Mindenki számára érezhető lesz a mostani béremelés az egészségügyben – mondta a PestiSrácok.hu-nak Rétvári Bence. A most induló több éves béremelési programmal az ápolóknak 65 százalékkal nő a fizetése, és a kórházi szakorvosok valamint szakgyógyszerészek esetében is sokat javít a társadalmi megbecsültségen az összesen 207 ezer forintos plusz. A GDP-n is lemérhető a bérjelésztes mértéke. Az EMMI miniszterhelyettese a PS-nek kiemelte, még Európa-szerte sem gyakran történt olyan, hogy a GDP fél százalékával nőtt volna az egészségügyre fordított kiadások összege egy év alatt. Az elmúlt 25 év egyik legnagyobb lépését tette meg a kormány.
Mindenki számára érezhető lesz az elmúlt hetekben bejelentett béremelés az egészségügyben. Az ápolók fizetése 65 százalékkal nő, sokat javít a társadalmi megbecsültségen a kórházi szakorvosoknak és szakgyógyszerészeknek szánt összesen 207 ezer forint. A béremelések mértéke a GDP-n is lemérhető, 2016-ról 2017-re az ágazatnak biztosított többletforrás kiteszi a hazai össztermék fél százalékát, vagyis olyan mértékű a béremelések növekedése a GDP-hez képest, amelyre nem nagyon volt példa korábban – hangsúlyozta a PestiSrácok.hu-nak Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese.
Emlékezetes, a kormány eddig 300 milliárdot fordított az egészségügyi dolgozók béremelésére. 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben kb. 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. A két év alatt a kórházakban és szakrendelő intézetekben foglalkoztatottak bruttó keresete átlagosan 27 százalékkal nőtt. A mostani megállapodás alapján a béremelés folytatódik. Az egészségügyi szakdolgozók, ápolók esetében 2016 és 2019 között négy lépésben fog megvalósulni a béremelés. Összesen 65 százalékos béremelési program valósul meg a következő ütemben: a teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók bruttó alapbére idén szeptembertől átlagosan 26,5 százalékkal, jövő novembertől 12 százalékkal, 2018.majd 2019. novembertől 8-8 százalékkal nő. Jövő év végig 100 milliárdot fordít a kormány a béremelésekre, amely összesen mintegy 78 ezer dolgozót érint.
A politikus kifejtette, 2012 és 2019 között a béremelések mértéke összességében meghaladta a gazdasági növekedést. Nem csak hazánkban nem történt hasonló, de még Európa-szerte sem nagyon léptek ekkorát, hogy a GDP fél százalékával nőttek az egészségügyi kiadások egy év alatt.
Egy év alatt a GDP fél százalékával nőttek az egészségügyi kiadások, ilyen még Európában sem nagyon volt példa, mondta Rétvári Bence az EMMI miniszterhelyettese. Fotó: PestiSrácok.hu; Horváth Péter Gyula
Rétvári szerint a béremelésekkel kapcsolatos negatív kritikáknak inkább van politikai felhangja, mint szakmai. Amikor azzal vádolják a kormányt, hogy nem tett semmit a hálapénz kivezetése érdekében, az orvos-elvándorlás megállításáért, vagy a betegbiztonság javításáért, akkor azt is végig kell gondolni, hogy a mostani béremeléssel az elmúlt 25 év legnagyobb lépését tették az előbb említett problémák megoldása felé.
Anélkül, hogy ilyesfajta béremeléseket nem hajtunk végre, nehezen elképzelhető, hogy megoldódik a hálapénz kérdése.
– fogalmazott a miniszterhelyettes.
A PestiSrácok.hu kiszámolta, hogyan változik majd a szakápolók illetve a szakorvosok fizetése a béremelések nyomán. Egy 31-33 éves munkaviszonnyal rendelkező szakápoló alapbére szeptember 1-től 35 ezer forinttal emelkedik. Jövő novembertől 196 ezer, 2018. novemberétől 212 ezer, újabb egy év elteltével pedig 229 ezer forintra nő. Vagyis 2019 novemberétől összesen bruttó 89 ezer forinttal keres majd többet, a fizetése 228 650 forint lesz. Egy ugyanennyi munkaviszonnyal rendelkező szakorvos esetében, a jelenlegi átlagosan 340 ezer forintos alapbér szeptembertől bruttó 107 ezer forinttal 447 ezer forintra emelkedik. Jövő novembertől pedig bruttó 100 ezer forinttal 547 ezer forintot vihet haza. A kevesebb, 13-15 éves munkaviszonyban foglalkoztatott szakorvosok mostani átlagosan 282 ezer forintos alapbére, szeptembertől bruttó 107 ezer forinttal 389 ezer forintra, 2017. novembertől bruttó 100 ezer forinttal 489 ezer forintra emelkedik.
