Pressman személyesen kaszáltathatta el az amerikai beutazási kedvezményeket

Látszólag jól haladtak az egyeztetések a magyar és az amerikai fél között, de a nagykövet közbelépett – számol be a magyarnemzet.hu.

A magyar államigazgatás felsővezetésében is meglepetést okozott a magyar állampolgárok amerikai beutazásának kedden bejelentett szigorítása

– mondta a lapnak egy felsővezető, neve elhallgatását kérve. Egy további kormányközeli forrásból pedig a lap úgy tudja, David Pressman nagykövet döntésére vezethető vissza, hogy az amerikai fél bekeményített – a magyar oldalon ezt így érzékelték.

Előzőleg pedig látszólag jól haladtak az egyeztetések az amerikaikkal ebben a kényes ügyben, amelyben a magyarok a kettős állampolgár külhoni magyarok adatait nem hajlandóak megosztani – tömegesen pedig biztosan nem –, miközben az amerikaiak biztonsági garanciákat követeltek a 2010-es években honosított több mint egymillió kettős állampolgár magyar útlevelét felemlegetve. Az amerikaiak kezdetben az összes kettős állampolgár adataira igényt tartottak volna – noha ezeket fordított esetben ők is aligha adnák ki, ugyanis adatvédelmi szempontból vállalhatatlan –, majd egy időre belátták, hogy ez lehetetlen és visszakoztak, végül ismét bekeményítettek.  

A lap egyik forrása arról számolt be, eseti megkeresésre 80–85 személy adatait egyeztették le az amerikaikkal, így szerinte nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok nem működtek együtt a diplomatáikkal. Márpedig az amerikai nagykövetség azt állítja: az interneten lekérhető elektronikus utazási engedély (ESTA) feltételeinek megszigorítására azért volt szükség minden magyar állampolgárral szemben, mert a magyar kormány „nem orvosolja a felmerült aggályokat és nem tett azért, hogy a VWP (a vízummentességi program) követelményeinek minden szempontból megfeleljen”.

Magyarország minden egyes konkrét amerikai rendészeti megkeresés ügyében eljárt, a büntetőjogi felelősségre vonás megtörtént, a jogszabálysértőket megfosztották magyar állampolgárságuktól, tehát megtévesztő és hamis az amerikai külügyi szóvivő nyilatkozata

– reagált Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Matthew Miller nyilatkozatára. Az amerikai külügyi szóvivő előzőleg arról beszélt: azért van szükség a szigorításra, mert bűnözők is magyar útlevélhez juthattak, mivel 2020, a biometrikus útlevél magyarországi bevezetése előtt a magyar állampolgárságért folyamodók személyazonosságának ellenőrzése nem volt megfelelő.

Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a magyarok ESTA-ja mostantól az eddigi kettő helyett csak egy évre érvényes, illetve egyszeri használatra korlátozódik. Vagyis ha valaki átutazik a kanadai határon, hogy az északi oldaláról is megnézze a Niagara-vízesést, ugyanazzal az ESTA-val nem térhet vissza az Egyesült Államokba. A mai magyar határokon kívül születettek pedig egyáltalán nem kaphatnak ESTA-t, nekik amerikai vízumra van szükségük a beutazáshoz, akár Romániában, akár mondjuk Hollandiában születtek – ez viszont eddig is így volt.

Botránydiplomácia

A szűk egy éve Budapestre érkezett Pressmannek – Joe Biden elnök személyes kinevezettjének – botrányosra sikerült eddig az itteni szolgálata, amelyet a kölcsönössé vált nyilatkozatháború inkább jellemez, mint a felmutatható diplomáciai eredmények. A magyar–amerikai kapcsolatokra rálátó megfigyelők egy nagykövetet sem tudnak felidézni – sem demokrata pártit, sem republikánust –, aki 1990 óta ilyen rossz viszonyban lett volna akármelyik magyar kormánnyal.

A 2010-es években a szintén rossz emlékű André Goodfriend nem volt nagykövet, ügyvivőként vezette a Szabadság téri külképviseletet.

A lap egy diplomáciai forrása megemlítette, hogy miközben Pressman be szeretne jutni Orbán Viktor kormányfőhöz – noha eddig tizenegy hónap alatt nem sikerült neki –, illetve Szijjártó Péter külügyminiszterrel találkozna (vele egy-két megbeszélése volt), a diplomáciai aprómunka láthatóan nemigen érdekli.

A gesztust pedig eddig nem viszonozta

– mondta a forrás arra utalva, hogy a magyar kormány a két fél közötti politikai feszültség csökkentésének szándékával feltűnően magas szinten képviseltette magát az amerikaiak nemzeti ünnepén. A július 4-i fogadáson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter is jelen volt.

Ráadásul a helyzet ennél még is rosszabb lehet; ezért is remélik a lap forrásai, hogy a magyarokat büntető mostani amerikai beutazási szankció csak átmeneti intézkedés, és a magyar állampolgárok mielőbb visszatérhetnek az Amerikában (legfeljebb 90 napra) vízummentességet élvezők teljes jogú körébe. A rémkép ugyanis a 2009 előtti vízumkényszer visszaállítása: a vízum a hozzá képest fillérekbe kerülő ESTA-hoz képest jóval drágább (egy turistavízum ára jelenleg 185 dollár, 67 ezer forint) és körülményes a beszerzése. Ezzel együtt júniusban 755 vízumot adtak ki a budapesti amerikai konzulátuson, a legtöbbjük turistáknak és üzletembereknek kiadott B-vízum volt. A Budapesten igényelt B-vízumok elutasítási rátája a legutóbbi adat (2022) szerint 8,44 százalék. Úgy tudjuk, a magyar diplomácia azért is akarja megelőzni a vízumkényszer bevezetését, mert ezzel megfelelő válaszlépés meghozatalára kényszerülne, ami pedig tovább távolítaná egymástól a feleket.

Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd