Senkinek sem irgalmaztak az iszlamista hóhérok Párizsban

Ma öt esztendeje annak, hogy iszlamista terroristák tömegmészárlást rendeztek a francia fővárosban, kioltva százharminc ember életét, több százat megsebesítve. A legtöbb – kilencven – áldozatot a Bataclam koncertterembeli ámokfutásuk követelte. Ez csupán egy az elmúlt évek több tucat európai iszlamista terrortámadásából. Ami közös bennük: lényegi következménye egyiknek sem lett, a terrorizmus melegágyát jelentő illegális migrációt azóta is engedi, bátorítja, sőt erőszakosan követeli Nyugat-Európa, ezzel újabb és újabb tömegmészárlásoknak ágyazva meg.

2015. november 13-án, miután a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, Párizs belvárosában egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán negyven embert lőttek halomra géppisztolyokkal. Eközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol az Eagles of Death Metal adott koncertet. A három fanatikus azonnal tüzet nyitott, kilencven embert lemészárolt, és több mint háromszázötvenet megsebesített. Túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel tűzharcba keveredtek, ami 00:58-ig tartott. Végül nyolc dzsihadistát likvidáltak. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.

François Hollande akkori francia elnök utasítására a francia titkosszolgálat segítségével 2016–2017 között az amerikai hadsereg célzott dróntámadásokkal egyesével megölte a támadás mind a hét kitervelőjét.

Így nézett ki a Bataclan a mészárlás után. Az áldozatokat kegyeleti okokból kikockáztuk (Forrás: The Sun)

Magyarországon járt a főterrorista

A merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen túlélőjét, Salah Abdeslamot négy hónapi bujkálás után Belgiumban tartóztattak le. (Ő is föl akarta magát robbantani a , de végül nem tette meg.) Ellene és tizenhárom társa ellen, akik a terrormerénylet előkészítésében segédkeztek, vádat emeltek, de még nem kezdődött meg a perük. Viszont egy másik bűnügye miatt (2016-ban társaival tüzet nyitott az őket kereső rendőrökre a belga fővárosban) húsz év börtönt kapott.

Mint kiderült: Abdeslam háromszor jött hazánkba terroristákért. Először 2015. augusztus 30-án Kiskőrösről Bilal Hadfit és Chakib Akrouhot vitte magával. A Magyar Idők szerint néhány napot a Keleti pályaudvar közelében, egy migránsokat segítő szervezet aktivistájának a lakásában töltött, ott várva be a két terrorista megérkezését. Bilal Hadfit a Stade de France-nál követett el később öngyilkos merényletet, Chakib Akrouh pedig a párizsi kávézóknál vett részt a lövöldözésekben, majd 2015. november 18-án egy rendőri rajtaütés során felrobbantotta magát. Mindketten a migránsok útvonalán, Kelebiánál léptek Magyarországra. Felmerült az is, hogy szintén egy segélyszervezet munkatársa egy terroristának mobiltelefont szerzett be, illetve egy kollégájuk pénzfelvételben segített szintén egy terroristának, továbbá más terroristákat egy migránsokat támogató szervezet munkatársa egy IX. kerületi szállodába szállított.

Salah Abdeslam (Fotó: LeParisien)

KRONOLÓGIA.
21:20: A Stade de France-ban a francia-német barátságos mérkőzés közben egy robbanás történt a B bejáratnál. Két holttestet találtak a helyszínen, az egyikük öngyilkos merénylő volt, akin robbanómellény volt. Egy járókelő is megsérült a robbanásban.
21:25: A X. kerületben (a rue Bichat-n) közben egy második helyszínen Kalasnyikovokkal megöltek tizenöt embert, sokakat pedig megsebesítettek. Erre a helyszínre egy fekete Seat Leonnal érkeztek a támadók.
21:29: Lövések az avenue de la République-on.
21:30: A második robbanás a Stade de France stadionnál.
21:32: A XIX. kerületben is lövöldöztek a fekete Seatban érkező támadók. Nagyjából száz lőszerhüvelyt találtak a helyszínen.
21:36: A XI. kerületi Rue Charonne-nál újból egy fekete Seatot láttak. Az egyik étterem teraszán ülők közül 19-en meghaltak, 9-en életveszélyesen megsérültek. Itt is körülbelül száz lőszerhüvelyt találtak.
21:40: Egy fekete Volkswagen Polo érkezett a Bataclan koncertteremhez. Három támadó berontott a terembe, lőni kezdtek, és túszul ejtették a bent lévőket. A kommandósok végül megindították a támadásukat.
21:43: Robbantás a boulevard Voltaire 253 számnál.
21:49: Lövések és robbantások a Bataclan színházban.
21:53: A harmadik robbantás a Stade de France stadionnál.
22:00: Lövések a boulevard Beaumarchais-n.
(Forrás: Wikipedia)

Egy túlélő, Gaelle Chevalier, akinek az arcát lőtték szét a terroristák a Bataclanban. Implantátummal pótolták az arccsontját (Forrás: Newslocker.com)

Tanulságok

Íme, ez történt tehát öt esztendeje Párizsban. Ha nem itt, az eszét vesztő Európában élnénk, még azt képzelhetnénk, azóta minden megváltozott, súlyos következményei lettek a terrorcselekményeknek, a százharminc ártatlan ember véráldozata legalább csipetnyit változtatott a nyugat-európai liberális fősodor hozzáállásán – már ami az illegális migrációt illeti. Azt gondolnánk, esetleg belátták, hogy az illegális migráció súlyosan veszélyezteti a kontinenst, hiszen a segélyekért, jobb életért Európát lerohanó tömegben rengeteg gyilkos szándékú terrorista érkezik. (Az elmúlt évek szinte összes terrorakcióját illegális migránsok vagy migrációs hátterű iszlamisták követték el.)

Hát, nem látták be, nem változtattak.

A 2015. november 13-ai párizsi terrortámadásnak végső soron semmilyen LÉNYEGI következménye nem lett. Lényegi alatt azt értem: semmi olyan, amely elejét vehetné újabb terroristák Európába áramlásának. Párizs, Berlin, Brüsszel és a nyugati liberrált fősodor azóta is engedi, bátorítja, sőt erőszakosan követeli az illegális, ellenőrzés nélküli migrációt, s ezzel újabb tömegmészárlásoknak ágyazva meg. Minden egyes ártatlan civil vére ezeknek a nyugati balliberális politikusoknak a lelkén szárad!

Terrorhullám

Harminckét terrortámadást hiúsítottak meg a francia hatóságok Emmanuel Macron elnökségének kezdete óta, vagyis az elmúlt több mint három évben – írta három héttel ezelőtti összefoglaló cikkében a Magyar Nemzet. Erről az államfő egy közelmúltbeli beszédében tájékoztatott, amelyben harcot hirdetett az iszlám szeparatizmus ellen. A napilap fölidézte az elmúlt öt év legsúlyosabb iszlamista terrortámadásait Franciaországban.

