Pikóék mesterterve egyszerűen lehengerlő – ja, nem

Józsefváros humanista. Józsefváros úttörő. S természetesen családbarát az önkormányzata is, hiszen végre-valahára kiírtak otthonfelújítási támogatást az önkormányzati bérleményben élőknek. Mindez szépen és nemesen hangzik, a probléma ott kezdődik, hogy összesen huszonötmillió forint keretösszeget különítettek el a témára. Pályázatonként legalább bruttó 50 ezer forint, legfeljebb bruttó 300 ezer forint értékű beruházás számolható el a támogatás terhére. Ez körülbelül akkora segítség az egyre romló állagú önkormányzati bérlemények számára, mint halottnak a csók. 

A probléma nem újkeletű és nem csak Józsefvárost érinti: az elöregedett, fővárosi bérlakások problémáját nehéz orvosolni. Gyurcsányékat pedig körülbelül annyira érdekelte a téma, hogy eladjanak mindent, ami eladható. Így persze egyáltalán nem meglepő, hogy 2010-ben a második Orbán-kormánynak a csődhelyzettől kellett megmentenie az országot, de emlékezetes, hogy még az önkormányzati adósságot is átvállalták, így lehetőség adódhatott volna a városrészek megújulására is. A bérházak, valamint a lakások egyre drámaibb állagának megmentésére azonban még így sem futotta: az önkormányzatoknak még így sem volt elég financiális hátterük arra, hogy elvégezzék a felújítást. Pikóék legújabb rendelete mindezek ismeretében mindennek tekinthető, csak igazi segítségnek nem. Na de nézzük, miről is van szó. A “józsefvárosi mentőöv” feltételei között szerepel, hogy csak azok részesülhetnek segítségben, akik a pályázat benyújtását megelőző tizenkét hónapon keresztül határidőre megfizették a lakbért és a kapcsolódó külön szolgáltatási díjakat, vagy a korábbi hátralékuk rendezésére kötött megállapodásban előírt részleteiket. További kitétel, hogy – a bérleti szerződésben foglaltak alapján -, a bérleményben lakók tartózkodnak minden olyan magatartástól, amellyel lakótársaik nyugalmát, bérleményeik rendeltetésszerű használatát zavarnák, illetve a lakásba nem fogadtak be a bérbeadó engedélye nélkül más személyeket. Azonban Pikóék anno nem ezt ígérték. Budapesten az önkormányzatok tulajdonában álló lakóingatlanok 9,7 százaléka kihasználatlan, és a VIII. kerületben található a legtöbb ilyen. A nyilvántartások szerint Józsefvárosban 4260 lakásból 857 áll üresen, ez az önkormányzati lakások ötöde, miközben jelentős a lakásigénylők száma. A kerület ráadásul mocsaras talajon fekszik, így a vizesedés is sokkal nagyobb problémát okoz, a lakások penészesednek. Pikó anno arról vizionált, hogy 1500- 1600 bérlakást adna a rászorulóknak, noha nincs is ennyi a kerületben.

A veszélyhelyzetre való tekintettel Pikó demokratikusan, egyedül döntött negyven bérlakás eladásáról

Szinte megalázóan kevésnek minősíthető a bérlakásban élők számára kiírt pályázati összeg, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy Pikóék alig két és fél évvel ezelőtt, tizenhárom milliárd forint plusszal vették át az önkormányzat kasszáját. Ennek ellenére a polgármester húzott egyet a nadrágszíjon, és a pandémia idején vett el hatvan közszolgálati lakást egészségügyi dolgozóktól, rendfenntartó erőktől. Mivel az utóbbi időben ezen megszorítások hatására, drámaian esett a városvezetés népszerűsége, a polgármester gyorsan bedobta ezt a huszonötmillió forintos kerettámogatást. Ha belegondolunk, hogy egy család csupán háromszázezer forintot igényelhet, rájövünk miért nagy átverés az egész. Ekkora összegből még egy tisztasági festés se jön ki, arról nem is beszélve, hogy apró munkákra – a kormány által meghirdetett otthonfelújítása program miatt – szinte lehetetlen munkaerőt találni. Pikóék mesterterve tehát megoldásnak semmiképpen, inkább csupán marketingfogásnak tekinthető.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu