Nincs könnyű helyzetben a Budapesti Környéki Bíróság, amikor csütörtökön az úgynevezett Rezesova-perben kell jogerős ítéletet mondania. A négy ember halálával végződött baleset ügyében mindkét fél fellebbezést nyújtott be, az ügyészség hatályon kívül helyezést indítványozott, a védelem felmentést. Noha a közvélemény az ittasan vezető milliomosnő fejét követeli, furcsa mód az elsőfokú ítéletben töredékére olvadt a vád. Hogy miért, azt elolvashatják cikkünkben, ahol olyan tényeket emeltünk ki, amelyekről eddig még nem volt szó.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Döbbenten olvastuk a hvg.hu május eleji cikkét, amelyben Eva Rezesova védőjének fellebbezésére hivatkozva azt írják, hogy Novák Péter ügyvéd többek között azzal kéri ügyfele felmentését, hogy az nem volt ittas. Ez annyira abszurd, hogy megszereztük az elsőfokú ítéletet és Novák Péter fellebbezését. ( Ma egyébként írt a portál egy újabb cikket, amiben kijavítják tévedésüket azzal, hogy Rezesova védekezést vált…. – a szerk.) A védelem fellebbezéséből persze kiderült, hogy egy szó sem igaz az ittasság kétségbe vonásáról. Kíváncsiságunkat azonban nem csak a hvg.hu előbb idézett, hanem egy korábbi cikke is fokozta, amelyben az ügyészség módosított fellebbezésének indokolásáról írt. Eszerint az ügyészség – egyébként harmadszorra módosított – fellebbezésében arra hivatkozott, az elsőfokú bíróság ítélete olyan súlyos hibákat tartalmaz, hogy az felülbírálatra alkalmatlan, ezért – hatályon kívül helyezése mellett – új eljárás lefolytatását kérte a másodfokú bíróságtól. Igaz, első körben az ügyészség még “csupán” a Rezesovára kirótt hat év fogházbüntetés súlyosbítását kérte, valamint egyetértett azzal, hogy Rezesovát felmentette a bíróság a közúti veszélyeztetés vádja alól. Ráadásul fellebbezésükben a vitatott körülmények között végül a védelem által felkért, nagy tekintélyű műszaki szakértőt, Melegh Gábort – elfogultság miatt – kizáratnák az eljárásból. Nem is csoda, hiszen az elsőfokú bíróság ítéletében a vád – többek között a szakértő véleményének is köszönhetően – a töredékére olvadt.
Négyen haltak meg a kisautóban
Két évvel ezelőtt, 2012. augusztus 21-én, hajnali háromnegyed öt körül, a vádlott, Eva Varholiková Rezesova, Nyíregyháza felől, az M3-as autópályán Budapest felé autózva, Hévízgyörk környékén, BMW X5-ös terepjárójával nagy sebességgel nekiütközött egy Fiat Puntónak, amelyben négyen utaztak. A Fiat, miután azonnal kigyulladt, először nekicsapódott egy teherautónak, majd a szalagkorlátnak. A BMW pedig megpördült a levegőben és a tetején állt meg. A balesetben a Fiat Punto három utasa azonnal, egy utas pedig a kórházban halt meg, Eva Rezesova viszont csupán könnyebb sérülést szenvedett. Később kiderült, hogy a szlovák milliomosnő, amellett, hogy a megengedettnél gyorsabban hajtott, alkoholt is fogyasztott, így a rendőrség őrizetbe vette, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte.
Lincshangulat Rezesovával szemben
Nincs értelme felidézni azt a lincshangulatot, ami a baleset után a milliomosnőre zúdult, akit érdekelt az ügy, úgyis elolvasott róla mindent. Írtak arról, hogy rengeteget ivott a baleset előtt, sőt drogozott is, telefonált, összeveszett a barátjával és azért volt zaklatott állapotban, össze-vissza, egymásnak ellentmondó vallomásokat tett és a többi. Azt is kisebbfajta hisztéria követte, hogy a védelem által felkért műszaki szakértő, Melegh Gábor véleményét a védelem az utolsó pillanatban nyújtotta be, miközben az általa feltárt körülmények amúgy fordulatot hoztak az ügyben. Ezt pedig megelőzte, hogy a szakértő összeférhetetlenség miatt elutasította a sértetti oldal felkérését, majd – Melegh állítása szerint – miután megszűnt az összeférhetetlenség, a vádlotti oldal megbízását fogadta el. E közhangulatban kell most a másodfokú bíróságnak jogerős ítéletet hoznia. Mivel az ítélet, valamint a fellebbezés is igen vaskos, igyekszünk azokból olyan tényeket bemutatni, amelyekről eddig még nem volt szó. Az ügyészség fellebbezésének lényegét a hvg.hu korábban már közölte, így azzal most nem foglalkozunk.