A kórházak adósságának konszolidációját a kancellári rendszer bevezetésével szeretnék megoldani. Ez a módszer a felsőoktatásban már bevált, 10 milliárdokkal növelte az intézmények készpénz tartalékát és negyedére szorította vissza az adósságállományt. Rétvári Bence reményét fejezte ki a tekintetben, hogy a rendszer az egészségügyben is beváltja majd a hozzáfűzött reményt, és vissza tudja fogni az intézmények további adósságtermelését. Az elmúlt hetek hónapok tárgyalásain ebben az irányban is megindultak az egyeztetések a kórházakkal, orvosokkal és a különböző szakmai szervezetekkel. Az átalakításról szóló törvénymódosítást majd ősszel fogják beterjeszteni a Parlament elé.
Kiemelte, hogy az “elmúlt 5 évben megvalósult egy 500 milliárdos egészségügyi fejlesztéshullám hazai és EU-s forrásból.” Ehhez jönnek majd hozzá az új budapesti kórházak illetve kórházfelújítások. A kancellár-rendszer pedig mindehhez megadja a szükséges gazdasági segítséget, ahogy korábban a felsőoktatásban a főiskoláknál és egyetemeknél is történt.
Jövőre 171 milliárd forinttal jut több az egészségügyre. Fotó: calipercorp.com
Itt egy hosszútávú szövetségről van szó egy hosszútávú koncepciózus fejlesztésről az egészségügyben, bővülő források mellett. Évről évre infláció fölötti összeggel nőtt az egészségbiztosítási alap összege, úgy hogy a szocialista kormány előtte 2-300 milliárddal csökkentette az egészségbiztosítási alap összegét, és még a 13. havi fizetést is elvette az orvosoktól és ápolóktól, “akik nem hogy fizetésemelésre nem számíthattak akkor, hanem örülhettek, ha nem teszik őket utcára, fogalmazott a politikus, hozzátéve,
1500 milliárd alattról indultunk, 2017-ben pedig 2000 milliárd fölé nő az egészségbiztosítási alap összege, ezzel átlépi a lélektani határt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy sok eseteben nem évtizedes, hanem rendszerváltás előtti időkből származó problémákat kellett megoldani, ha csak a kórházi műszerekre, berendezésekre gondolunk. Az elmúlt esztendőkben nem egyszer cseréltek le 30-40 évnél is idősebb szerkezeteket. Rétvári úgy látja, a kormány elkötelezettségét mutatja az a 171 milliárd forint, amellyel több jut jövőre az ágazatnak.
Hozzátette azt is, a kormány múlt pénteki döntése értelmében idén négymilliárd forinttal kapnak többet az alapellátásban dolgozó védőnők és fogorvosok, a háziorvosi praxisoknak pedig összességében 10 milliárd forint pluszforrást biztosítanak. Az emeléssel a körzeti orvosoknak átlagosan körülbelül 130 ezer forinttal jut több havonta, a védőnőknek 35 ezer, a fogorvosoknak pedig 55 ezer forint pluszt jelent. Kifizetését idén január 1-ig visszamenőlegesen hamarosan megkezdi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Nem feledkeztek meg az ellátást segítő, de nem egészségügyi végzettségű dolgozókról sem, bérhelyzetük rendezéséről a múlt héten már megkezdődtek a tárgyalások, de ennél többet egyelőre nem árult el a politikus.
A beragadt diplomákkal kapcsolatban elmondta, a már ismertetett stratégia mellé, miszerint 2020-tól csak az jelentkezhet felsőoktatásba, aki rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, biztosítani szeretnék a fokozott nyelvtanítást is. Véleménye szerint nem a nyelvórák számával van gond, inkább a nyelvtanítás minőségével kell foglalkozni és nagyobb hangsúlyt fektetni a pedagógusok továbbképzésére.
Rétvári emlékeztetett a kormány diplomamentő programjára, amelyet sokan igénybe vettek. Szerinte azok közül, akik most nem tudtak papírhoz jutni is élhettek volna a ritkán adódó ingyenes nyelvórák lehetőségével, rejtély, hogy miért nem tették.
Ez a legtöbb, amit az állam tehet, hogy segít megszerezni a nyelvvizsgát, ingyenes nyelvórákkal
– mondta az EMMI miniszterhelyettese.
Forrás: PestiSrácok.hu
A vezetőkép az Emberi Erőforrások Minisztériumában készült. Fotó: MTI; Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS