Katonai tiszteletadás mellett, Vargha Tamás a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kajári Ferenc vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, péntek reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra emlékeznek. Több politikus tartott beszédet a gyásznap alkalmából, azonban a “politikai nagyvadnak” csak egy Facebook-posztra futotta. Karácsony Gergelynek ismét sikerült megfognia a lényeget, azt írta, a hazát lehet sokféleképpen szeretni, lehet melldöngetve, hangoskodva, és lehet a legbelsőbb meggyőződés szerénységével. Kíváncsiak lennénk végre, hogy ő hogyan szereti a hazáját, eddig úgy tűnik, sehogy.
Zsigmond Barna Pál: az aradi vértanúk soha el nem alvó fáklyalángok
Az aradi vértanúk a magyar szabadságszeretet szimbólumai. Soha el nem alvó fáklyalángok, akik ma is, mint az elmúlt 174 évben mindvégig, kijelölik az utat számunka, az örökösök számára, megmutatva, hogy melyek azok az örök értékek, amelyek nem képezhetik alku tárgyát
– hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken. A politikus az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen a Fiumei úti sírkertben úgy fogalmazott: ezek az örök értékek a szabadságvágy, a hazaszeretet, a bátorság és a személyes áldozatkészség.
A tizenhárom mártír vértanú emléke arra is kötelez bennünket, hogy soha ne adjuk fel álmainkat és ne futamodjunk meg
– mondta. Hozzátette: vannak örök értékek, amelyekért küzdeni érdemes a végsőkig, még akkor is, “ha a célok megvalósulását csak a gyerekeink élhetik meg.” Zsigmond Barna Pál kiemelte: az aradi tábornokok bátrak voltak, és nem kerülték el a végzetüket. De tudták, hogy az áldozatvállalásuk nem önmagáért való, hanem életüket a nemzet oltárán, az ősök emlékéért és az utódok boldogulásának reményében áldozzák fel.
A nemzeti szuverenitás vagy más néven a szabadság, az, hogy “saját sorsunkat mi határozhassuk meg olyan örök érték, amelyért a legnagyobb áldozat sem drága
– hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: a hősök tisztelete kitörölhetetlen a magyar emberek szívéből. Zsigmond Barna Pál elmondta: a magyar igazság- és szabadságszerető nemzet, amely mindig egyenes derékkal állta a történelem viharait és nem hajlongott a nagyhatalmak kénye-kedve szerint.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 174. évfordulója alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 2023. október 6-án.
MTI/Illyés Tibor
Sokszor kellett megharcolnunk a szabadságért, mert másokkal ellentétben mi azt sohasem kaptuk könnyen, ajándékul
– fűzte hozzá. Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta:
az aradi vértanúk emléke “örökké velünk marad”, ez a nap pedig emlékeztető a bátorságukról, az áldozatukról és a reményről.
Zsigmond Barna Pál hangsúlyozta: a magyar igazság- és szabadságszerető nemzet Fotó: MTI/Illyés Tibor
A hősök halhatatlanok, mert a szabadság örök
– zárta beszédét.
A Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Novák Katalin köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóság igazgatója koszorúzott, Orbán Viktor miniszterelnök nevében pedig Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár helyezett el koszorút.
Varga Judit: október 6-a a szabadságért küzdeni akarást jelképezi
Október 6-a és a nemzeti gyásznapok mind a magyarok szabadságvágyát, szabadságért küzdeni akarását jelképezik
– jelentette ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke pénteken Székesfehérváron. Varga Judit a Fidelitas helyi szervezete által már huszonegy éve minden esztendőben megrendezett, hagyományos fáklyás felvonulást követő megemlékezésen arról is beszélt: október 6-a több mint másfél évszázada “a magyar becsület napja is”.
Az aradi tizenhármak példája és öröksége az, hogy az igazság mellett, az igaz ügy és a józan ész mellett a végsőkig ki kell tartani, és soha nem szabad meghátrálni
– fogalmazott.
Lázár János: az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak a haza és a szabadság szeretetében
Az aradi vértanúk különbözőnek születtek, de eggyé váltak és egyek lettek a haza és a szabadság szeretetében – jelentette ki Magyarország építési és közlekedési minisztere az aradi Szabadság-szobornál az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen, péntek este. Lázár János kiemelte: a vértanúk más nemzetiségűek voltak életükben, de magyarokká váltak halhatatlanságukban, és ezen a módon született meg a “sokgyökerű”, de egységes kultúrájú magyar nemzet és a nemzetek közös Európája, amely most “sokunk szerint támadás alatt áll”.
Lázár János építési és közlekedési miniszter, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Faragó Péter, az RMDSZ Arad Megyei Szervezete elnöke, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete és Tóth Csaba prefektus az aradi vértanúk emlékére tartott szentmisén kivégzésük 174. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon, az Arad-belvárosi római katolikus templomban 2023. október 6-án. MTI/Rosta Tibor
Az aradi vértanúkra gondolva ma arra kell emlékezni, hogy koncepciós eljárással ítélték el őket, a döntés már megvolt, az eszközöket pedig ahhoz igazították
– hangoztatta a miniszter. Hozzátette: a mai birodalmak, “birodalommá válni akaró erőközpontok” is gyakran élnek ezekkel a módszerekkel, például akkor, amikor “egy-egy nép jogos jussát világnézeti okból tagadják meg”.
Horváth Zoltán István protonotárius, kanonok, plébános (b) áldást mond az aradi vértanúk vesztőhelyén álló obeliszknél tartott megemlékezésen a nemzeti gyásznapon, a vértanúk kivégzésének 174. évfordulóján, 2023. október 6-án. MTI/Rosta Tibor
Szilágyi Péter: október 6. azt üzeni, hogy a veszteség nem örök, az elbukás nem végleges
1849. október 6-ának az az üzenete, hogy a veszteség nem örök, s az elbukás nem végleges – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen. A helyettes államtitkár beszédében párhuzamot vont az 1849. október 6-ai események és a hétvégén tartott szlovákiai parlamenti választások eredményei között, amely utóbbin a felvidéki magyar párt, a Szövetség kívül maradt a pozsonyi törvényhozáson. Elmondta: örülni lehet annak, hogy a voksoláson a felvidéki magyarság olyan erőt mutatott fel, amelyet 2010 óta nem sikerült, de szomorkodni lehet azon, hogy sajnos ez a lendület sem bizonyult elégnek a parlamentbe való bejutáshoz.
A bizakodás és a keserűség idejét éljük egyszerre, hasonló a helyzet, mint 1848-49-el kapcsolatban
– mutatott rá Szilágyi Péter. Hozzáfűzte: fontos tudni, hogy a 1849-es bukásból később mégis sikerek születtek és most is születhetnek ilyenek. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár felidézte: az 1848-as szabadságharc egy újabb alkalom volt a Kárpát-medence népeinek történetében arra, hogy megtanuljanak a hazáért harcolni, kiállni önmagukért és egymásért. Kijelentette: október 6. azt is tanítja, hogy ha a legnagyobb áldozatot is hozzuk meg, a siker időnként akkor is elmaradhat, egy ideig.
A siker elmaradt 1849-ben, mert idő kellett amíg beérett, idő kellett, kitartás, más történelmi helyzet és más taktika – mondta. “1849. október 6-nak az üzenete az, hogy a veszteség nem örök, az elbukás nem végleges, azt is üzeni, hogy a győzelemhez áldozatokat kell hozni, sőt még inkább ki kell várni, hogy ezek beérjenek
– hangsúlyozta Szilágyi Péter, megjegyezve: a legyőzötteknek is van dicsősége. A helyettes államtitkár tovább folytatva a történelmi párhuzamot rávilágított: a felvidéki magyarság is csak a következő választásig vesztette el a parlamentbe jutás esélyét.
Ez minden magyarnak veszteség, de nem veszett ügy
– szögezte le Szilágyi Péter. Hozzátette, hogy október 6. példájából kell erőt meríteni: más helyzet, más taktika és szüntelen kitartás segíthet elérni a győzelmet. A Csallóköz központjának számító városban, a Vámbéry téren tartott megemlékezésen Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, a felvidéki magyarság politikai képviseletének képviselői és számos közéleti szereplő is részt vett.
Dobrev Klára: a felelősségvállalás tesz nemzetté egy népet
Az aradi vértanúkat a közösségért vállalt felelősség emelte a nemzet közösségébe, és ma is a közös felelősségvállalás tehet nemzetté egy népet
– mondta Dobrev Klára az aradi vértanúk emléknapján pénteken Budapesten. A Demokratikus Koalíció (DK) Batthyány-örökmécsesnél tartott megemlékezésén a párt EP-képviselője arról beszélt: sokan sokféle választ adtak már a kérdésre, hogy mi tesz nemzetté pár millió embert. A közös származás, a közös nyelv, a közös történelem és a közös kultúra mind “sokat segít”, de “kell, hogy legyen valami más, ami egy népet nemzetté, egy országot hazává tesz” – vélekedett a DK árnyékkormányának vezetője.
Forrás: Facebook/Dobrev Klára
Dobrev Klára elmondta:
Az aradi vértanúk, akik 1849. október 6-án vállalták a hősi halált a magyar nemzet szabadságáért, 13-an 6 nemzet fiai voltak, és közülük sokan még a magyar nyelvet sem beszélték. Mégis a legnagyobb magyarok között tartjuk őket számon.
A politikus hozzátette: 2023-ban nincs szükség hőstettekre vagy arra, hogy valaki az életét áldozza a hazáért.
De a közösségünkért érzett felelősség a hétköznapi életben, mindenkiben meg kell, hogy legyen, mert enélkül nem lesz nemzet egy népből, és nem lesz haza egy országból
– fogalmazott Dobrev Klára.