A vád szerint a baleset előtt a milliomosnő levillogta az útról a Puntót
A 2012-ben benyújtott vád szerint a tragédiát egy országúti kakaskodás előzte meg. Eszerint a baleset helyszínétől körülbelül tíz kilométerrel előbb, a Fiat Punto éppen egy teherautót előzött, amikor a belső sávban az ügyészség szerint óránként 170-180 kilométeres sebességgel hajtó Rezesova a kisautó mögé érkezve több alkalommal rávillogott a távolsági fényszórójával. Majd amikor az előzés befejeződött, és a körülbelül óránként 103-110 kilométeres sebességgel közlekedő Fiat visszatért a külső sávba, Rezesova”ráhúzta” a BMW-t, a leállósávba kényszerítve a kisautót. A megelőzött teherautó söfőrjének beszámolója szerint e közjáték után pedig mind a két autó elszelelt. Eztuán történt a halálos kimenetelű baleset. Az ügyészség vádja szerint a BMW sofőrje az “ittasságából eredő figyelmetlensége és az adott körülmények között szükséges körültekintés elmulasztása miatt nem csökkentette, így változatlan, kb. 170-180 km/h sebeséggel (…) hátulról nekiütközött az előtte belső forgalmi sávban haladó (…) Fiat Puntó típusú személygépkocsi hátsó részének.” Az ügyészség megjegyezte, hogy a kisautó ” az adott közlekedési tényezők mellett legalább 300 méter távolságról objektív észlelhető volt”, ráadásul a “baleset idején a vádlott vérének alkoholkoncentrációja 1,55 g/l ezrelék volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett.” Ezért a vádlott cselekményét az ügyészség több ember halálát okozó ittas állapotban elkövetett járművezetésnek minősítette.
Ítélet: “Nem volt elhárítható a baleset”
Az elsőfokú ítélet szerint Rezesova már ittasan tért rá _ Kassáról jövet – Magyarországon az M3-as autópályára, ahol tartósan meghaladva a megengedett legnagyobb sebességet, terepjárójával a belső sávban hajtott. Betért egy Shell benzinkútra, ahol a nála lévő Absolút vodkából megivott egy decit. Ezért, a baleset helyszínéhez közel, Rezesova vérében legkevesebb 0,51-0,80 ezrelék volt az alkolhol-koncentráció. Megjegyzendő, hogy ez az mennyiségű koncentráció – az elkövetéskori Btk. szerint – alapesetben csupán szabálysértési érték. “Ez nála élettani összhatásban igen enyhe fokú, de a biztonságos járművezetői képességet már hátrányosan érintő alkoholos befolyásoltságot okozott. A vádlott, alkoholos befolyásoltságából eredően a 45. kilométerszelvényhez közeledve a megengedett sebességet jelentős mértékben túllépve, legkevesebb 165 km/óra sebességgel vezette járművét a belső forgalmi sávban.” Az ítélet szerint a körülbelül óránként 100 kilométeres sebességgel haladó Fiat Puntó “nem kizárható módon” úgy kezdte meg az előtte haladó kamion előzését, hogy az “súlyosan sérthette az irányváltoztatás nélkül haladó vádlott elsőbbségi jogát.” Ezért “Varholiková Eva vádlott számára M. György sértett nem kizárható módon végrehajtott sávváltása esetén a járművek összeütközése nem volt elhárítható. Sőt, az ítéletben a bíróság leszögezte: “A vádlott, illetve M. György sértett által vezetett személygépkocsik ütközése bizonyossággal akkor sem lett volna elkerülhető, ha Varholiková Eva vádlott közvetlenül a baleset előtt a megengedett 130 km/óra sebességgel közlekedik és M. György sértettnek a nem kizárható módon szabálytalanul végrehajtott sávváltásával előidézett veszélyhelyzetre az elvárható módon reagál.”
