Változtak az idei érettségi követelmények. Összeszedtük a legjelentősebbeket, hogy olvasóink is láthassák, mire készülhetnek az idén vizsgázók. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó szakos tanárok szerint kell az egészséges vizsgadrukk, de aki készült az órákra az elmúlt évek alatt, annak nem okozhat nehézséget a holnap startoló 2017-es érettségi vizsgaidőszak. Hétfőn magyarral kezdenek a diákok, kedden lesz a matek és azután jön a történelem írásbeli közép és emelt szinten.
A 2016/17-es tanévtől jelentősen megváltozott a magyar érettségi struktúrája, pontozása. A középszintű érettségi továbbra is két részből áll, de az első rész szövegértési feladata köznapi írásbeliség megnevezés alatt kiegészült két további feladattal, melyek közül választani lehet. A vizsgázónak vagy egy érvelési feladatot kell megoldania (3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás egy közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben) vagy választhatja a gyakorlati szöveg alkotását: motivációs levél, kérvény, hozzászólás, stb. írását. Eddig ez az emelt szintű vizsga része volt. A szöveg terjedelme 120-200 szó, így ennek megfelelően a vizsga első részére rendelkezésre álló 60 perces időkeret 90 percre bővült. Az írásbeli második része is módosult, mivel az érvelés már az első részhez tartozik, így ebben a vizsgarészben vagy egy mű vagy műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása vagy két mű vagy műrészlet adott szempontú összehasonlító értelmezése közül kell egyet választani a diákoknak. A szöveg lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy dámarészlet egyaránt. Terjedelme 400-800 szó. A feladat időkerete 180 percről 150-re csökkent.
Újfajta pontozás és az értékelés
A szövegértési feladatsorra továbbra is 40 pontot lehet kapni, a köznapi írásbeliség feladatra – érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás – 10 pont adható. A műértelmező szövegalkotási feladat tartalmi minősége 25 pontot, nyelvi minősége 15 pontot ér, a szövegszerkezet 5 pont, nyelvi igényesség – stílus, nyelvhelyesség – 10 pont. Változott a helyesírás értékelése is. A vizsgaszabályzat a jó helyesírást jutalmazza, nem kell hibapontokat levonni. A hibátlan helyesírásért maximum 8 pontot kaphat a vizsgázó – ez a hibák számának függvényében – a javítási útmutatóban foglaltak szerint – csökkenthető – , és a rendezett írásképért további két pontot kaphat a tanuló. Így áll össze a dolgozatra adható 100 pont. A javítási útmutató arra törekszik, hogy egyértelművé és áttekinthetővé tegye a dolgozatok javítását, minősítését.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Magyar szóbeli
A szóbeli vizsga témakörei átalakultak, a tételek száma – 20 – nem változott. A nyelvi tételsorban 2 korábbi témakör összevonásával – Ember és nyelv, Nyelv és társadalom – egy új keletkezett: Ember és nyelvhasználat. Az irodalmi témakörök megnevezése és belső aránya megváltozott. A regionális kultúra témakör része lett a határon túli magyar irodalom. A szóbeli felelet értékelési szempontrendszere is pontosabbá vált. A felelet 50 pontjából 25 adható az irodalom tétel tartalmi minőségére, 10 pont a magyar nyelv tételére. A vizsgáztató részpontszámokat ad a tanuló irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottságára, tárgyi tudására, szövegismeretére, feladatmegoldó képességére, gondolatgazdagságára, önálló véleményalkotására és a feladat kifejtettségére. A két felelet nyelvi minőségét együtt kell értékelni, erre összesen 15 pont adható.
A szempontok, amire a vizsgán figyelnek majd: rendszerezés, lényegkiemelés, logikus gondolatmenet, világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés,, megfelelő szókincs, szóhasználat, érthető előadásmód.
Könnyítést hoz az ide matekérettségi
Matematikában fontos az első feladatsor, amelyre 45 perce van a diákoknak. Itt tételek, definíciók vannak feladatokba ültetve, egyrészt könnyebbség, hogy a gyerekeknek nem a bebiflázót meghatározásokat kell levezetni, hanem a feladatokon keresztül használja a matematikai értelmezéseket, továbbá így az is kiderül, mennyire tudja „valós helyzetben” használni az elméletet.
Ezt egy lónak is meg lehet tanítani
– mondta a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó szaktanár utalva rá, hogy az első feladattal senkinek nem lehet gondja.
Pozitív fordulat az idei megmérettetésben az is, hogy a tételkészítő bizottság a második feladatsort úgy alakította át, hogy ha valaki nem tudja az egész sokpontos feladatot megoldani, mert az adott témakörből gyengébbek az ismeretei, az is legalább pár pontot tudjon vele nyerni az egyébként 14-17 pont körüli feladványból. Eddig ugyanis az volt, hogy egy feladaton belül volt 2-3 alkérdés – közvetlenül a feladathoz kapcsolódva – és az előbbi pontszámot, az egész megoldására lehetett csak megkapni, így aki nem tudta megcsinálni, sok ponttól esett el.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Matektanárunk szerint az elmúlt évek érettségi feladatainak elemzései rávilágítottak, hogy azért „marad bent” ennyi pont a második feladatrészben, mert a gyerekek nem értik pontosan, mire kíváncsi a példa. Ezért idén ez a feladat úgymond „alábontó kérdésekkel” több részre szedhető és több témakört felölel, így ha az egészet nem tudják, a jól megoldott részegységekért viszont járni fognak a részpontok.
