Tényleges életfogytiglani fegyházra ítélte másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottakat, a negyedrendű Csontos István tizenhárom év fegyházat kapott. A táblabíróság a súlyos, elmarasztaló ítéletet azzal indokolta, hogy annak üzenetértéke van: a rasszista indíttatású bűncselekmények elkövetőinek számolniuk kell azzal, hogy a legsúlyosabb büntetést szabhatják ki rájuk.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A Fővárosi Ítélőtábla lényegében helybenhagyta a Budapest Környéki Törvényszék 2013 augusztusában a romagyilkosságok ügyében meghozott ítéletét Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott esetében. Az ítélet szerint így a három vádlott tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést kapott, ám vádlotti és védői fellebbezések miatt harmadfokon, a Kúrián folytatódik a büntetőper. Fellebbezésre azért van lehetőség, mert a besenyszögi rablással kapcsolatban az ítélőtábla egy olyan bűncselekményben – a személyi szabadság megsértésében – is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket. Csak a negyedrendű vádlott, Csontos István esetében emelkedett jogerőre az első fokon kiszabott tizenhárom év fegyházbüntetés. Máziné Szepesi Erzsébet tanácsvezető az indoklás során hangsúlyozta, a védők eljárási szabálysértésekre vonatkozó kifogásai nagyrészt alaptalanok, ezért nem szükséges az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése. A táblabíróság az ügy fontos koronatanújának nevezte Ny. Évát, az elsőrendű vádlott korábbi élettársát, aki mindegyik vádlottat ismerte, és aki az ügy kapcsán „lényegi információkkal rendelkezett”. Az ítélőtábla szerint ugyanakkor helyes következtetést vont le az elsőfokú bíróság, amikor ítéletében azt rögzítette, hogy a tanú a tárgyalási szakban indokolatlanul vonta vissza, illetve módosította a vallomását, és a bíróság a nő rendőrségen tett elmondásait vette figyelembe. A nő ellen emiatt egyébként a Budapesti Nyomozó Ügyészség büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás miatt folytat eljárást.
Három vádlott esetében a Kúrián folytatódik a büntetőügy.. Fotó: MTI/Mohai Balázs
A másodfok szerint nem volt tettestárs
Az ítélőtábla részletesen beszélt az egyes tényállási pontokról, kiemelve azokat részeket, ahol a másodfokú bíróság véleménye eltér az első fok megállapításaitól. A besenyszögi fegyverrablás kapcsán a tanácselnök például leszögezte, nem osztja az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a bűncselekmény helyszínén a Kiss-testvérek és a harmadrendű Pető Zsolton kívül egy negyedik, ismeretlen elkövető is részt vett a bűncselekményben. A tábla megemlítette, hogy az ismeretlen tettestárs vonatkozásában a Nemzeti Nyomozó iroda is felfüggesztette az eljárást, mivel a széleskörű nyomozás során sem tudott a rendőrség érdemi információt beszerezni. Annak ellenére, hogy a Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú ítéletében elhangzott, hogy a hivatásos vadász egyik kiskorú lánya négy férfit látott a házban, akikről személyleírást is adott. Vallomása szerint egyiküket „Jánosnak” szólították, azonban a vádlottak egyikének sem János a keresztneve.
Csontos pontosan tudta, miben vett részt
A bíróság kitért a negyedrendű vádlott, Csontos István szerepére is, akinek részleges beismerő vallomása is segítette a bizonyítást: a tanácsvezető szerint Csontos pontosan tudta, hogy társai mire készülnek és azzal egyetértésben vett részt a bűncselekményekben. Csontos István a tiszalöki és a kislétai támadásokban vett részt sofőrként. A negyedrendű vádlottról ma már ismert, hogy korábban hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. Ráadásul a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel, mégsem adott át semmilyen általa tudott adatot Csontosról a nyomozóhatóságnak. Ennek ellenére mégis csak egy kisebb súlyú bűncselekmény, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt kell bíróság előtt felelnie a KBH négy munkatársának. A Központi Nyomozó Főügyészség azt rója a katonai titkosszolgák terhére, hogy a romagyilkosságok nyomozása során hamis adattokkal vezették félre az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát, valamint a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészséget.
Üzenetértéke van az ítéletnek
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a vádlottak cselekményüket rasszista indítékból, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel követték el. Az emberölések minősítését pénteken az ítélőtábla egy újabbal egészítette ki, eszerint védekezésre képtelen személyek sérelmére követték el azokat. Kislétán alvó emberekre adtak le lövéseket az elkövetők. A tanácsvezető hangsúlyozta, a súlyos büntetés célja egyrészt a társadalom védelme, másrészt üzenetértéke is van az ítéletnek: a rasszista indíttatású bűncselekmények elkövetői a legsúlyosabb büntetésre számíthatnak. A bíróság döntött arról is, hogy a vádlottak előzetes letartóztatásban maradnak.
Kiss Árpád volt a halálbrigád vezetője. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Kezükbe vették az igazságszolgáltatást
A vádirat és a másodfokú ítélet szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a “rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre romák lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti “problémára”. Fegyverük és fegyvertartási engedélyük nem volt, ezért 2008. március 7-én Besenyszögön betörtek egy hivatásos vadász házába, ahol a sértettet két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. Ezekkel a fegyverekkel többször lőgyakorlatot tartottak, majdaz elsőrendű vádlott 2008. július 2-án az egyik golyós vadászfegyverrel két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára. Ugyanazon év július 21-én késő este az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott Galgagyörkön sörétes és golyós fegyvereikből tüzet nyitottak az általuk kiválasztott házra, de sérülést senkinek sem okoztak. A piricsei támadást szintén a három vádlott követett el 2008. augusztus 8-án azzal a szándékkal, hogy rendezze az általuk a romák bűncselekményei miatt rossznak ítélt helyzetet. Ezen a helyszínen a fegyvereken kívül Molotov-koktélt is használtak. Az egyik égő épületből menekülő sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A támadássorozat 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán folytatódott, itt K. Árpád lőtt a kiszemelt, romák lakta házra, melyben senki sem sérült meg. Szeptember 29-én a három főből álló csapat Tarnabodon lőtt rá egy romák lakta utcában lévő több házra (később kiderült, hogy e házakban nem romák éltek), de senkit sem sebesítettek meg.
Hat emberrel végzett a halálbrigád
A félresikerült akció után alig egy hónappal Nagycsécsen, a község szélén álló házakra dobtak Molotov-koktélt, majd sörétes fegyvereikből lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban ketten meghaltak, egy ember 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az első- és a másodrendű vádlott Alsózsolcán folytatta a támadásokat; itt nem éjjel, hanem késő délután, a Sajó túlpartjáról lőttek, életveszélyesen megsebesítve egy férfit. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön dobtak Molotov-koktélt a kiszemelt ház padlására és egyik szobájába. Az égő épületből menekülő apára és két gyermekére a másodrendű vádlott nyitott tüzet. A férfi és négy és fél éves kisfia meghalt, a másik gyermek súlyosan megsérült. A következő, tiszalöki támadásba sofőrként a negyedrendű vádlottat is bevonták, mert úgy vélték: négyen még “eredményesebbek” lehetnek. 2009. április 22-én a házából kijövő roma férfit az elsőfokú ítélet szerint szerint K. Árpád lőtte mellkason. 2009. augusztus 7-én Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol a golyóval átlyukasztott ajtó mögött egy gyermeket sebesítettek meg, míg anyját az ágyában lőtték agyon.
Címlapfotó: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS