Történelmi győzelemként értékelték az Orbán Viktor kormányfő vezette Fidesz–KDNP által a vasárnapi országgyűlési választáson elért eredményt a Nézőpont Intézet által szervezett hétfői budapesti rendezvény meghívott elemzői, akik szerint egy “kormányerősítő, ellenzékváltó” szavazáson vagyunk túl, amely valójában a miniszterelnök-választásról szólt.
A Ki nyert ma? című, az országgyűlési választást értékelő rendezvényen Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: történelmi nagyságú győzelem volt a vasárnapi, amelyet az Orbán Viktor nevével fémjelzett Fidesz–KDNP-lista és az egyéni választókerületekben a jelöltjei elértek.
A Fidesz–KDNP népszerűségében az “égvilágon semmilyen” szerepe nincs a választási rendszernek
– tette hozzá.
Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje is elismerte vasárnap este, hogy választási rendszertől függetlenül hatalmas arányú többséget szerzett volna a Fidesz–KDNP
– mondta az igazgató. Hozzátette: a választási rendszerre “nem lehet mutogatni”, amikor annak keressük az okát, hogy miért tudott negyedszerre is nyerni a Fidesz–KDNP. Kovács István hazugságnak nevezte a választási szerveket ért kritikákat is, és azt mondta: a baloldali pártok minden szavazókörbe delegáltak tagot, továbbá a Nyílt Társadalom Alapítvány annyi választási megfigyelőt küldött, amennyit “banánköztársaságba sem”.
Az egyik oldalon sem történt semmiféle olyan visszaélés, amely érdemben befolyásolta volna a választásokat
– jelentette ki. Kovács István úgy fogalmazott: “nagyon tiszta és fair körülmények között” született meg a vasárnapi eredmény.
Ezt minden választási megfigyelő meg fogja erősíteni. A választási rendszer “tökéletesen funkcionált”, a hosszú sorállást is sikerült kiküszöbölni és az informatikai rendszer végig elérhető volt
– sorolta.
Mindez azt erősíti, hogy a következő Országgyűlésnek és az általa megválasztott kormányfőnek – akit Orbán Viktornak fognak hívni – hatalmas lesz a legitimációja
– mondta Kovács István.
A baloldal és a kormányoldal eredménye közötti különbségben a miniszterelnök-jelöltek személye volt a döntő tényező
– jelentette ki. Nincs olyan közvélemény-kutatás sem – folytatta –, amely azt támasztaná alá, hogy az ukrajnai háború állna a Fidesz–KDNP győzelme mögött. Kovács István szólt arról is, hogy szerinte vasárnap este megbukott a baloldal előválasztása, amely csak rövid távon működött, Márki-Zay Péter hiányosságai miniszterelnök-jelöltté választása után “nagyon erősen” előjöttek. Valójában ő nem egy A-kategóriás politikus, a kvalitásai messze gyengébbek voltak annál a várakozásánál, amelyet a baloldal hozzá fűzött.
Soha nem volt még ennyire népszerűtlen miniszterelnök-jelölt Magyarországon, mint Márki-Zay Péter
– fogalmazott.
Kormányerősítő és ellenzékváltó választás volt
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a vasárnapi egy kormányerősítő és ellenzékváltó választás volt; soha ilyen erős felhatalmazást magyar kormány még nem kapott demokratikus választáson. Kifejtette: a mostani baloldali pártok 2010-ben a választáson 45 százalékot értek el, ebből mára 35 százalék lett, és 2018-hoz viszonyítva mára tíz ellenzéki választóból hárman nem szavaztak az ellenzéki közös listára.
A Fidesz–KDNP-re leadott szavazatok mostani aránya meghaladja a 2010-es hatalmas felhatalmazásét, így kimondható, hogy ilyen erős felhatalmazást kormánypárt még nem kapott
– mondta Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint az Országgyűlésben helyreállt a centrális erőtér.
Ez egy kicsit asszimmetrikus lesz, hiszen a baloldali pártok frakcióinak aránya várhatóan 28 százalék lesz, míg a Mi Hazánk Mozgalom csak 3,5 százalékát teszi majd ki a parlamentnek
– tette hozzá. Hangot adott azon véleményének is, amely szerint vasárnap azt történt, hogy azon baloldali választók, akik nem akarták Márki-Zay Pétert miniszterelnöknek, nem szavaztak a baloldali közös listára, és azok a választók, akik nem voltak fideszesek, de Orbán Viktor munkájával elégedettek voltak, végül is a Fidesz szavazóivá váltak. Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy egyedül Budapesten működött a közös baloldali jelöltállítás. A Demokratikus Koalíció és a Momentum azonban örülhet az eredménynek: az előbbi 9-ről 16-ra, az utóbbi 0-ról 11-re emelte frakciója létszámát.
A két vesztes pedig a Jobbik – amelynek 26-ról 9-re csökkent a mandátuma – és az LMP, amely esetében az is kérdéses, hogy tud-e egyáltalán frakciót alakítani, tehát azoknak a pártoknak – Jobbik, LMP –, amelyek 2010 előtt Gyurcsány Ferenc leváltására jöttek létre, a további létük is kérdéses
– mondta. Mráz Ágoston Sámuel úgy fogalmazott, hogy Márki-Zay Péter “utolsó harcosként nekiesett” Gyurcsány Ferencnek és le akarta győzni, de vasárnap Gyurcsány Ferenc győzte le Márki-Zay Pétert.
A miniszterelnök-választásról szólt a vasárnapi voksolás
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese a többi elemzővel egyetértve közölte, hogy a miniszterelnök-választásról szólt a vasárnapi voksolás.
A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a Fidesznek volt a legnagyobb esélye a választás megnyerésére, és jól látszódott az is, hogy a baloldal az előválasztás után fokozatosan erodálódott. Ez igaz volt Márki-Zay Péter népszerűségére is
– fejtette ki. Barthel-Rúzsa Zsolt azt mondta: a Jobbik néppártosodása kudarcba fulladt és az ellenzéki közös lista gyakorlatilag “megsemmisült”.
A Jobbik nagyon sokat vesztett, míg a Mi Hazánk Mozgalom feljött: “a szélsőjobboldal igazából hazatalált”, lett egy párt, amely bejutott a parlamentbe
– jelentette ki, megjegyezve: régen volt ilyen radikális párt az Országgyűlésben.
Ellenzékváltás történt
– jelentette ki.
Forrás: MTI; Fotó: ATV/Képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS