Szabadságát áldozta a felvidékiekért - Óriási hatást gyakorolt Duray Miklós a magyarokra
Fotó: Hatlaczki Balazs
Nagy figyelmet kapott a harmincnegyedik Tusványoson (is) a három éve elhunyt Duray Miklós munkássága. A politikus a hatvanas évektől egészen 2021-ig tevékenykedett a felvidéki közéletben, és a magyar szervezetek együttműködésében hitt. Duray Miklósról egy emlékkötet is készült a közelmúltban, születésnapján. Ez adta az apropóját a felvidéki, az erdélyi, a vajdasági és az anyaországi képviselőkkel lezajlott tusványosi beszélgetésnek, amelyet a PestiSrácok.hu főszerkesztője, Huth Gergely moderált.
Szabadságharcos, ellenálló, stratéga, gondolkodó, hazafi, lokálpatrióta és mentor – így jellemezte Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség (MSZ) elnöke a 2022. december 30-án elhunyt Duray Miklóst, akinek nevéhez a legtöbben a komáromi nagygyűlés megszervezését kötik. Bár az 1994. január 8-án megrendezett nagygyűlésen nem szólalt fel, a háttérmunkában aktívan kivette a részét, hogy a magyarok által lakott települések polgármesterei és önkormányzati képviselői, valamint a magyar parlamenti képviselők megtárgyalják az akkori legfontosabb kérdéseket. Úgymint az önkormányzatok jogi helyzetét, az állami közigazgatás átszervezését, az ország területi-közigazgatási és politikai felosztását, a magyar nemzeti közösség alkotmányos jogállását és a dél-szlovákiai régió választott képviselőit tömörítő társulás előkészítését.
De hogy milyen volt Duray testközelből, arra a politikus „közéleti unokája” adott választ.
Áldott embernek érzem magam, mert a saját példaképként vele dolgozhattam vele, és kijelölt utódjaként halála előtt. Nagy szerénységre tett tanúbizonyságot, pláne akkor, amikor saját érdekeit háttérbe szorítva, 1998-ban egyesítette az általa vezetett Együttélés Politikai Mozgalmat két másik szlovákiai magyar párttal, hogy abból megszülessen a Magyar Koalíció Pártja
– mondta Gubík László.
Mint mondta, Eszterházy János mellett Duray Miklóst tartja a XX. század két legnagyobb felvidéki magyarjának, ugyanis előbbi az életét, a másik pedig a szabadságát adta a felvidéki magyarság megmaradásáért, hiszen Durayt többször zárták börtönbe a csehszlovák kommunisták.
Mindannyian Duray Miklós unokái vagyunk a Felvidéken.
– jelentette ki az MSZ elnöke.
Kovács Elvira, a Szerbiai Képviselőház elnökségi tagja elmondta, önzetlensége abban is tetten érhető volt, hogy Duray folyamatosan nevelte és készítette fel a felvidéki Magyar Szövetség (MSZ) fiatal képviselőit a következő választási időszakra.
Duray Miklós a Felvidék Tőkés Lászlója és Tőkés László Erdély Duray Miklósa
– jelentette ki Toró. T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke.
Felidézte, hogy valamikor a nyolcvanas években találkozott Duray munkásságával, amikor még kutató fizikusként dolgozott.
Napi ö-hat órán keresztül bújtam a politikatörténeti könyveket, köztük Durayét is
– tette hozzá.
Galéria: Így telik a harmadik nap Tusványoson 2025-ben.
1/54
Így telik a harmadik nap Tusványoson 2025-ben.
Amikor a másik határon túli magyar gondolkodó, Borbély Imre értelmi szerzőként jegyezte az autonómiatörekvést megfogalmazó Kolozsvári Nyilatkozatot 1992-ben, Duray Miklós hat évvel később fogalmazta meg ugyanezt a komáromi nagygyűléssel.
Ez volt a felvidéki magyarok autonómiai nyilatkozata, és ennek mintájára jött létre a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlés 2009-ben. A nyilatkozat is egyértelművé tette: Duray Miklós egy erős pártban gondolkodott és az együttélést szorgalmazta
– ismertette Toró.
Az EMNT ügyvezető elnöke ezután egy kritikát is megfogalmazott, mint mondta, a magyar nemzetpolitika az „egy ország egy szervezet” jelszót vallja, ami helyes, de aki kimarad ebből, arról a nemzetpolitika nem vesz tudomást, pedig értékes emberekből beszélünk. Ilyen volt Duray Miklós is.
A kisebbségi pártok elpártosodtak és elveszítik a nemzeti közösségépítő szerepüket. Emiatt nem tudjuk összehangolni a különböző pártok működését
– mondta az ügyvezető elnök.
Illés Boglárka azzal kezdte, hogy bár cáfolni nem akarja beszélgetőpartnere megállapítását, de Gubík Lászlót tartja az élő példájaként annak, hogy a felvidéki szövetség is sikeresen megalakult.
A határon túli magyar szervezetek számíthatnak a magyar kormány támogatására
– jelentette ki a kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkár.
Mint mondta, éppen a kettős állampolgárságról szóló népszavazás volt az első kampány, amiben részt vett, és azt tapasztalta, hogy bár nem értett egyet a népszavazással, Duray Miklós mégis mellé állt, sőt még vitát is vállalt a miniszterelnökkel ebben a kérdésben.
Nagyon kevés kérdésben van nemzeti konszenzus, amit még a független-objektív sajtó sem támad, de a kettős állampolgárság ilyen. A szomszédos országokkal történő kétoldalú kapcsolatok biztosítása során az a célunk, hogy minél több közös érdeket lefektessünk, amelyben kiemelt helyen van a határon túli magyarok jogainak biztosítása. Szerencsére Szerbiával ilyen téren kitűnő a kapcsolatunk
– mutatott rá az államtitkár.
Ám kétoldalú kapcsolatalakítás ide vagy oda, nemcsak a két kormányon múlik a határon túli magyarok autonómiatörekvése. Ahogyan Huth Gergely is fogalmazott, az Európai Bizottság azonban lesöpörte az ezt célul kitűző Minority Safe Pack-et, amelynek döntését a minap erősítette meg az Európai Tanács annak ellenére, hogy korábban összegyűlt az elfogadáshoz szükséges egymillió aláírás. Ennek lett a közvetett következménye a kétnyelvű táblák leszereltetése, a parajdi sóbánya beomlása vagy Sebestyén József agyonverése Kárpátalján.
De vajon mi a helyes túlélési stratégia? – szólt a kérdés.
Gubík szerint erre a válasz a komáromi nagygyűlés jelszava lenne, ami eredetileg Dsida Jenőtől származik:
Mindig magunkért, soha mások ellen! Mennünk kell a falig, és nem engedhetünk az elveinkből, viszont tisztában is kell lennünk a realitásokkal.
Az MSZ elnöke jelezte, Duray nem a kettős állampolgárság intézménye ellen volt, hiszen nem az állampolgárság kiterjesztésével volt problémája, hanem az időzítéssel.
2004-ben azért, mert érezte, nem vihető át a magyar társadalmon keresztül az ügy, amiben igaza is lett. 2010-ben pedig azért nem támogatta a kettős állampolgárságot, mert úgy vélte, aránytalan turbulenciát okozna az akkori szlovákiai választási versenyben.
Hogy Duray együttéléssel kapcsolatos gondolata érvényesíthető-e minden határon túli pártok esetében, arról megoszlottak a vélemények.
Gubík László azt vallja, a kisebbségi magyar pártoknak mindenképpen önállóan kell elindulni, mivel felvidéki magyar párt híján nem sok esélye lenne a magyar és a szlovák kormánypártnak ahhoz, hogy a két ország érdekében együttműködjenek egymással. Kovács Elvira szerint viszont érdemes együttműködni a nagyobb szerb, román vagy szlovák pártokkal, hiszen az érdekérvényesítés csak a kormányzó pártok előtt történő lobbizással lehetséges.
Toró elmondta, habár a Minority Safe Pack-et lesöpörték, a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezése még az Európai Bizottság asztalán van, és nem tudnak fogást találni rajta a szervezetben.
Ez mutatja, mennyire egy innovatív kezdeményezés
– jegyezte meg.
Emellett mint mondta, 2024-ben az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség megállapodott egymással abban, hogy az önkormányzati választáson érvényesítik a Duray-féle együttélés szabályát, és nem indulnak egymás ellen.
Illés Boglárka ezután nem hagyta szó nélkül, hogy Magyar Péter nem olyan rég román földnek nevezte Erdélyt, és mint mondta, ez sok mindent elárul a Tisza vezetőjéről.
Emlékeztetném magunkat arra, hogy a kedvező vajdasági helyzet nem volt mindig így, és nagy a félelem, hogy egy magyar kormányváltás során is megmarad-e ez a helyzet. Ezenkívül vannak még olyan nem uniós országok, ahol élnek magyar kisebbségek. Ilyen Szerbia és Ukrajna is
– mutatott rá.
Végül megjegyezte, akárcsak eddig, most is nagyon nagy a nyomás és a kényszer Orbán Viktoron és kormányán, hogy megmaradjon a határon túli magyarság, miközben fennáll a veszélye, hogy a globalista erők visszaszivárognak, és ismét megragadják a hatalmat Magyarországon.
Nagyjából 270 napunk van még hátra, hogy bebiztosítsuk a magyar kisebbségek gyarapodó közösségét. Ahogyan Duray is akarta
– zárta az államtitkár.
Kiemelt kép: Gubík László, Kovács Elvira, Toró T. Tibor, Illés Boglárka és Huth Gergely. Fotó: Hatlaczki Balázs.