magyar gazdaságot – hangsúlyozta, bírálva, hogy az uniós források “lenyúlása” is ugyanezt okozhatja.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a válság szó nem hozható összefüggésbe a magyar gazdasággal. A magyar növekedés pozitív adatait ismertette; szerinte el kell ismerni a fogyasztás növekedését, a devizahitelek kiszorulását vagy a munkanélküliségi adatok jelentős javulását.
Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, azt az Országgyűlés szavazta meg 100 igen vokssal, 29 nem szavazat mellett.
Fidesz: mire számíthatnak a családok?
Dunai Mónika (Fidesz) az iskolakezdés terheinek csökkentéseként szólt arról, hogy a diákok kétharmada ingyen kapott tankönyvet.
Kiemelte, hogy jövőre több mint 450 milliárd forinttal több jut az oktatásra, mint a 2010-es költségvetésében, és emelkedik a gyermekétkeztetésre fordított összeg is. A további pozitív változásokra kérdezett rá.
Novák Katalin szerint az eddigi intézkedések eredménye, hogy a fiatalok egyre bizakodóbbak, egyre többen kötnek házasságot.
Ismertette a kormány otthonteremtési programját, amelyre jövőre több mint 210 milliárd forintot szánnak. A kormány a GDP 4 százalékát fordítja családtámogatásokra – mondta. A képviselő elfogadta a választ.
MSZP: totális fejetlenség a szakképzésben
Kiss László (MSZP) “totális fejetlenségnek” minősítette a szakgimnáziumok kialakítását. Bírálta a közismereti tárgyak számának csökkentését, ami megnehezíti a fiatalok pályaképének kialakítását. Előttük elzárják a továbbtanulás lehetőségét – jelentette ki. Vannak-e az új kerettantervhez illeszkedő tankönyvek? – kérdezte.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: a cégek kérték a szakképző rendszer átalakítását. A kerettantervek felkészülést segítő munkaanyagai már nyár elején ismertek voltak – szögezte le -, és maguk a kerettantervek is szinte teljes egészében elérhetők voltak a tanárok számára már júliusban. A tankönyvigény biztosított, de a tananyagok máshonnan is megszerezhetők – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: nincs veszélyben a szakképzés indítása, azt csak néhány újsághír próbálta sugallni. A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház viszont megszavazta azt 106 igen szavazattal, 31 nem voks mellett.
PS/MTI, Fotó:MTI, Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS