A Duna Aréna olyan kiemelkedő létesítmény, amely világösszevetésben is a legjobbak között van, és mások is jönnek eltanulni a műszaki megoldásai részleteit – jelentette ki Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, a nyári vizes világbajnokság szervezőbizottságának elnöke a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában. A Magyarország eddigi legnagyobb sporteseményének költségeit érő ellenzéki bírálatokra úgy reagált a miniszter, hogy a balliberális sajtó által pörgetett, immár 100 milliárd forint feletti összköltség nagy részét a Duna Aréna megépítése, valamint a vébére elkészülő, de egyébként is esedékes budapesti infrastrukturális fejlesztések teszik ki. A tulajdonképpeni szervezési költségek eközben mindössze kétmilliárd forinttal emelkedtek, elsősorban a FINA megnövekedett közvetítési elvárásai, valamint az európai biztonsági helyzet elmúlt két évben történt drámai leromlása miatt.
Más országok és városok kirakatlétesítményeit előszeretettel bezzegelik Magyarországon, és példaként emlegetik a hazai baloldali sajtóban is. Eljuthat erre a szintre a külföldiek által rendre agyondicsért Duna Aréna? Egyáltalán hol van a helye a világ uszodái között méretben és korszerűségben?
A vélemény nem tőlem jön, hanem a nemzetközi sportszakmától – akik azt mondják, hogy a világ legmodernebb úszókomplexumainak egyike. Ez annak a tükrében igazán kiemelkedő, hogy ha megnézzük, milyen rövid idő alatt épült meg. Ilyen szintű létesítmények máshol 3-5 év alatt épülnek, a Duna Arénának viszont 2015 tavaszán volt az alapkőletétele, és 2017 januárjában már átadta a kivitelező. Büszkék lehetünk erre a korszerű, különleges úszókomplexumra, amelyet a versenyzők is világviszonylatban kiválónak tartanak. A másik említésre érdemes műszaki megoldás az elbontható lelátó. A világbajnokságra legalább tízezres lelátót vár el a FINA, így egy hatezer férőhelyes állandó lelátó mellett döntöttünk, amelyet a vébé idejére 12.300-ra bővítünk, majd a Masters VB után visszabontjuk. Ez olyan érdekes műszaki megoldás, hogy a 2020-as tokiói olimpia szervezői is eljöttek megnézni, és várhatóan – az eredeti tervüket módosítva – ők is ilyet alkalmaznak majd. Azt pedig megszoktuk, hogy a baloldali sajtó idehaza nem emeli ki az értékeket, de nem is biztos, hogy tőlük kell várni a dicséretet, hanem a sportolóktól, sportvezetőktől és a nézőktől.
Azt már láttuk, hogy edzéshelyszínként nem lesz gond az új létesítmény kihasználtságával, de versenyhelyszínként mi a helyzet? Mégiscsak ott lesz 6000 nézőtéri hely a csarnokban, amelyekre csak versenyen van szükség, edzésen nincs. Milyen gyakran lesznek tele ezek a lelátók a világbajnokság után?
A csarnok kiszolgálja majd egyrészt a sportolni vágyó amatőröket, hiszen Budapesten eddig nem volt elegendő vízfelület. Viszont a versenyekre vonatkozó kérdés jogos. Azt kell mondanom, aki Magyarországon jó sportrendezvényt szervez, az rendre megtölti a lelátókat. Sportrendezvény pedig lesz, hiszen a 2019-es junior úszó világbajnokság helyszíne már tudható, hogy itt lesz, akárcsak a 2020-as vizes Európa-bajnokság, és pályázni fogunk a 2024-es rövidpályás úszó világbajnokságra. Mi magyarok már bebizonyítottuk, hogy tudunk jó sportversenyeket szervezni, eddig minden ilyen alkalommal jó minősítést kaptunk, viszont őszintén szólva, mindig volt egy pici hiányérzetünk a létesítmények állapota miatt. Most viszont erre is büszkék lehetünk.
Az ellenzéki lapok menetrendszerű szalagcímei hónapok óta, hogy ennyivel vagy annyival drágult a vizes vb az adott napon, amikor egy-egy újabb, nagy értékű szerződést hoznak nyilvánosságra a szervezők. Repkednek a tízmilliók, százmilliók, továbbá mindig közlik, hogy éppen mennyinél áll a nyilvánosságra hozott szerződések összköltsége. Ezek tényleg drágulások, vagy tervezett költségek?