“Viszonylag kiegyensúlyozott személyiségről van szó”
Tehát az elsőfokú bíróság szerint a baleset így is, úgy is bekövetkezett volna azzal az igencsak lényeges különbséggel, hogy ha Rezesova nem hajt gyorsan, akkor az áldozatok feltehetően életben maradnak. A bíróság külön foglalkozott Rezesova ittasságával, mivel a vádlott tagadta, hogy a baleset előtt ivott volna, azt állította, hogy az autójában is megtalált vodkából – amelyből egy deciliter hiányzott – a baleset után ivott, s emiatt találtak a vérében alkoholt. Ezt a kérdést a bíróság nem csak orvosszakértők, hanem elmeorvos segítségével járta körbe, hiszen utóbbi leszögezte: “a vallomásban előadott baleset utáni italfogyasztás megtörténtét a vádlott személyiségjegyei valószínűtlenné teszik”, hiszen “viszonylag kiegyensúlyozott személyiségről van szó.” Valamint azt is megállapították, hogy a baleset utáni italfogyasztás nem egyeztethető össze az általános élettapasztalatok szerinti, realitással várható viselkedéssel.” Rezesova azt is mondta, hogy azért is volt a vérében alkohol, mert gyógyszert szedett, de a bíróság szerint ezt a verziót is cáfolták a szakértők, így az alkoholfogyasztás tekintetében a bíróság nem fogadta el Rezesova magyarázatát, azonban a vádban szereplő közepes befolyásoltságot sem látta bizonyítottnak a bíróság, a szakértők vizsgálati módszereinek összevetése után. Sőt, ugyan a mentőorvos – aki a baleset után vizsgálta Rezesovát – ébernek, orientáltnak és adekvát választ adónak minősítette a vádlottat, a bíróság megállapította, hogy az ittasság igenis befolyásolta a vádlott cselekvőségét. Utóbbi következtetést a műszaki szakértői véleményekre is alapozta.
“A forgalmi helyzetet szakértői eszközökkel nem lehetett egyértelműen tisztázni”
Annak bizonyítására, hogy az ütközés miképpen zajlott le, összesen öt műszaki szakértőt vont be a bíróság. Lényegében és röviden azt kellett tisztázni, hogy a folyamatosan a belső sávban haladó BMW a Fiat Puntóval a belső sávban, már az előzés alatt, vagy az előzés megkezdése előtt, hirtelen sávváltáskor ütközött-e. A vád azon állítását azonban a bíróság nem látta sem közvetlenül, sem közvetetten igazolhatónak, hogy a Fiat Puntó folyamatosan a belső sávban haladt, hanem arra volt adata – többek között a vádlott elmondásából is -, hogy a sértett járműve közvetlenül az ütközés előtt váltott sávot. A szabályos sávváltásra egy közvetett bizonyítékot hozott föl a bíróság, mégpedig a sértettek hozzátartozóinak nyilatkozatát, amelyben arról beszéltek, hogy M. György megfontolt, gondos vezető volt. A bíróság szerint már a nyomozásban a rendőrség által felkért szakértő is úgy nyilatkozott, hogy ha a hirtelen sávváltoztatás “közvetlenül az ütközés előtt történt, akkor ez olyan forgalmi helyzetet hozott létre, amelyben a vádlott a tényleges sebessége mellett a balesetet intenzív fékezéssel sem tudta elkerülni.” A szakértők azonban azt sem zárták ki, hogy “a Fiat személygépkocsi előzetesen az első ütközés előtt akár jelentősebb időn keresztül, azaz tartósan is haladhatott a belső forgalmi sávban.” Ezzel kapcsolatban a bíróság is megjegyzi, hogy a forgalmi helyzetet szakértői eszközökkel nem lehetett egyértelműen tisztázni. Így nem volt más választása a bíróságnak, mint elfogadni Rezesova vallomását arról, hogy a Fiat előzésbe kezdett, amikor megtörtént a baleset, mert ezt a szakértők sem zárták ki, így ez az egyetlen lehetséges olyan forgalmi helyzet, amit vallomás és szakértő is alátámaszt. Ítéleti bizonyossággal tehát a bíróság nem tudott dönteni a baleset körülményeiről, így azt állapította meg, hogy ” nem zárható ki az, hogy M. György sértett közvetlenül a személygépkocsik ütközése előtti másodpercekben haladt be a külső sávból a belső forgalmi sávba, nem zárható ki az, hogy a Fiat az ütközéskor már egy éppen befejezett sávváltási forgalmi műveletben haladt, de nem zárható ki az sem, hogy a sávváltás még nem volt befejezett. A reakcióidő miatt a bíróság vizsgálta azt is, hogy mennyi időt vett igénybe a Fiat sávváltása, valamint azt is, használt-e irányjelzőt a Fiat.
Nem a vádlott tolt le kisautót az útról?
A közúti veszélyeztetés miatt egy – kamionnal közlekedő – tanú vallomása alapján emelt vádat az ügyészség. Kiderült azonban, hogy az ominózus jelenet, miszerint Rezesova “letolta” a kisautót a leállósávban, sem térben, sem időben nem ott történt, ahol a tanú elmondta, pedig egy olyan sofőrről van szó, aki rendszeresen, napi szinten azon az útvonalon autózik, ahol a baleset történt. Így tehát vallomása elvileg objektívnak mondható, így a bíróság a történéseket beillesztette a tényállásba azzal, hogy azt nem Rezesova követte el. A bíróságnak vizsgálnia kellett azt is, hogy elkerülhető lett volna-e a baleset. Ítéleti bizonyossággal a bíróság két verziót fogadott el, miszerint az is lehet, hogy Rezesova le tudott volna fékezni és akkor elkerülhető lett volna a baleset, de az is reális és ki nem zárható, hogy ha le is fékez, mégis megtörténik az ütközés. A bíróság azt is megállapította, hogy ha Rezesova a megengedett sebességgel halad és az elé bevágódó Fiat okozta vészhelyzetet a tőle elvárható módon hárítja, ütközés esetén a kisautó utasai talán még ma is élnének.
Alapkérdés az alkoholos befolyásoltság
A védő teljes felmentésért fellebbezett. A vádlott ittasságával kapcsolatban az egyik orvosszakértőre hivatkozva azt állítja, hogy Rezesova a baleset előtt 3-5 percen belül fogyasztotta el azt az egy deciliter vodkát, ami 0,51 ezrelék alatti alkohol-koncentrációt okozott a vádlott vérében, amely igen enyhe fokú ittasságot feltételez. Ezzel együtt viszont – a fellebbezés szerint – az ítélkezési gyakorlat korábban úgy alakult, hogy igen enyhe fokú ittasság esetén a befolyásoltság a “klinikai tünetek és a véralkohol koncentráció együttes vizsgálata alapján állapítható meg.” Magyarul: minimális véralkoholszint esetén nem elég annak tényét megállapítani, vizsgálni kell, hogy a balesetet okozó személy valóban “részeg” volt-e, a részegség szemmel látható volt-e, annak tünetei jelentkeztek-e a balesetet okozónál. A védelem számos jogesetet sorol fel fellebbezésében, amikor a bíróság ugyan megállapította a vádlott igen enyhe ittasságát, de befolyásoltságát viszont nem. Tehát a védelem nem vitatja az ittasságot, azt azonban nem tekinti olyan mértékűnek, hogy az befolyásolta volna Rezesova cselekményét. Novák Péter szerint a sebességtúllépést sem lehet ide sorolni, ugyanis az ítéletben megállapított óránként 165 kilométer csupán 26 százalékos sebességtúllépést jelent, amely nem tekinthető lényegesen jelentősnek. Ráadásul a statisztikák szerint nem minden gyorshajtó ittas. Több, a baleset után a helyszínen tartózkodó tanú, illetve a vádlottat megvizsgáló mentőorvos vallomása szerint Rezesován nem tapasztalták az ittasság tüneteit. Tehát a védelem szerint “nem lehet következtetést levonni az alkoholos befolyásoltságra, sőt annak ellenkezőjére lehet következtetni.” A védelem szerint egyébként önmagában az ittas elkövető valamely közlekedési szabályszegése nem elégséges annak megállapításához, hogy a szabályszegés oka az ittasság. Így a védelem azt indítványozta, hogy a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy a vádlott nem volt szeszesitaltól befolyásolt állapotban.
A védő szerint nem felelős a négy ember haláláért
A baleset okozásáért való felelősség kérdésében a védelem egy a Legfelsőbb Bíróság által hozott büntető jogegységi határozatra támaszkodik, amely szerint “az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna.” A védelem szerint tehát nemcsak a közúti baleset okozása, hanem a négy ember halála is olyan elkerülhetetlen következmény volt, amelyért a vádlottat nem terheli felelősség. Erre az ítéletben megfogalmazottakat, illetve a műszaki- és orvosszakértők véleményében foglaltakat hozta fel érvként az ügyvéd. Eszerint vitatta a bíróság által megállapított rövid reakcióidőt, a vészhelyzet felismerésének pontját, az elvárható fékezés módját, az elkerülhetőség számításait. Összességében a BMW valós, óránkénti 165 kilométeres sebessége sem objektív módon, sem a Fiat Punto vezetőjének szubjektív megítélhetősége tekintetében nem értékelhető megtévesztőnek. Így viszont a vádlott a megengedett sebesség nem jelentős túllépésével nem fokozta a baleset kockázatát, illetve nem csökkentette a baleset elhárításának lehetőségét. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Novák Pétert, aki azonban a holnap kezdődő másodfokú per tárgyalására tekintettel nem kívánta kommentálni írásunkat.
Így tehát a másodfokú bíróságnak többek között ezek – és a nem ismertetett ügyészségi fellebbezés – alapján kell eldöntenie, hogy Rezesova ugyanúgy áldozata ennek az ügynek, mint az elhunytak, vagy tényleg egy részeg ámokfutó.
Címlapfotó: Mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS