Az osztrák Alkotmánybíróság története legkiterjedtebb eljárásában vizsgálta meg a május 22-i elnökválasztás során elkövetett szabálytalanságokat, ezt követően döntött úgy pénteken, hogy Európában példátlan módon meg kell ismételni a választást. Szakértők és helyi hírforrások segítségével összeszedtük, miért szerepelt le az osztrák demokrácia.
Emlékezetes, hogy 2016. május 22-én elképesztően szoros küzdelem alakult ki az osztrák elnökválasztáson. Alexander Van der Bellen, az osztrák zöldek korábbi vezetője mindössze 30 863 vokssal győzte le Norbert Hofert, a Szabadságpárt jelöltjét. Bár a szavazóurnáknál leadott szavazatok összeszámlálását követően még Hofer vezetett, Van der Bellen a levélszavazatok révén fordítani tudott. Mindezt szociológusok akkor azzal magyarázták, hogy a nagyvárosok magasan képzett lakói – akik inkább Van der Bellent támogatták –, tömegesen éltek a levélben szavazás lehetőségével. Összesen majdnem 900 ezer választópolgár jelezte előzetesen, hogy levélben szavazna, és nagyjából 700 ezren éltek is a lehetőséggel. A Szabadságpárt közvetlenül az eredmények kihirdetését követően országos adatgyűjtésbe kezdett a levélszavazás visszásságaival kapcsolatban, és a megfigyelőktől beérkezett információk alapján egy 150 oldalas beadványban támadta meg a választás eredményét.
Az osztrák Alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette a korábbi eredményt. A megismételt második fordulóra ősszel, várhatóan szeptember utolsó, vagy október első vasárnapján kerülhet sor. Európában még soha nem volt példa arra, hogy meg kellett volna ismételni egy közvetlen elnökválasztás döntő fordulóját.
A 14 alkotmánybíró összesen 67 tanút hallgatott meg az érintett körzetekből, és több botrányos információt is begyűjtöttek. Az is kiderült, hogy a jogsértések, a jogszabályok pongyola értelmezései Ausztriában mára évtizedes gyakorlattá váltak, és elképesztő esetek kerültek napvilágra.
A törvény szerint például a választást követő hétfő reggel 9 órakor kell megkezdeni a levélszavazatok megszámlálását. Mindennek kiemelt jogi jelentősége van, hiszen erre az eseményre mindenhol meg kell hívni a pártok választóköri delegáltjait, akiknek jelen is kell lenniük, hogy a számlálásra jelenlétükben kerülhessen sor. Ezen szabályokat azonban több esetben is megszegték. A nyugati Vorarlberg tartomány székhelyén, előző este felbontották a levélszavazatokat tartalmazó borítékokat, méghozzá nem a kerületi választási testület tagjai. Villach városában pedig csak hétfő délutánra hívták meg a pártok küldöttjeit, mire a választási iroda munkatársai már megszámolták a szavazatokat. Bregenzben például a már egy órával korábban megkezdték a levélszavazatok számlálását, Innsbruckban pedig már Stájerország délkeleti részén arra is volt példa, hogy a kerületi hivatal munkatársai – azaz nem a választási testület tagjai – számolták meg a szavazatokat. Az osztrák Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban kimondta: „segítő szervek – akik nem a választási hivatal tagjai – támogathatják a testület munkáját, de csak a testület jelenlétében tevékenykedhetnek. Semmi esetre sem hajthatják végre a szavazatok ellenőrizetlen átvizsgálását.”
A manipuláció nem, csak a szabálytalanság bizonyított
Az Alkotmánybíróság elnöke a határozat ismertetésekor azt hangsúlyozta, hogy egyetlen helyen sem akadtak választási manipuláció nyomára. Ugyanakkor világossá tette, hogy „a választójogi szabályok összességükben azt a célt szolgálják, hogy a szavazatleadást kétségek nélkül dokumentálják, és az ezzel együtt járó bizonytalanságokat lehetőleg megakadályozzák.” Mindent egybevetve: az Alkotmánybíróság a vizsgált 20 szavazókörből 14-ben állapított meg jogsértést, méghozzá a szavazatszámlálás transzparenciája, illetve a szavazás titkossága kapcsán. A jogsértések potenciálisan 77 926 szavazatot érinthettek, és mivel a két jelölt közötti különbség mindössze 30 863 voks volt, azaz 15 432 szavazat megfordíthatta a választást, a szabálytalanságok akár a választás végeredményét is befolyásolhatták.
Alexander Van der Bellen, a végül mégsem győztes zöldpárti jelölt és Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje tévévitájuk után – Fotó: MTI/EPA/Lisi Niesner
Ráadásul az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy az osztrák belügyminisztérium még az urnazárás előtt adatokat bocsátott hírügynökségek, intézetek és televíziók rendelkezésére a szavazatszámlálás beérkezett eredményeiről. A közösségi média korábban ezek a hírek és értelmezések pillanatok alatt szétterjedtek, és befolyásolhatták az állampolgári döntéseket. Mindez Ausztriában évtizedes gyakorlat, azonban ennek alkotmányellenességét most állapíthatta meg először az Alkotmánybíróság, mert most először volt ilyen tartalmú beadvány.
A Soros-féle baloldal is hasonló módon levélszavazna
Ismeretes, hogy a levélszavazás lehetőségét a magyar választási szabályok is biztosítják, de csak nagyon szigorú feltételek mellett, a határon túli magyar állampolgárok számára, azok regisztrációját követően. Ugyanakkor számos ellenzéki kezdeményezés született az elmúlt években a levélszavazás lehetőségének kiterjesztésére. 2016 májusában például Ujhelyi István követelte ezt, de 2016 tavaszán, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte a fennálló szabályozást, gyakorlatilag az összes ellenzéki párt a levélszavazás kiterjesztését kérte. A Jobbik frakcióvezető-helyettese, Farkas Gergely 2015 decemberében egyenesen azt javasolta, hogy a kormány a nemzetközi példákat követve vezesse be a postai úton történő szavazás lehetőségét a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárok számára is.
A Soros György által támogatott, a magyar választási rendszert visszatérően kritizáló Political Capital elemzőcég az osztrák választás után még arról írt, hogy „Ausztriában fel sem merül, hogy a levélszavazással vissza lehet élni (…)”. 2014-2015-ben – több, Soros György által támogatott honi szervezethez hasonlóan – az EBESZ, a Transparency International és az Amnesty International is kritikákat fogalmazott meg a magyar választások szabályaival és lebonyolításával kapcsolatban. Ugyanezek a szervezetek egyelőre nem kommentálták az osztrák választás körüli – mint mára kiderült, évtizedes gyakorlatnak számító – szabálytalanságokat.
Fischer szerint nem vonható kétségbe az osztrák demokrácia
Az államfőválasztás megismétléséről szóló alkotmánybírósági döntés nem ad okot arra, hogy kétségbe lehessen vonni az osztrák demokrácia működését – mondta Heinz Fischer osztrák államfő a Die Presse című osztrák konzervatív lapnak adott vasárnapi interjújában. A jelenlegi államfő, a szociáldemokrata Heinz Fischer hivatali ideje egy hét múlva lejár. Mivel az új államfőt ekkor még nem tudják beiktatni hivatalába, Doris Bures parlamenti elnök és két helyettese, Karlheinz Kopf és Norbert Hofer veszik át az elnöki teendők intézését. Fischer az interjúban kifejtette: nem tart attól, hogy a pár hónap alatt, amíg átmenetileg töltik be a pozíciót, “szükségállapot” alakulna ki. Példaként a korábbi éveket említette, amikor az államfők halála miatt előfordult hasonló “űr”. Fischer arról is beszélt, hogy a szavazatok hibás összeszámlálása ugyan bizalomvesztést okozhatott a lakosságban, azonban mindezt teljesen kiegyenlítette az alkotmánybíróság, amely a helyzetet kezelte és orvosolta.
PS-háttér, a vezető fotót az alkotmánybíróság döntésének kihirdetéséről az APA adta közre.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS