Pesti Srácok

Párizsi merényletek – 2021 szeptemberében kezdődik a per és 2022. március végéig tart

Párizsi merényletek – 2021 szeptemberében kezdődik a per és 2022. március végéig tart

A 2015. november 13-i százharminc áldozatot követelő párizsi merényletsorozat pere 2021. szeptember 8-án fog elkezdődni és 2022. március végéig tart – közölte pénteken a párizsi terrorelhárítási ügyészség.

A példátlan méretű pernek eddig 1750 felperese van, de a száztíz tárgyalási napra várnak több száz ügyvédet és újságírót is. A Párizs szívében található Cité-szigeten, a történelmi igazságügyi palotában már megkezdődött az 550 férőhelyes tárgyalóterem kialakítása. A per eredetileg 2021 januárban kezdődött volna, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották. A húsz vádlott között van a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélője, Salah Abdeslam is, akit négy hónapi bujkálás után Belgiumban tartóztattak le és Párizsban tartanak fogva. A gyanúsítottak közül tizennégyen vannak a francia vagy a belga igazságszolgáltatás felügyelete alatt, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók és közvetítők. Tizenegyen előzetes letartóztatásban várják a pert, míg hárman szabadlábon, rendőri felügyelet alatt vannak. A további hat gyanúsított közül az egyik körözés alatt álló férfit, Ahmed Dahmanit Törökországban tartják fogva, a többi öt pedig feltételezhetően életét vesztette az iszlamista harcokban Szíriában. Miután a titkosszolgálatok feltételezésére nincs bizonyíték, távollétükben feltehetően őket is elítéli majd a párizsi esküdtszék. Salah Abdeslamot terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben elkövetett emberölés és emberölési kísérlet vádjával állítják bíróság elé. Jóllehet a vizsgálóbírók mintegy tíz alkalommal beidézték a börtönében teljesen elszigetelten tartott dzsihadistát, nem tett vallomást.

2015. november 13-án, miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán öltek meg harminckilenc embert, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és több, mint háromszázötvenet megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én Brüsszelben, ahol harmincketten vesztették életüket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sebastien Nogier

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!