(Érdekes meglátás. Az árnyék-miniszterelnök férje is “felelősségteljesen” viselkedett az általa vezetett közösséggel/országgal 2006-ban. Lehet, az akkori hírhedt eseményekre való emlékezés inspirálta Dobrev Klára beszédét…)
Karácsony Gergely: nem felejthetjük, mit kell tennünk a szabad Magyarországért
Tartozunk az aradi vértanúk örökségének azzal, hogy 174 évvel később sem felejtjük, mit kell tennünk a szabad Magyarországért
– írta Karácsony Gergely az aradi vértanúk emléknapján, pénteken a Facebook-oldalán. A főpolgármester, mint mindig, most is megragadta a lényeget. Azt sikerült kiemelnie, hogy
a 13 aradi vértanú közül négyen nem, vagy alig beszéltek magyarul, ketten felnőttkorban tanulták meg a magyar nyelvet, Batthyány Lajos, az Aradon kivégzett első felelős miniszterelnök németül írta a beszédeit, majd magyarul magolta be azokat, mint afféle memoritereket.
Úgy fogalmazott:
Nem ennek ellenére, hanem ezzel együtt igaz magyar hősök ők, sorsukban benne van a történelmünk, benne vagyunk mi magunk is. A hazaszeretetünk, jelen időben.
Kiemelte,
a hazát lehet sokféleképpen szeretni, lehet melldöngetve, hangoskodva, és lehet a legbelsőbb meggyőződés szerénységével,
majd Kölcsey Ferencet idézve azt írta: “ahol sokat beszélnek a hazafiságról, keveset tesznek érte.” Reméljük, egyszer Karácsony Gergely is megmutatja, hogy mennyire szereti a saját hazáját. Jó pénzért bármit, készítheti a ládikókat.
MNT-elnök: amely nemzet a saját hőseit nem tiszteli, annak nincs jövője
Minden nemzetnek tisztelnie kell a saját hőseit, mert az nemzet, amely a saját hőseit nem tiszteli, annak nincs jövője
– hangsúlyozta Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke pénteken Eleméren, Kiss Ernő altábornagy szülővárosában, ahol a 174 évvel ezelőtt mártírhalált halt aradi vértanúkra emlékeztek.
A délvidéki magyarság igenis tiszteli a hőseit, és nemcsak azért, mert sokan kötődnek ehhez a tájegységhez, hanem azért is, mert nagyon sokunk őse is valamilyen formában részese volt az akkori szabadságharcnak, és az utolsó győztes csata is ebben a térségben, Kishegyesen történt
– húzta alá Fremond Árpád.
Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, MTI/Rosta Tibor
Megtanultuk, hogy minden nemzedéknek meg kell harcolnia a szabadságért. Minden nemzedék számára nagy kihívás a szabadság megőrzése és minden nemzedék legnagyobb feladata újra- és újraépíteni a szabadságot egyéni és közösségi életében egyaránt.
– hangsúlyozta az elnök, hozzátéve:
Vannak olyan dolgok, amelyek csak rajtunk, a közösségünkön múlnak, mint például az, hogy mi történik velünk abban az országban, amelyben élünk, hogy megmarad-e, lesz a jövőben is erős magyar képviseletünk, és a magyar érdekképviselet képes lesz-e hozzájárulni közösségünk folyamatos megtartásához. Úgy vélem, mi, vajdasági magyarok képesek voltunk és vagyunk erre. A mi szabadságunk, a mi függetlenségünk, a mi erőnk példaértékű az országban élő más nemzetek és a többségi nemzet előtt is
– emelte ki beszédében Fremond Árpád. A tizenhárom aradi vértanú közül hat kötődik valamilyen módon a Délvidékhez és a volt Jugoszláviához, így számos településen tartanak megemlékezéseket minden évben.
A Felvidéken is számos helyszínen megemlékezéseket tartottak
Többtucatnyi helyszínen tartottak és tartanak megemlékezéseket a nemzeti gyásznap alkalmából a Felvidéken pénteken. A pozsonyi megemlékezések hagyományos helyszínén, a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró, Jeszenák János a felvidéki ellenforradalmi csapatok ellen küzdő egységek kormánybiztosa, illetve Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál délután idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét.
A hosszú évekig romló állapotban lévő síremléket néhány évvel ezelőtt sikerült felújítani a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásának köszönhetően.
A legnagyobb felvidéki magyar közéleti és kulturális szervezet, a Csemadok, illetve a pozsonyi Liszt Intézet által szervezett rendezvényen néhány tucatnyian vettek részt, köztük Magyarország pozsonyi külképviseletének diplomatái, illetve a felvidéki magyarság politikai képviselete és a közélet számos szereplője is. A rendezvény szónoka, Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete beszédében rámutatott:
Bár október 6-át gyásznapként tartjuk számon, az emlékezéskor nem csak a szomorúság lesz úrrá rajtunk, mert ez az ünnep egy kicsit olyan a magyarok számára, mint a keresztény világnak a nagypéntek, amelyben benne foglaltatik a feltámadás ígérete is.
A diplomata elmondta:
tudjuk, hogy magyarnak lenni nem születés, hanem választás kérdése, s ez a vállalás embert próbáló feladat.
Hangsúlyozta: ma a haza nem azt várja, hogy mártírhalált haljunk a magyar szabadságért, azt viszont elvárja, hogy ne csak szülessünk magyarnak, hanem vállaljuk is a magyar sorsot, a magyar történelmet, a közösséget, a nyelvet és a nemzet építkezését.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS