Pesti Srácok

III. kerületiek a PS-nek: Karácsonyék gettóba kényszerítenének minket (Videó)

Abszurd, hogy Karácsony Gergely fontosabbnak tart 500 fát, mint 2000 embert – vélekedett a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozva dr. Búzás Antal Győző, az Egyesület a Római-partért elnöke. Az aktivista ezzel a főváros azon döntésére utalt, miszerint a Római-part árvízvédelmét ellátó gátrendszert a partvonal helyett a Királyok útja–Nánási út nyomvonalán valósítaná meg, a főpolgármester szerint azért, hogy a folyópart közvetlen környezete változatlan maradhasson. A projekt így Karácsony saját bevallása szerint is 25 százalékkal drágább lenne, ráadásul mintegy 2000 környékbeli lakost hagyna védelem nélkül, akik a főváros által tervezett gátrendszer és a Duna partja között rekednének, emiatt pedig úgy érzik, a főpolgármester egy gettóba zárja őket. Karácsonyék szerint ez csak az ingatlanspekulánsok problémája, az ügyben tartott tájékoztatón azonban számos civil megjelent, akik transzparensekkel tiltakoztak a Fővárosi Önkormányzat tervei ellen. Szabó Tímea, a körzet országgyűlési képviselője is megjelent az eseményen, akit arról kérdeztünk volna, hogy miképp tervezik kivitelezni az egyébként jogszabályba ütköző projektet, a politikus azonban – sokatmondó módon, a bejutásra váró tömegen átverekedve magát – elmenekült a kérdések elől.

– jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester szerdán, Budapesten. A főpolgármester emlékeztetett: a Római-part és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről évek óta tart a vita, az új városvezetés azonban hosszú társadalmi egyeztetéssel megvizsgálta a különböző műszaki opciókat, amelyek alapján az a megalapozott javaslat született, hogy a műszakilag biztonságosabb, a természeti értékeket megőrző és nagyobb társadalmi támogatottsággal rendelkező nyomvonalat válasszák a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének tervezésekor. A Fővárosi Önkormányzat elsődleges magyarázata a döntéssel kapcsolatban az volt, hogy így csupán 160 fát kell kivágni, több mint 600 helyett.

Csakhogy a Királyok útja–Nánási út nyomvonal mintegy 2000 lakosnak otthont adó lakóházakat választ el a kerület többi részétől, akik a Fővárosi Önkormányzat tervei szerint lényegében árvízvédelem nélkül maradnának. Ráadásul a döntés ellen tiltakozó civil szervezet, az Egyesület a Római-partért szerint jogszabályba is ütközik Karácsonyék terve, ugyanis a Római-partra vonatkozó szabályozás szerint a Duna partvonalától számított 50 méteren belül kell elhelyezni a létesítendő gátat. Ehhez képest a Fővárosi Önkormányzat terveiben szereplő nyomvonal mintegy 200 méterre húzódik a parttól. A köztes szakaszban élők pedig teljesen védtelenek maradnak az áradásokkal szemben.

PestiSracok facebook image

A terv érdekessége az is, hogy Karácsony Gergely a méhlegelők után újabb teljesen elképesztő természetvédelmi tervvel is előhozakodott a Római-part kapcsán, „szakértői” szerint ugyanis a fák mellett a „pocsolyákban költő békákra” is gondolni kell a tervezéskor, mivel az ő élőhelyüket veszélyeztetnék, ha a parton húznák fel a gátrendszert. Mondjuk azt nem specifikálták, hogy milyen béka költ pocsolyába, ahogy azt sem, hogy milyen szakértő gondolja ezt komolyan.

Saját bevallásuk szerint is drágább

A szerdai tájékoztatón Kerpel-Fronius Gábor, okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: széleskörű kutatást végeztek arról, milyennek szeretnék látni a budapestiek a Római-partot, és ez alapján a fővárosiak szeretnék megőrizni annak természetközeli képét, hogy széleskörű lehetőséget adjon a rekreációra. Mint mondta, ezeknek a szempontoknak a figyelembevételét kérték a műszaki tervezéskor, több nyomvonalat is vizsgáltak, és végül kettő maradt, a part menti és a Királyok útja–Nánási úti gát. Elmondta: a Királyok útja-–Nánási úti nyomvonal 28 milliárd forintos bekerülési költsége 25 százalékkal drágább a part mentinél a közműkiváltások miatt, de dolgoznak azon, hogy ezt csökkentsék. Jelezte: ugyanakkor fontos, hogy egy ilyen beruházásnál ne csak pénzügyi szempontokat vegyenek figyelembe.

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!