Ami még változás, hogy idén várhatóan több lesz a gráfelmélet, kombinatorika és valószínűség számítás témakörök köré épülő feladatokból, mert ezeknek egy része köthető a mindennapi élethez és ezt is – ahogy az új Nemzeti alaptantervet – szeretnék ebbe az irányba elvinni.
Szaktanárunk szerint, azt várja az idei feladatsortól, hogy jól szintezze be a gyerekek tudását: aki az elmúlt 4 évben bejárt az órákra és figyelt legalább egy elégségest összetudjon szedni, ugyanakkor az ötöst nehezebb legyen elérni.
Úgy tippeli, az idei érettségi nem tartogat váratlan meglepetést, mind mondja azért, mert a matek érettségi évek óta kiszámítható és jól követhető struktúra szerint megy és minden évben hasonlót hoz. Amire feladatok tekintetében számít: definíciók, gyökös-és másodfokú egyenlet, koordinátageometria, valószínűség számítás, trigonometria.
Normalizálták a történelem írásbelinél elérhető ponthatárt
Jelentősen megváltoztak a 2016-17-es tanévtől a történelem érettségi vizsgakövetelményei mind közép-, mind emelt szinten. Az új kerettantervnek megfelelően a vizsgakövetelmények kibővültek a társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek tematikai egységével. Ezzel párhuzamosan a tematika egyéb témái, politikai, eseménytörténeti egységei nagyjából 15 százalékkal csökkentek. Az írásbeli és szóbeli vizsgarészekre adható pontok aránya is módosult: az írásbelire 90 helyett 100 pont jár, míg a szóbeli 60-ról 50-re csökkent. Az írásbeli feladatokra adható 100 pont 50 – 50 pont arányban oszlik meg a két feladatrész: a teszt és az esszék között. Mind a közép, mind az emelt szinten új feladattípusként jelenik meg az ún. komplex tesztfeladat. Ahogyan a neve is mutatja, azt kívánja a vizsgázótól, hogy egy adott témakörön belül egy vagy több forrás alapos elemzésével összetett, több kompetencia alkalmazását igénylő feladatsort oldjon meg. Az esszékérdések száma jelentősen lecsökkent. Középszinten az eddigi 8 lehetőségből 3-at választott a vizsgázó, ezúttal 4-ből 2 témát kell választania. Emelt szinten pedig a régebbi 10/4-es megoszlás helyett 6 feladatból 3-at választhat. Az igaz, hogy az alacsonyabb számú esszéfeladat is megfelelően méri a tanuló tudását, de a változás következtében mindkét szinten szűkül a tanuló választási szabadságának tere is. Emelt szinten a kevesebb esszéfeladatból adódóan az időkeret felosztása is változik. A tesztre rendelkezésre álló 90-ről 100 percre bővül, és ezzel arányosan az esszéfeladatok időkerete 150-ről 140 percre változik. Emelt szinten új esszétípus is megjelenik, a komplex esszé, mely egy vagy több korszakon átívelő történelmi probléma elemzését, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítását, illetve különböző korszak eseményeinek összevetését igényli.
Fotó: MTI Fotó: Beliczay László
Több a választás a szóbelinél
A kerettantervi változásoknak megfelelően a történelem szóbeli témakörök is kiegészültek az új tartalmakkal: a Gazdaság, gazdaságpolitika anyagi kultúra kiegészül a pénzügyi és gazdasági ismeretekkel, az Egyén, közösség, társdalom témakörhöz hozzárendelődött a munkaügyi ismeretek, a Modern demokrácia működése témakör megnevezése átalakult, új neve: Politikai berendezkedések modern korban. A szóbeli felelet értékelése továbbra is az eddig meghatározott kompetenciaterületek alapján történik, annyi változással, hogy néhány részterület összeolvadt. A vizsgáztató tanárok továbbra is külön értékelik a feladat megértését – 4 pont -, a vizsgázó tájékozódását térben és időben – 6 pont -, a szaknyelv alkalmazásának szintjét és a kommunikációt – 10 pont , az ismeretszerzést, a források vizsgálatát, elemzését – 12 pont -, valamint az eseményeket alakító tényezők feltárását, a kritikai és problémaközpontú gondolkodást – 18 pont -. A szóbeli feleletre az új vizsgaszabályzat szerint maximum 50 pont adható. Az új javítási útmutató kísérletet tesz arra, hogy az esszé feladatok javítását is precízebbé, követhetőbbé, objektívvé tegye.
Történelemtanárunk úgy gondolja,
az a jó feladatlap, mely nemcsak a történelmi adatok, események tényszerű rögzítését kívánja a diáktól, hanem az ismeretanyag „mozgásba lendítését”, gyakorlati alkalmazását, összefüggések nyomon követését is, tehát igényli a tanuló „hozzáadott értékét”, kreativitását. Nagyon fontosnak tartom, hogy a vizsgáztató kíváncsi legyen a vizsgázó észjárására, önálló véleményére.
Címlapotó: MTI/Bodnár Boglárka
Facebook
Twitter
YouTube
RSS