“Jó száz éve elmondhatjuk, hogy elsősorban a történelmi okok miatt a magyar világnemzetté vált. Nem feltétlenül ez volt a szándékunk, az óhajunk, de ez most már történelmi tény” – jelentette ki a Magyar Diaszpóra Tanács csütörtöki ülésén Potápi Árpád János. A 2,6 milliós diaszpórában élő magyarsággal kapcsolatban ugyanakkor kiemelte, “az élet minden területére kiterjedő hálózatot építünk, akár az oktatásról akár a kultúráról, akár a sportról, akár a médiáról, vagy az egyházakról legyen szó. Olyan hálózatokat, amelyek lefedik az egész nemzetet és éltetni próbálják azt”.
“Ha a világban diaszpórában élő magyarságról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy mintegy 2,6 millió magyar él a Kárpát-medencén kívül diaszpórában, különböző történelmi okoknak köszönhetően, Nyugat-Európában, Észak és Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Új-Zélandon” – jelentette ki elöljáróban Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Magyar Diaszpóra Tanács aktuális, csütörtöki ülésén. Ugyanakkor megjegyezte, óriási a változások zajlanak az egész világban, a diaszpóra-magyarság közösségei között is nagy az áramlás, ezért mindig újabb és újabb közösségek alakulnak a világ szinte minden táján.
Jó száz éve elmondhatjuk, hogy elsősorban a történelmi okok miatt a magyar világnemzetté vált. Nem feltétlenül ez volt a szándékunk, az óhajunk, de ez most már történelmi tény
-fogalmazott.
Gyarapodnak a diaszpóra-közösségek
Potápi Árpád János elmondta a Magyar Diaszpóra Tanács ülésére 33 országnak 90 magyar szervezetéből mintegy 82 fő érkezett. Kiemelte, a megbeszélések alapját az a támogatási program képezi, amelyben a diaszpórában működő magyar szervezetek, egyházak tevékenységét támogatja a magyar állam egy erős intézményrendszer létrehozása és fenntartása céljából. Az államtitkár kiemelte, a Gondoskodó nemzet programban az idén 500 millió forinttal támogatták a diaszpóraszervezetek és hétvégi magyar iskolák tevékenységét, a pályázatokat 2024-ben is meg fogják hirdetni. A program jelentősége kapcsán kiemelte, a támogatások révén nemcsak Kárpát-medencében, hanem a diaszpórában is templomok, közösségi terek épültek vagy újultak meg, amelynek szimbolikus jelentősége is van,
mert ez is bizonyítja azt, hogy a magyar közösségek gyarapodnak, erősödnek a világban, és a magyarságukat meg kívánják tartani.
A magyarok összefognak
Potápi Árpád János elmondta, jelenleg 14 országban zajlik a Körösi Csoma Sándor program, folytatódik a hétvégi magyar iskolák és a cserkészközösségek, általában a fiataloknak szóló programok támogatása. Mint hangsúlyozta, a magyar jövő zálogai a gyermekek és a fiatalok és ez a nemzetpolitika egészére is érvényes, hiszen
ha nincsen utánpótlás, ha a fiatalokat nem erősítjük meg magyar identitásukban, akkor az a nemzetrész elvész.
Az államtitkár arra is kitért, folyamatosan alakulnak a hétvégi magyar iskolák, legutóbb éppen Krakkóban, Tokióban, Szingapúrban és a világ egyéb más részein. Mint hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy a magyarok
mindjárt összefognak, közösséget alkotnak, iskolákat hoznak létre és egyébként az egyházi életbe is bekapcsolódnak.
Magyar világhálózat épül
Az államtitkár kiemelte,
az elmúlt közel tíz évben a Kormány nagyon sokat fordított arra, és nagyon sok közös munka van abban, hogy a magyar nemzetet nemcsak egy politikai entitásnak, egy kulturális örökségnek tekintsük, hanem hálózatok hálózatának.
Mint fogalmazott, ezt azt jelenti, hogy
az élet minden területére kiterjedő hálózatot építünk, akár az oktatásról akár a kultúráról, akár a sportról, akár a médiáról, vagy az egyházakról legyen szó. Olyan hálózatokat, amelyek lefedik az egész nemzetet és éltetni próbálják azt.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS