Pesti Srácok

Pikóék mesterterve egyszerűen lehengerlő - ja, nem

Pikóék mesterterve egyszerűen lehengerlő - ja, nem

Józsefváros humanista. Józsefváros úttörő. S természetesen családbarát az önkormányzata is, hiszen végre-valahára kiírtak otthonfelújítási támogatást az önkormányzati bérleményben élőknek. Mindez szépen és nemesen hangzik, a probléma ott kezdődik, hogy összesen huszonötmillió forint keretösszeget különítettek el a témára. Pályázatonként legalább bruttó 50 ezer forint, legfeljebb bruttó 300 ezer forint értékű beruházás számolható el a támogatás terhére. Ez körülbelül akkora segítség az egyre romló állagú önkormányzati bérlemények számára, mint halottnak a csók.

A probléma nem újkeletű és nem csak Józsefvárost érinti: az elöregedett, fővárosi bérlakások problémáját nehéz orvosolni. Gyurcsányékat pedig körülbelül annyira érdekelte a téma, hogy eladjanak mindent, ami eladható. Így persze egyáltalán nem meglepő, hogy 2010-ben a második Orbán-kormánynak a csődhelyzettől kellett megmentenie az országot, de emlékezetes, hogy még az önkormányzati adósságot is átvállalták, így lehetőség adódhatott volna a városrészek megújulására is. A bérházak, valamint a lakások egyre drámaibb állagának megmentésére azonban még így sem futotta: az önkormányzatoknak még így sem volt elég financiális hátterük arra, hogy elvégezzék a felújítást. Pikóék legújabb rendelete mindezek ismeretében mindennek tekinthető, csak igazi segítségnek nem. Na de nézzük, miről is van szó. A "józsefvárosi mentőöv" feltételei között szerepel, hogy csak azok részesülhetnek segítségben, akik a pályázat benyújtását megelőző tizenkét hónapon keresztül határidőre megfizették a lakbért és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjakat, vagy a korábbi hátralékuk rendezésére kötött megállapodásban előírt részleteiket. További kitétel, hogy - a bérleti szerződésben foglaltak alapján -, a bérleményben lakók tartózkodnak minden olyan magatartástól, amellyel lakótársaik nyugalmát, bérleményeik rendeltetésszerű használatát zavarnák, illetve a lakásba nem fogadtak be a bérbeadó engedélye nélkül más személyeket. Azonban Pikóék anno nem ezt ígérték.Budapesten az önkormányzatok tulajdonában álló lakóingatlanok 9,7 százaléka kihasználatlan, és a VIII. kerületben található a legtöbb ilyen. A nyilvántartások szerint Józsefvárosban 4260 lakásból 857 áll üresen, ez az önkormányzati lakások ötöde, miközben jelentős a lakásigénylők száma. A kerület ráadásul mocsaras talajon fekszik, így a vizesedés is sokkal nagyobb problémát okoz, a lakások penészesednek. Pikó anno arról vizionált, hogy 1500- 1600 bérlakást adna a rászorulóknak, noha nincs is ennyi a kerületben.

A veszélyhelyzetre való tekintettel Pikó demokratikusan, egyedül döntött negyven bérlakás eladásáról

Szinte megalázóan kevésnek minősíthető a bérlakásban élők számára kiírt pályázati összeg, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy Pikóék alig két és fél évvel ezelőtt, tizenhárom milliárd forint plusszal vették át az önkormányzat kasszáját. Ennek ellenére a polgármester húzott egyet a nadrágszíjon, és a pandémia idején vett el hatvan közszolgálati lakást egészségügyi dolgozóktól, rendfenntartó erőktől. Mivel az utóbbi időben ezen megszorítások hatására, drámaian esett a városvezetés népszerűsége, a polgármester gyorsan bedobta ezt a huszonötmillió forintos kerettámogatást. Ha belegondolunk, hogy egy család csupán háromszázezer forintot igényelhet, rájövünk miért nagy átverés az egész. Ekkora összegből még egy tisztasági festés se jön ki, arról nem is beszélve, hogy apró munkákra - a kormány által meghirdetett otthonfelújítása program miatt - szinte lehetetlen munkaerőt találni. Pikóék mesterterve tehát megoldásnak semmiképpen, inkább csupán marketingfogásnak tekinthető.

PestiSracok facebook image

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.