A táj és a gasztronómia is adott, mégsem látni a székelyföldi turizmust
Parajd, 2025. május 28.
A csendőrség által lezárt Só-szoros Parajd felőli bejárata 2025. május 28-án. A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. Várhatóan május 28-án a létesítmény turisták által látogatható részét is eléri a víz. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére.
MTI/Veres Nándor
A parajdi sóbánya beomlása és az azzal járó figyelem óta egyre inkább a közbeszéd témájává vált Erdély és Székelyföld turizmusa. A megfelelő tömegközlekedési és az autópálya-hálózat hiánya nem segít a helyzeten, csakúgy, mint Bukarest hozzáállása. A kérdések pedig sokasodnak: Parajd elvesztésével szimbolikusan is elvesztettük Székelyföld turizmusát? Vagy csak átmeneti állapotról beszélünk? Az optimisták 7-8 éven belüli fejlődésről beszélnek, a legrosszabb forgatókönyv szerint azonban az évtizedeket felölelő lemaradás is lehet.
Fogaras, Kárpátok, pityókás kenyér, medvék, népviselet. Csak úgy záporoznak azok a fogalmak, amik körbeírják Székelyföldet, s amelyekre lehetne a turizmust is építeni – gondolnánk. Ám a képlet sajnos nem ilyen egyszerű, s a parajdi sóbánya beomlása óta Magyarországon is témává vált: mi lesz a székelyföldi turizmussal?
A téma természetesen nem hagyta hidegen az idei Tusványost sem. A Pro Minoritate Alapítvány által szervezett eseményen a beszélgetés moderátora, Kozma Mónika azzal kezdte, hogy egyesületével 2016-ban két olyan gazdasági területet állapítottak meg Románia 16 magyarlakta megyéiben egy kutatás során, amelyre lehet építeni és ezek mentén fejleszteni Erdélyt és Székelyföldet: a mezőgazdaság és a turizmus.
Ha a mezőgazdaságot ésszel műveljük, akkor integrálni tudjuk a turizmust is, hiszen szeretünk enni és különböző szuvenírtárgyakat venni
– mondta a Pro Economica elnöke.
Ha viszont nincs infrastruktúra – vagyis megfelelő minőségű és számú autópálya, illetve rendesen kialakított tömegközlekedés –, akkor a turizmusról, mint bevételi forrásról is le lehet mondani.
Pedig nem lehet azt mondani, hogy Erdély és Székelyföld ne bővelkedne repülőterekben: Nagyszebenben, Gyergyóremetén, Kolozsváron, Brassóban különböző kapacitásokban, de van hely az utasok kiszolgálásokra.
Csakúgy mint Marosvásárhelyen. Az ottani Transilvania repülőtér igazgatója, Peti András ismertette, a Budapest-Marosvásárhely légijárat majdnem száz éve létezik.
Jelen esetben pedig több mint 50 millió eurós vissza nem térítendő támogatást sikerült megpályázni a turizmus fejlesztésére, és fő célunk, hogy vonzzuk be a légitársaságokat. Ez egyébként nem lehetetlen, hiszen a két ország, Románia és Magyarország között a fő összekötő a marosvásárhelyi pont
– mondta az igazgató.
Mint azt jelezte, habár a repülőtér 2013-ban rekordot döntött fel, amikor 350 ezer utas használta a Transilvaniát, átlagosan évi 100-150 ezer utazót szolgálnak ki. Ez jelentős, de kicsi ahhoz képest, amelyre például a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér képes a maga több mint 17,6 millió fős utasforgalmával.
A marosvásárhelyi repteret nem segítette, hogy 2023-ban megnyitották Brassó légi kikötőjét, ezzel is öt főre növelve az utasokat kiszolgáló erdélyi repterek számát.
Végül Peti András azzal dobta át a labdát képletesen Csibi Attilának, a Maros megyei Romániai Magyar Demokratikus Szövetség (RMDSZ) elnökének, hogy a politika függvénye elsősorban, hogy a marosvásárhelyi repülőtér fejlődésnek indulhat-e egyáltalán.
Csibi Attila pedig annyit tudott ígérni, hogy „komoly előrelépés” lesz idén a reptér fejlesztésében, ennél több részletet azonban nem osztott meg a hallgatósággal.
Ugyanakkor a megyei elnök arról is beszélt, regionális turizmust képzel el Székelyfölddel kapcsolatban, amelynek kulcsa a repülőtér rendeltetésszerű működése.
Ezzel egyetértve kapcsolódott be a beszélgetésbe Bíró Barna Botond, a Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint egy repülőtér fejlesztésénél nem kell Boeing-ekben gondolkodni, egyre több ugyanis az olyan utas, aki mindössze 10-12 fős gépekkel akar utazni. Schengen óta egyre több üzletember is ezeket a kisrepülőket választja, ha utaznia kell.
Európa gasztronómiai régiója lesz Székelyföld. Vagyis lesz olyan terület, amiben mi leszünk az élbolyban, és lesz olyan, amiben mi leszünk lemaradva. Ez természetes, és nem is törekszünk az ellenkezőjére. Nem szeretnénk mindenhol ugyanis vezető szerepet vállalni, hanem teljes Székelyföld együttműködésére törekszünk
– mondta Bíró, aki elmondta, mindez azért is elkerülhetetlen, mert Románia a turizmus tekintetében rosszul áll.
Egy érdekes adat szerint miközben Románia 2400 utazási irodát működtet, ebből csupán kevesebb mint egy százaléka foglalkozik beutaztatással is, a többi külföldi szervezett túrákra szakosodott.
Azt is elmondta, eleve csak 2020-tól, a koronavírus-járvány berobbanásakor kezdődött meg a belföldi turisták marketingszerű megcélzása. Ezzel sikerült Hargitát visszatenni a turizmus térképére.
Először mindenképpen belföldre korlátoznánk a turizmus célközönségét, az uniós támogatást is erre költenénk. Csak aztán jöhet a külföldi nyitás. Ez már hosszú távú cél, hiszen a hargitai turizmus forradalmát akarjuk majd. Példának okáért olyan éttermet nyitva, amely nemcsak ételt, hanem ételkölteményeket is képes felszolgálni. Vagy olyan kézműves foglalkozásokat, amelyből tartósan is meg lehet élni.
Csibi – egyetértve a regionális fejlesztés fontosságával – elmondta, Marosszék lakosságának csupán 35 százaléka magyar, vagyis meg kell győzni a románokat is a turizmus fejlesztésének szükségességére.
Az már most látszik, hogy Székelyföldön belül Hargita lesz a gasztronómia központja. Ha a románok azt veszik észre, hogy ez a jólétük fejlődésére irányul, nem pedig személyük ellen, akkor nem lesz nehéz meggyőzni őket.
Peti András elmondta, a turizmus és a repülőtér kiszolgálása kéz a kézben jár egymással.
Bár hosszú távú célról beszélünk, a külföldi turizmust olyan országok felé is meg lehet célozni, ahova a romániaiak a leginkább utaznak, hiszen oda már kiépítették a légijáratokat, és ma már meglehetősen kihasználtak. Ezeken a járatokon ugyanis nemcsak a románok utaznak, hanem a célországok nemzetei is Romániába. Vagyis Luton, London, Milánó, Bergamo, München, Isztambul vagy Bécs reptereinek utasaira is lehet építeni”
– mondta.
Galéria: Napsütés, fiatalok, fesztiválhangulat - Így zajlik Tusványos 2025-ben // fotó: Hatlaczki Balázs
Fotó: Hatlaczki Balázs
1/45
Napsütés, fiatalok, fesztiválhangulat - Így zajlik Tusványos 2025-ben // fotó: Hatlaczki Balázs
A célközönség tehát adott, most már megszólításuk módja a kérdéses.
Bíró szerint felesleges költség lenne drága imázsvideókat készíttetni, hiszen a turisták és az érdeklődők nem innen tájékozódnak, hanem az influenszerektől, és már az élményturizmus lett a cél. Úgy vélte, ha meggyőzik a tartalomgyártókat, hogy érdemes Székelyföldet meglátogatni, akkor több embert el lehet érni.
Azontúl olyan digitális befektetéseket fogalmazott meg, mint a mobilcella- és a bankkártyahasználat információszerzése, amelyekkel profilozhatják a turisták érdeklődési köreit, népszerű internetes kereséseit.
A Hargita Megye Tanácsának vezetője végezetül azzal zárta a beszélgetést, hogy a következő években nem az építkezésé, hanem a védekezésé lesz a főszerep.
Romániából menekülnek a befektetők, régen nem volt ennyire rossz a befektetési kedv, leállnak a projektek, vagyis arra kell energiát fektetni, hogy megakadályozzuk a már meglévő turisztikai fejlesztések megállítását és az 1500 fő alatti települések önkormányzatainak megszűnését.
Ám mint mondta, középtávon, tizenöt-húsz év múlva Románia erős lesz turisztikai szempontból, amely Székelyföldre is hatással lehet. Szerinte addigra már hét százalékra nő a turizmus hozzájárulása az ország GDP-jéhez.
Kiemelt kép: A parajdi sóbánya beomlása. Fotó: MTI/Veres Nándor