• 2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségébe, a támadásban 12 embert megöltek és 11-et megsebesítettek. Egy harmadik támadó agyonlőtt egy rendőrt a főváros egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt.
• 2015. április 19-én egy algériai férfi támadást tervezett Párizs külvárosában, két villejuifi templom ellen. Megölt egy nőt, akinek az autóját el akarta rabolni, de saját magát is lábon lőtte, véget vetve terveinek.
• 2015. június 26-án a Lyonhoz közeli Saint-Quentin-Fallavier-ben az Iszlám Állam szervezethez köthető francia állampolgárságú Yassin Salhi lefejezte főnökét, majd egy gázgyárba hajtotta teherautóját, abban bízva, hogy robbanást fog előidézni. Áldozata fejét egy gyár kerítésén találták meg, arab feliratokkal.
• 2015. augusztus 21-én egy géppisztollyal, automata pisztollyal és késsel felfegyverkezett, 26 éves marokkói iszlamista lövöldözni kezdett az Amszterdam és Párizs között közlekedő Thalys expresszvonaton Belgium területén, hárman megsebesültek. A férfit két szabadságos amerikai katona és egy diák dulakodás után ártalmatlanná tette.
• 2015. november 13-án este Párizs hat pontján – többek között a Stade de France stadionnál és a Bataclan koncertteremnél – követtek el összehangolt terrortámadást, amelyben összesen 130 ember vesztette életét.
• 2016. június 13-án a Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen egy iszlamista férfi, Larossi Abballa az otthonában meggyilkolta a helyi rendőr parancsnokot és annak szintén a rendőrségen dolgozó feleségét. Az elkövető, akit a kommandósok a helyszínen megöltek, nem sokkal korábban fogadott hűséget az Iszlám Államnak.
• 2016. július 14-én a nizzai tengerparti sétányon mintegy harmincezren nézték a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel egy teherautóval belehajtott a tömegbe, és megpróbált minél több embert halálra gázolni. Mielőtt az elkövetővel végeztek a hatóságok, a merénylő 86 embert gyilkolt meg.
• 2016. július 26-án két 19 éves férfi kegyetlen módon, torkát átvágva ölte meg a 85 éves Jacques Hamel papot a Rouen melletti Saint-Étienne-du-Rouvray katolikus templomában, miután túszokat ejtve berontottak a reggeli misére.
• 2017. április 20-án a francia állampolgárságú Karim Cheurfi tüzet nyitott egy rendőrbuszra a Diadalív közelében, a Champs-Élysées sugárúton. Egy rendőr meghalt, két másik pedig súlyosan megsérült. A merénylőt agyonlőtték. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára.
• 2017. június 19-én a 31 éves Djaziri Adam Lotfi a párizsi Champs-Élysées sugárúton szándékosan belerohant az autójával egy rendőrségi furgonba. A járműben több fegyver és robbanóeszköz volt, az ütközésben csak a támadó halt meg. Az Iszlám Állam jelentkezett elkövetőként.
• 2017. augusztus 9-én az algériai Hamou Benlatrèche hajtott autójával francia katonák közé Párizs Levallois-Perret nevű elővárosában, hat katona megsérült, közülük hárman súlyosan.
• 2017. október 1-én a tunéziai Ahmed Hanadzsi a dél-franciaországi Marseille főpályaudvarnál halálra késelt két nőt, és közben azt kiáltotta, hogy „Allah akbar!” (Isten a leghatalmasabb!). A támadót a helyszínen agyonlőtték a járőröző katonák.
• 2018. március 23-án a marokkói születésű, de francia állampolgárságú 25 éves Radouane Lakdim a dél-franciaországi Carcassonne-ban lévő otthona előtt először megállított egy gépkocsit, rálőtt a vezetőjére és utasára, egyikük meghalt. Ezután a carcassonne-i kaszárnya közelében kocogó rendőrökre lőtt – egyiküket megsebesítette a vállán –, majd a közeli kisváros, Trèbes szupermarketjéhez hajtott, ahol túszokat ejtett. Két embert megölt, majd a rendőrök közbelépésére a túszok többségét elengedte. Arnaud Beltrame, a csendőrség 44 éves alezredese önként vállalta, hogy a támadóval marad az utolsó túsz elengedéséig. Lakdim őt is halálosan megsebesítette. A merénylőt a francia csendőrök lelőtték, amikor megrohamozták a szupermarketet.
• 2018. május 12-én a csecsenföldi születésű, de nyolc éve francia állampolgárságú férfi, Hamzat Azimov késelt meg öt embert Párizs belvárosi negyedében, az operaház közelében. A merénylő „Allah akbart” kiáltozva követte el a támadást, válogatás nélkül rontott neki késsel a járókelőknek, egy embert megölt és négyet megsebesített.
• 2018. december 11-én Chérif Chekatt a strasbourgi karácsonyi vásár látogatóira nyitott tüzet, öt embert megölt, többeket megsebesített.
• 2019. május 24-én Lyonban csomagba rejtett pokolgép robbant fel egy pékség közelében. Tizenhárman sebesültek meg. A 24 éves algériai elkövető az Iszlám Államnak fogadott hűséget.
• 2019. október 3-án a 45 éves Mickael Harpon rendőrségi informatikus konyhakésekkel gyilkolta meg négy kollégáját, három rendőrt és egy civil alkalmazottat a párizsi rendőr-főkapitányságon. A támadót a helyszínen agyonlőtték.
• 2020. január 3-án az iszlám hitre áttért Nathan Chiasson Párizs külvárosában, Villejuifben megkéselt három embert, egyikük belehalt sérüléseibe. A hatóságok terrorizmussal kapcsolatos ügyként kezelték a támadást.
• 2020. április 4-én a délkelet-franciaországi Romans-sur-Isere városban a szudáni Abdallah Ahmed-Osman gyilkos ámokfutást hajtott végre, hét embert késelt meg, ketten életüket vesztették.
• 2020. szeptember 25-én a pakisztáni Zaheer Hassan Mehmood egy hentesbárddal megsebesített két embert a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap volt párizsi szerkesztőségének közelében.
• 2020. október 16-án a Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosában lefejeztek egy középiskolai történelemtanárt, aki a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákjainak. Az elkövetőt agyonlőtte a rendőrség.

Ez csupán a média ingerküszöbét elérő franciaországi terrortámadások közel sem teljes listája az elmúlt öt évből. Ám a mindennapi lopások, rablások, gyilkosságok, nemi erőszakok (satöbbi) e listán nem szerepelnek. Pedig ezek azok, amelyek a leginkább élhetetlenné tudnak tenni egy-egy várost, kerületet. Valójában a hétköznapi, mindennapos bűntények miatt alakulnak ki a nogo-zónák, azok miatt menekülnek a fehér keresztények a többségében migránsok lakta területekről.