Potápi: ne lemondással tekintsünk az EP-választásokra, hanem a szavazatunkkal a kisebbségi érdekek melletti kitartást erősítsük

Azt kell a szavazókban tudatosítani, hogy azok a magyar képviselők, akik akár Szlovákiából, akár Romániából egy magyar párt jóvoltából kijutnak az EP-be, azok nemcsak a magyarországi magyar politikusok erejét tudják majd növelni, hanem összmagyar érdekeket is tudnak képviselni Brüsszelben – fogalmazott portálunk érdeklődésére Potápi Árpád János, akit a közelgő 2024-es európai parlamenti választások kapcsán kérdeztünk. Úgy vélte, a magyar kezdeményezések az Európai Parlamentben nemcsak a határon túli magyarság kérdéskörét boncolgatják, hanem az összeurópai kisebbségi érdekeket is szolgálják.

A 2024-ben esedékes európai parlamenti választás igen visszás helyzetbe hozza a határon túli magyarságot, hiszen általános tapasztalat, hogy az Európai Uniónak nincsen az őshonos kisebbségekre vonatkozó kisebbségpolitikája, az ilyen kérdéseket Brüsszel rendre lesöpri az asztalról. Ebből adódóan természetes szkepszissel fordulhatnak el a határon túli magyar szavazók az EP-választástól, amely viszont nem kedvez a határon túli pártoknak. Potápi Árpád Jánost, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát arról kérdeztük, hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást.

Potápi Árpád János elöljáróban arról beszélt: azt kell a szavazókban tudatosítani, hogy azok a magyar képviselők, akik akár Szlovákiából, akár Romániából egy magyar párt jóvoltából kijutnak az EP-be, azok nemcsak a magyarországi magyar politikusok erejét tudják majd növelni, hanem összmagyar érdekeket is tudnak képviselni Brüsszelben. Mint az államtitkár megjegyezte,

jó volt látni azt az elmúlt időszakban, hogy ezek a politikusok együttműködtek, sőt, szinte minden fontos kérdésben együtt nyilvánultak meg, szinte egységes frakciót tudtak alkotni. 

Mint hozzátette, még azok a magyarlakta területek is képviseltetni tudták magukat – így a Vajdaság és Kárpátalja –, amelyek nem tagjai az uniónak, köszönhetően a Fidesznek, amely listás helyet biztosított képviselőik számára. Mint kiemelte,

magyar érdeket mindig csak magyar etnikai párt tud képviselni, mert a többieket a napi politika elviszi egy irányba.

Potápi Árpád János megjegyezte: az unió az őshonos kisebbségek boldogulásának kérdését nem veti fel, illetve negligálja, a magyar EP-képviselők ugyanakkor újra és újra visszaemelik az európai köztudatba ezt a problémát. Ez véleménye szerint azért is fontos, mert a kisebbségi kérdés nemcsak a magyarság számára fontos, hiszen Európában mintegy 60 millió ember él kisebbségi létben, szinte az összes uniós tagállam területén. Úgy vélte, a magyar kezdeményezések nemcsak a határon túli magyarság kérdéskörét boncolgatják, hanem az összeurópai kisebbségi érdekeket is szolgálják. Úgy vélte, ezért is fontos, hogy ne lemondással tekintsünk az EP-választásokra, hanem a szavazatunkkal a kisebbségi érdekek melletti kitartást erősítsük, amely előbb-utóbb sikerre vihető.

Nyilván nem gondoljuk azt, hogy átütő siker lesz ebben a kérdésben a 2024-es EP-választást követően, de elmozdulhatunk egy olyan irányba, hogy egyáltalán az ingerküszöböt elérjük az unióban is

– fogalmazott.

Vannak, akik a magyar kormány miatti ellenszenvből nem veszik fel az állampolgárságot

Potápi Árpád Jánost egy nemrégiben készült felmérés kapcsán is kérdeztük, amely szerint a romániai magyarság körében még mindig mintegy 18 százalék fontolgatja a magyar állampolgárság felvételét, míg van egy 16 százalékos tömb, amely egyáltalán nem is akar élni ezzel a lehetőséggel. Az államtitkár elmondta: jelenleg 1 millió 175 ezerre tehető a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok száma, tehát még bőven van lehetőség a magyar állampolgárság felvételére. Ugyanakkor kiemelte: akik legfőképp érzelmi alapon élni akartak ezzel a lehetőséggel, azok már korábban megtették. Úgy vélte, különösen a fiatalok körében jellemző, hogy még fontolgatják a magyar állampolgárság megszerzését.

Potápi Árpád János kitért arra, kikből állhat az a 16 százalék, akik elzárkóznak ettől. Mint kiemelte, a magyarországihoz hasonlóan mindenhol jelen van egy olyan közeg, amely kritikával szemléli a magyar nemzetpolitikát, szélsőbaloldali, vagy liberális eszméket vall, és a magyar kormány iránti ellenszenve miatt sem veszi fel a magyar állampolgárságot. Potápi Árpád János úgy vélte, vissza lehet utasítani a beruházások ösztönzését, az óvoda- és iskolafelújításokat, de ezzel csak a saját közösségüknek ártanak.

Az államtitkár kiemelte: a magyar kormány külhoniakra is kiterjesztett családsegítő támogatásait csak azok tudják igénybe venni, akik magyar állampolgárok. Fontosnak nevezte, hogy a gyermek születésekor a szülők ne halogassák az anyakönyveztetést, mert ezzel esetleg lemaradnak a támogatásokról. Szólt arról is, hogy a magyar állampolgárság mellett még mindig létezik a magyar igazolvány intézménye, amely azon szomszédos országok számára jelenthet segítséget, ahol nem lehet élni a kettős állampolgárság intézményével.

Vezetőkép: MTI/Illyés Tibor