Pesti Srácok

Égben lebegők csarnoka - Nézz körül utoljára a bontásra váró PeCsában! (GALÉRIA)

Égben lebegők csarnoka - Nézz körül utoljára a bontásra váró PeCsában! (GALÉRIA)

Hamarosan eltűnik a Városliget ikonikus épülete, a Petőfi Sportcsarnok. Az 1985-ben nyitott komplexum a főváros egyik legkedveltebb könnyűzenei koncerthelyszíne volt sokáig, azonban az idő vasfoga mára annyira kikezdte a PeCsát, hogy a liget egyik szégyenfoltjává vált. A bontásra ítélt 10.729 négyzetméteres épületet most még utoljára te is körbejárhatod galériánk segítségével.

Fotók: Horváth Péter Gyula- 061.hu

PestiSracok facebook image

A fővárosi ifjúsági szabadidő központ létesítését 1981-ben a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága és a Fővárosi Tanács kezdeményezte a volt Iparcsarnok helyén álló, bútorraktárként funkcionáló volt BNV csarnok helyén. Az épületet Halmos György építész és Tihanyi Judit belsőépítész tervezte. Az akkori viszonyok között korszerűnek számító hang- és fénytechnikával felszerelt köznyelvben PeCsa néven emlegetett Petőfi Csarnokot 1985. április 27-én nyitották meg. Az épületet nem csak koncerthelyszínnek szánták, egyaránt volt ifjúsági szabadidőközpont is. A színpadán a hazai művészeti élet kiválóságai és külföldi világsztárok egyaránt szerepeltek. A Petőfi Csarnok megnyitása óta közel 15 ezer rendezvénynek adott otthont, a látogatók száma meghaladta a tízmilliót. A Közlekedési Múzeum repüléstörténeti gyűjteményét is itt helyezték el, habár a hely sosem volt elég hozzá.

Helyén a Liget Budapest Projekt keretében felépülő Új Nemzeti Galéria lesz, amely 9095 négyzetmétert foglal majd el, de a bontás során a mostani leburkolt felületek egy része is felszabadul majd, így gyarapítva a park zöld területét. A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes épületterv a japán SANAA építésziroda munkája. Az új múzeum a magyarországi és európai képzőművészet fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb hazai közgyűjtemény lesz, amely a 19. század elejétől a jelenkorig gyűjti, őrzi és mutatja be az európai és a hazai művészettörténet emlékeit. A lebontandó Petőfi Csarnok helyén felépülő korszerű múzeum a tervek szerint 2019 nyarán nyitja majd meg kapuit.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.