Ezt is jó tisztázni, mert mindenféle mendemondák keringenek. Valójában háromféle költségről beszélhetünk. Az első csoportba tartoznak azok az infrastrukturális és sportfejlesztési költségek, amelyekre akkor is szükség lett volna, ha nincsen úszó vb 2017-ben. Ide kell sorolnunk a Duna Arénát, hiszen egy ilyen sikeres úszósporttal rendelkező országnak kell egy ilyen létesítmény. Mindenképpen szükség volt a Margitsziget rekonstrukciójára, vagy a pesti alsó rakpart felújítására is. Ezen kívül, ha az eredeti tervnek megfelelően, a 2021-es vb-t rendezte volna Magyarország, akkor mindezt ütemezve, több évre lebontva csináltuk volna, ám mivel adódott egy olyan lehetőség, hogy 2017-ben rendezhetünk úszó vb-t, ezért ezt most szűk két év alatt kellett megcsinálni. Mindezen költségek összesen kb. 84-85 milliárd körüli összeg lesznek – ebben lehet még apróbb eltérés, hiszen vannak olyan FINA elvárások, melyek most jönnek elő. Ilyen például az is, hogy a Városligetben rendezendő szinkronúszó versenyeket nappalról éjszakára kell áttenni, így többletköltség lesz például a világítás. Összegezve: Ez a 84,2 milliárd forint olyan tartós fejlesztési kiadás, mely nincs összefüggésben az úszó vb-vel. A második csoportba 7,7 milliárd forintnyi kiadás tartozik, amelyet olyan ideiglenes fejlesztésre költöttünk, mely összefügg a FINA-val, de nem szervezési költség. Ilyen például az óriás toronyugró-torony megépítése, melynek egy részét elbontják, egy része viszont maradandó fejlesztés. De ide tartozik a balatonfüredi lelátó megépítése, illetve az, hogy a FINA előírásainak megfelelően, előprogramokat kell csinálnunk. A harmadik csoportba sorolhatók a 38 milliárd forintot kitevő szervezési költségek, mint például a biztonsági szolgáltatás, vagy a versenyzők utaztatása a szállodából a versenyhelyszínre. Ami a többletköltséget illeti, ez nem jelentős és teljes mértékben indokolható. Az egyik fő tétel – bármilyen meglepő – a tévéközvetítés, hiszen 2013-ban még SD minőségű tévéközvetítést várt el a FINA a szerződésben, viszont ma már nemhogy HD-t, hanem néhány esetben 4K-s rendszert kell kiépítenünk. A másik jelentős tételnövekedést a biztonsági kiadások adják – elég, ha csak Londonra vagy más nyugat-európai városra gondolunk, hiszen 2013-ban még nem volt szó arról, hogy egy ilyen esemény szervezésében az egyik legnagyobb kiadást éppen ez jelenti. Ez a két változás tehát növelte a költségeket. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük, hogy a 2013-as teljes szervezőbizottsági kiadás összköltsége 44 milliárd forint volt a szerződés szerint, most pedig ez körülbelül 46 milliárd, akkor összesen 2 milliárd többletköltségről beszélünk.
Különféle hírek szivárogtak már ki arról az utóbbi időben, hogy a vb szervezésének egyes szegmensei csúszásban vannak. Van igazságalapjuk a híreszteléseknek?
Javaslom, olvassa el a FINA ügyvezető igazgatója, Cornel Marculescu nyilatkozatát, aki nagyon elégedett volt az előkészületekkel. Ahhoz képest, hogy csak két évünk volt a szervezésre és az építésre, lassan valamennyi helyszínünk készen lesz. Nem akarom megnevezni azt a hírportált, amelyik bevallottan azért ment ki bizonyos helyszínekre, hogy próbáljon negatív dolgokat találni, de nem sikerült nekik. A munkálatok még zajlanak, de azt mondhatom, hogy júliusra mindennel készen leszünk.
Miniszter úr egy meglehetősen ellentmondásos helyzetet örökölt, az előkészítést még az Úszószövetség kezdte meg, majd miniszteri rangú felelőst kapott az ügy.
Inkább úgy mondanám, hogy egy olyan helyzetbe kerültünk, mely egy ötéves periódusnak a kezdeti stádiuma volt. Ezt kellett talán egy kicsit gyorsítani, összefogni, a szereplőket és az érintetteket egy csapattá kovácsolni.
A legutóbbi olimpián az amerikai úszók hengereltek, messze megelőzve mindenkit, míg a legutóbbi, kazanyi vébén kínai és amerikai hegemónia volt. Magyarország eredménye ugyanakkor nagyságrendileg azonos volt a két világversenyen. Mire számít, az amerikaiaknak rendezzük ezt a világbajnokságot, vagy benne lehet egy szintlépés a magyar csapatban?
Nem szeretek jósolni, de azt szeretném, ha egy nagyon jó hangulatú, biztonságban zajló és nagy sikereket hozó világbajnokságot rendeznénk. Mi mindent biztosítunk egy jó versenyhez, teljesíteni a sportolóknak kell. Szurkolni fogok nekik.
A sport világán kicsit túllépve, jelent valamilyen érezhető pluszt az ország nemzetközi presztízsét illetően egy ilyen világverseny?
Ha figyelembe vesszük, hogy ez lesz a valaha megrendezett legnagyobb sportesemény Magyarországon, ez önmagában büszkeséggel tölthet el. Nagyjából 350 ezer turista érkezik, több százmillió néző fogja nézni Magyarország nevezetességeit a televízión keresztül, és reményeink szerint a vb az ország jó hírét fogja kelteni. Ennek a marketingértéke felbecsülhetetlen. A szervezés egyik legfontosabb célja, hogy növelje az országimázst, népszerűsítse hazánkat nemzetközi szinten is. Hazánk különleges házigazda, a magyarok híresen vendégszeretők. Szeretnénk, ha ez az üzenet mindenkihez eljutna és egyre többen látogatnának hozzánk. Ezt célozza a CNN-el való együttműködés is, mely különleges megközelítésből (a sporteseményt megragadva) mutatja majd be Magyarországot.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS