Pesti Srácok

Potápi Árpád szerint a huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is

Potápi Árpád szerint a huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is

Huszadik századi traumáinkra emlékezni gyász, de egyben összetartozásunk hitvallása is – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából rendezett online megemlékezésen. Potápi Árpád János a Rákóczi Szövetség által szervezett eseményen felidézte: a második világháború vége a felvidéki magyarságnak nem a békét hozta el, hanem a jogfosztást, üldöztetést, majd kitelepítést.

Az akkori történelmi eseményeket ismertetve elmondta, hogy a csehszlovák kormány a kollektív bűnösség elvére hivatkozva megtagadta az állampolgárságot a magyaroktól és a németektől, megfosztva ezzel őket minden joguktól, ingó és ingatlan vagyonuktól. Az anyanyelv használat betiltásán, majd az oktatás és a művelődés ellehetetlenítésén túl, 1946-ban negyvenháromezer magyart deportáltak kényszermunkára a Szudéta-vidékre, több ezren pedig Magyarországra szöktek az erőszakos elhurcolás elől – emlékeztetett.

Az államtitkár hozzátette: akiket nem hurcoltak el, vagy nem menekültek el, azokat sem látták szívesen Csehszlovákiában, ezért egy lakosságcsere-egyezmény értelmében, napra pontosan hetvennégy évvel ezelőtt megindult a kitelepített családokat szállító első szerelvény Magyarországra. Nyolcvanezer magyart űztek el otthonukból – mondta Potápi Árpád János, jelezve, hogy az 1940-es évek második felében több mint százhúszezer felvidéki magyarnak kellett elhagynia szülőföldjét. Az emléknap céljáról Potápi Árpád János úgy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Mint kiemelte, a felvidéki magyarság az embert próbáló évtizedek ellenére is megmaradt, megtartotta életerejét, és máig őrzi identitását. Potápi Árpád János a 2010 utáni nemzetpolitikai fordulat eredményeit is ismertetve úgy folytatta, hogy a felvidéki magyarság, túlélve Trianont, a Benes-dekrétumokat és a kommunizmus évtizedeit, ma közös erővel építi jövőjét.

Csáki Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke az emlékezés fontosságát is hangsúlyozva arról beszélt, hogy szervezetüket olyan emberek alakították, akik ennek a 20. századi sötét időszaknak az áldozatai voltak. Felelevenítette, hogy a szövetség üdvözölte, hogy az Országgyűlés 2012. december 3-i határozatában rögzítette, szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.

Forró Krisztián, a Szövetség nevű felvidéki magyar egységpárt elnöke a többi között arról beszélt, hogy a németek megkövetését már az 1990-es évek elején fontosnak tartotta a szlovák parlament, a magyarok esetében azonban még a szimbolikus gesztustól is elzárkóznak azóta is. Hangsúlyozta: továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy a felvidéki magyarokról lekerüljön a háborús bűnösök bélyege. Álláspontja szerint ehhez erős és egységes szlovákiai magyar képviselet szükséges. Az eseményen Urbán Jánosné Forró Gizella, a Rákóczi Szövetség tagja és Lukács Ferenc, a szövetség egyik alapítója idézte fel személyes emlékein keresztül a kitelepítés viszontagságait.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Trianon 100: a régi és új idők hazaárulóiról (Stefka István írása)

Az Öreg Blog 2020 június 5.
Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, valótlanságokkal Magyarországot világszerte. Céljuk világos: felszámolni hazánkat, elpusztítani a magyarságot. Rajtunk múlik, hogy kollaboráns tevékenységük ne járjon sikerrel. Nem szabad hitelt adni szép, furfangos szavaiknak, nem szabad bizalmat szavazni nekik. Csak ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk egy újabb, talán még pusztítóbb Trianon létrejöttét.” Stefka István írása.