Regős Gábor: A Századvég szerint a kétszámjegyű növekedés se elképzelhetetlen

Ebben a negyedévben már reménykedhetünk gazdasági növekedésben – jelentette ki a PS-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. A közös európai pénzügyi terv, a 750 milliárd eurós Helyreállítási Alap elindulása azonban késik. Regős szerint a legjobb esetben is csak az év második felében várható ennek elindulása. Ps-interjú. 

Immár a járvány harmadik hullámában tartunk, ami a jelek szerint már kezd lecsengeni. Nyitnak a boltok és a vendéglátóhelyek, ami a gazdaság újraindulásának jelei. Ebből adódik is a kérdés, ebben a negyedévben már tényleg megindul a várva várt gazdasági visszarendeződés? 

Nagyon reméljük. Itt alapvetően két időtávról beszélhetünk: az egy évvel korábbival való összevetésről és a negyedéves változásról. A tavalyi évben a második negyedév korlátozásai, az ipart jellemző alapanyaghiány és a lakosság félelme jelentős visszaesést hozott, tehát egy nagyon alacsony bázisról indulva kedvező, akár kétszámjegyű is lehet a mostani második negyedéves növekedés. Negyedéves alapon is reménykedünk már a növekedésben, hiszen a korlátozások fokozatosan lazítják, feloldják, tehát a gazdaság lassanként újra tud indulni. Ugyanakkor az kérdés, milyen tartós károkat okoztak a korlátozások, hány vállalkozás ment csődbe és nem fog már akkor sem kinyitni, amikor tehetné.

Mikorra érhetjük el a korábbi szintet? 

Számításaink szerint ez 2022-ben valószínűsíthető, az idei GDP még nem éri el a 2019-es szintet.

Mely ágazatok fognak az élen járni? 

Erre a kérdésre nehéz konkrét választ adni. Mondhatjuk, hogy a turizmus vagy a vendéglátás jelentős bővülést tud majd elérni, hiszen a nulla körüli kibocsátási szintről ez nem nehéz. Ugyanakkor érdemes azért a többi ágazatot is megemlíteni, amelyek magasabb bázisról érnek el növekedést, bár így ez természetesen kevésbé látványos. Az ipar például már elérte korábbi teljesítményét, de az információs, kommunikációs ágazat is jól tud teljesíteni.

Európában miként fog alakulni a gazdasági konjunktúra? 

Mindenhol a vírushelyzet lesz a meghatározó, tehát a korlátozások lazítása vagy szigorítása befolyásolja az újraindulást. Ami kérdés, hogy az egyébként is problémákkal küzdő déli országok milyen ütemben tudnak kijönni a válságból, és esetükben mennyire lesznek tartósak a károk, mennyire húzódik el a helyreállás. Reményeink szerint Európában is meg tud kezdődni idén a kilábalás, hiszen Magyarországnak kis, nyitott gazdaságként ez az érdeke.

Tavaly megegyeztek az uniós tagállamok vezetői egy 750 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozásáról, amelynek célja a kontinens gazdasági újraélesztése. Magyarország ebből a tervek szerint 16 milliárd eurót kapna. De azóta nem sok minden történt és a pénz sehol sincs. Az Európai Helyreállítási Alap mikor fog működésbe lépni? 

Látjuk, hogy ez a Helyreállítási Alap nem indul be annyira gyorsan és egyszerűen – az országoknak tervet kell készíteniük, azt egyeztetik a Bizottsággal, a Tanács pedig bizottsági javaslat alapján elfogadja. Jó esetben tehát a második félévben várható ennek elindulása, ám előfordulhat, hogy egyes programok a megállapodás nélkül is elindulnak, tagállami kockázatra.

Milyen hatások várhatók ettől a pénzügyi injekciótól? 

Az Alap forrásai keresletet tudnak generálni, azaz rövidtávon hozzá tudnak járulni a gazdaság újraindulásához. Bár ez egy közös hitelfelvétel, de a vissza nem térítendő részt a tagállamoknak vélhetően nem kell államadósságként megjeleníteni, szemben a visszatérítendő résszel, azaz a közös hitelfelvétel előbbi része nem rontja a tagországi számokat, ezáltal mozgásteret teremt. Fontos, hogy a Helyreállítási Alapba ne olyan projektek kerüljenek, amelyeknek csak egyszeri, rövidtávú hatásuk van, hanem ezek hosszú távon is hozzá tudjanak járulni a gazdaság fejlődéséhez, digitalizációjához, zöldítéséhez.

Kép: Facebook