Részegségével mentegetőzik a vád szerint milliárdokat elsíboló Buda-Cash-vezér

A vádlottak meghallgatásával és a vádirat ismertetésével megkezdődött a milliárdos sikkasztással és csalással vádolt Buda-Cash Brókerház vezetőinek pere a Fővárosi Törvényszéken. A brókerek ugyan az első tárgyalási napon nem szólaltak meg, de a rendőröknek korábban elmondott vallomásaikból néhány pikáns dolog mégis kiderült. Például az, hogy a Buda-Cash egyik alapítója, az ügyészség szerint a büntetőügy kulcsfigurája, Pintér Zoltán azzal próbálta saját felelősségét hárítani, hogy a vádbeli időszakban alkoholista volt, részegen járt dolgozni, így képtelen lett volna bárkinek is utasítást adni, a kétes ügyletekről pedig – állítása szerint – nem is volt tudomása…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

A vádirat ismertetésével és a vádlottak meghallgatásával kezdődött meg a Buda-Cash Brókerház vezetőit érintő büntetőper csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. A Fővárosi Főügyészség V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, akár 25 évet is kaphatnak.

Kamuszámla segítségével nyúlhatták le a milliárdokat

A Losonczi-Molnár Melinda ügyésznő által a mai napon ismertetett, a PestiSrácok.hu által már korábban közzétett vádirat lényege, hogy az 1997-ben alapított Buda-Cash Brókerház Zrt. (Elődje az 1995-ben létrehozott Buda-Cash Brókerház Kft volt.). a 90-es évek közepén-végén kirobbant távol-keleti és orosz pénzpiaci válság hatására 1998-ra olyan helyzetbe került, hogy az ügyfelei felé fennálló kötelezettséget nem tudták teljesíteni, „a válság hatására értékpapír- és pénzhiány alakult ki a cégnél, a társaság elvesztette likviditását”. Pintér Zoltán, mint a cég vezérigazgatója ekkor döntött úgy, hogy nem jelentenek csődöt, hanem V. Péterrel megállapodott abban, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Ezek után egy „ismeretlen személy”  létrehozott egy 7920-as kódszámú ügyfélprofilt, melyhez valós ügyfél nem tartozott.  A profilban az ügyfél neveként feltüntették például a Jackson Brothers International Corporation-t, később Torma József, majd 2007. április 5. napjától a profilban szereplő ügyfélnév Karácsony Miklós volt. Az első  kamuszámlát 1998. január elsején nyitották.

A Buda-Cash-alapító volt a stratégiai döntéshozó

A számla létrehozására azért volt szüksége a brókereknek, hogy “a fiktív ügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”. Csakhogy a végrehajtott ügyletek fedezete a brókercég valós ügyfeleinek közös letéti számláján kezelt vagyon volt. A fiktív ügyfélszámla fölött V. Péter rendelkezett – áll a vádiratban, amely szerint az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő, 1998-tól működő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán másodrendű vádlott irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, a többiek, így T. Péter harmadrendű, Gy. János negyedrendű és P. Gyula ötödrendű vádlottak a rendszer segítői és támogatói voltak, azaz tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. Az ügyészi vádban szerepel, hogy V. Péter és társai  2007 április 16. és 2014 május 28-a között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjaikként rendelkeztek.

Kilencmilliárd kerülhetett az elsőrendű vádlotthoz

A második vádpont szerint az elsőrendű terhelt a Buda-Cash pénzvagyonából “jogalap és ellenszolgáltatás nélkül engedélyezett kiutalásokat”. Ez úgy nézett ki, hogy az igazgatóság tagjai átutalásra nyújtottak be megbízást a brókercéghez “az ügyfélszámlájukról egy általuk megadott kedvezményezett részére”, ám a megadott gazdasági társaságok nem voltak a Buda-Cash ügyfelei és a megbízásoknak nem volt semmilyen jogszerű alapja. A milliárdok így az ügyfélvagyont nyilvántartó letéti számlákróla Karácsony Miklós nevű „ügyfél” számláján, valamint különböző, a vádlottakhoz köthető offshore cégeknél landoltak. A vádiratból azonban az is kiderült, hogy az elsőrendű vádlott„ismeretlen személyek” megbízásából is teljesített banki átutalásokat a Buda-Cash terhére, de a megbízók személye homályban maradt. Annyi ugyanakkor bizonyítható, hogy V. Péter a vádbeli időszak alatt kilencmilliárd forintot tulajdonított el.

A vádlottak szerint a cég már az alapítás után nem sokkal bajba került. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Lenullázták a DRB bankcsoportot

A vádirat kitért arra is, hogy Pintér Zoltán 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai az ötödrendű vádlott P. Gyulát bízták meg a „végrehajtás koordinálásával”, azaz tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash Zrt. igazgatóságának tagjai 2008-ban már tulajdonosi befolyást is szereztek a DRB jogelődjeiként működő takarékszövetkezetekben. Ezek után a Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a piaci gyakorlattal ellentétes módon a bankok ne saját maguk, hanem a brókercég útján vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat  “azok ellenértékével megterhelte”, a Buda-Cash Brókerház számlájára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. Mindezek miatt a DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedett. A DRB a brókerek tevékenységének is köszönhetően egyébként „elvesztette” saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált. A vád szerint a brókerek által okozott kár összességében 115 milliárd forintra rúg.

Elismerte a kamuprofilt

A vádlottak ugyan a bíróságon nem tettek vallomást, de a nyomozás során tett nyilatkozataikat Gimesi Ágnes bírónő ismertette. Az elsőrendű vádlott V. Péter és a harmadrendű T. Péter például a cég indulásáról és a már akkoriban kezdődő problémákról is említést tettek kihallgatóiknak. Megemlítették, hogy a főbb problémák a hong-kongi válsággal kezdődtek, majd az egy évvel későbbi orosz válság csak tetézte a bajt, mivel addigra már négymilliárdos vesztesége volt a brókercégnek, de a hiány 2006-ra már a tízszeresére, negyvenmilliárdra nőtt.  V. Péter kitért az 1998-ban létrehozott kamuszámlára is, amelynek nem létező tulajdonosát később Karácsony Miklósnak nevezték el.  Az elsőrendű vádlott a nyomozóknak elismerte, hogy ez a személy „nem létezik, egy fikció”, „akire” a már fentebb említettek szerint azért volt szükség, hogy a kamuügyfél nevében a Buda-Cash-t pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani.

Alkoholproblémájára hivatkozott a cégvezér

A Buda-Cash alapítója, Pintér Zoltán a tárgyaláson ugyancsak ismertetett vallomása szerint mindent tagadott és arról beszélt őrizetbe vétele után, a rendőrségi kihallgatásán azzal próbált érvelni, hogy a terhére rótt cselekmények idején neki alkoholproblémája volt, és állítása szerint nem egyszer volt rá példa, hogy részegen járt dolgozni. mindezek miatt kimaradt a társaság működéséből. Hozzátette: alkoholizmusa miatt pontos emlékei nincsenek is erről az időszakról és nem is volt olyan állapotban, hogy bárkinek utasítást adjon. Ennek ellenére azt állította, neki minden rendben lévőnek tűnt a cégnél…

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu