1956. október 25-én példátlan mészárlás történt a nemzet főterén – nyilatkozta portálunknak Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója, hozzátéve, hogy a „véres csütörtök” előtt is voltak fegyveres összetűzések, mégis, az ilyen traumatikus esemény kirívó a magyar történelemben. A véres esemény áldozatainak tiszteletére az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai konferenciát szervez október 25-én. Ismert, a szovjet pártvezetés igen magas rangú küldötteket irányított Budapestre, akik 1956. október 25-e délelőttjén a Magyar Dolgozók Pártjának Akadémia utcai székházában egyeztettek a magyar kommunista párt tagjaival. Az ilyen magas rangú jelenlét híven jelezte, Moszkva kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyarországi eseményeknek.
Az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai konferenciát szervez az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére, október 25-én 11 órai kezdettel. Az Országház Felsőházi üléstermében tartott előadássorozat ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A konferencia fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a nyitóelőadást Schmidt Mária, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa tartja majd. A konferencián előadnak Földváryné Kiss Réka, Horváth Miklós, Kedves Gyula, M. Kiss Sándor, Rainer M. János, Soós Viktor Attila, Szakolczai Attila, Tulipán Éva.
Fotó: budapestcity.org
A konferencián szó lesz a spontán megalakuló fegyveres csoportokról, a toborzásról, politikát befolyásoló szerepükről, illetve más, szintén spontán megalakuló forradalmi testületekről is, amelyek szinte azonnal felváltották a széteső kommunista hatalom hasonló szervezeteit. Külön előadás foglalkozik Nagy Imre intézkedéseivel, a kommunista pártvezetés különböző irányaival, illetve az 1956-os sortüzek sajátosságaival. Az előadók különböző perspektívából mutatják be az október 25-ei Kossuth téri vérengzés eseményeit, hogyan kerültek a tüntetők a térre, és hogyan az őket halomra mészároló fegyveres alakulatok, továbbá milyen technikai különbségek voltak a felkelők és a szovjet hadsereg fegyverzetében.
Véres csütörtök
Tallai Gábor, a Terror Háza programigazgatója az esemény kapcsán portálunknak elmondta, az 56-os Emlékbizottság megjelentette Beke Kata, az MDF későbbi politikusa 1977-ben írt novelláját, melyben szemtanúként írta meg emlékeit. Beke Kata többedmagával ment ki a Kossuth térre, a sortüzet a vele együtt összekuporodó társak közül egyedüliként ő élte túl. Tallai Gábor hozzátette, a Disco című novella – amelyből részletek is elhangzanak majd a konferencián –rávilágít arra a felfoghatatlan állapotra, hogy a mai napig sem tudjuk, pontosan hány áldozata is volt a mészárlásnak. Tallai hangsúlyozta, 1956. október 25-én példátlan mészárlás történt a nemzet főterén. A „véres csütörtök” előtt is voltak fegyveres összetűzések, másnap például Mosonmagyaróváron lőttek védtelen tömegbe, ilyen traumatikus esemény mégis kirívó a magyar történelemben.
Fotó: MTI
A programigazgató az október 25-i sortűzzel kapcsolatban elmondta, a szovjet pártvezetés igen magas rangú küldötteket irányított Budapestre, akik 1956. október 25. délelőttjén a Magyar Dolgozók Pártjának Akadémia utcai székházában egyeztettek a magyar kommunista párt tagjaival. Az ilyen magas rangú jelenlét híven jelezte: Moszkva kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyarországi eseményeknek. Eközben a Kossuth téren békés, nyugodt hangulat uralkodott, elszavalták a 12 pontot, az emberek pedig barátkozni kezdtek a szovjet katonákkal. A Moszkvából érkezett tisztek ezt nem tűrték és riasztólövések leadására adtak parancsot. Ezután szabadult el a pokol. Tallai hozzátette, elképesztően kegyetlen és véres gyilkosságok történtek 1956. október 25-én, a „véres csütörtökként” emlegetett nap beleégett a nemzeti emlékezetbe.
Részlet Beke Kata Diszkó című novellájából (a Terror Háza Múzeum engedélyével):
Mondják: még üvöltött a három szólam, amikor egy feketekendős, feketeruhás öreg asszony járkálni kezdett a téren, imára kulcsolt kézzel. Nem törődött a golyókkal, nem találták el. Keresett valakit a halottak, sebesültek között, vagy imát mondott értük? És hogyan imádkozott vajon, katolikusul vagy reformátusul? Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk… most, halálunk óráján? Az embereket Te hagyod meghalni?
Egy hét múlva halottak napja volt. Erre is emlékszünk és erről is hallgatunk. A város minden ablakában gyertyák, a házakon fekete zászlók a lyukas közepű háromszínű mellett. A tér közepe, ahol a katonai és egyéb parádékat szokták tartani, felszórva homokkal. Kisebb-nagyobb homokfoltok távolabb az aszfalton. Az a véres csontszilánk. Elszórt ruhadarabok mindenfelé. És virágok és gyertyák, tízesével vagy egyesével. Ott, ahol lelőtték azt a lányt. Ott, ahol a ballonkabátos fiú feküdt. Ott, ahol csak véres halom volt akkor. Ott, a lépcsőn. Pontosan ott lobogtak a gyertyák a szürke délutánban.
Én is pontosan ott álltam, ahol akkor a tank. És néztem az aszfaltot, a teret, a gőgös oroszlánt. Nem hoztam virágot, nincsen annyi virág, amennyi halottam nekem van.
A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött, amelyre itt van lehetőség (A regisztráció október 24-én 12 órakor zárul le.).
A részletes programot itt tekintheti meg.
Forrás: Terror Háza/PestiSrácok.hu, fotó: szegedem.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS