A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványnak (Open Society Foundations, korábbi nevén Open Society Institute – OSI) van egy európai uniós leányalapítványa is, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy az úgynevezett lobbitörvényeknek megfelelően befolyásolják az Európai Unió döntéshozatalát. Ez a szervezet az Open Society European Policy Institute. Az Európai Unió lobbistaregiszteréből azt rekonstruálta a Tűzfalcsoport, hogy miképpen működik Soros György brüsszeli hálózata.
Az Európai Unió átláthatósági nyilvántartása némi betekintést ad a brüsszeli háttéralkuk mögé. Többek között kideríthető, hogy ki, kivel, mikor és miért találkozott. Alábbi elemzésünkhöz ezt vettük alapul, és megnéztük, hogy Soros emberei Brüsszelben milyen témában és kikkel találkoztak – írja a blog. Az eredmény pedig egyszere megdöbbentő és lesújtó. Elöljáróban annyit: ha megnézzük, hogy az Open Society European Policy Institute lobbistái kikkel találkoztak az elmúlt évtizedben, akkor sok minden világossá válik.
Magyarországi Soros-szervezeteket vezényelnek Brüsszelbe panaszkodni
Az átláthatósági tanúsítvány szerint Soros brüsszeli szervezete szervezi a magyarországi Soros-szervezeteknek a találkozót azokkal a brüsszeli képviselőkkel, akik épp aktuálisan jelentést készítenek hazánkról, a magyar demokrácia és jogállamiság állapotáról. Ez minimum némi összeférhetetlenségi problémát kellene, hogy felvessen.
2022-ben (kétszer is), illetve 2023-ben (legalább egyszer) az Amnesty International, a Nemzetközi Jogász Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Riporterek Határok Nélkül, a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság és a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet vezetői a Transparency International képviselőivel karöltve találkoztak Brüsszelben Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselővel. Ez csak azért érdekes, mert ez a bizonyos francia zöldpárti képviselő készített jelentést a magyar demokrácia és jogállamiság helyzetéről. Elképzelhetjük, hogy a magyarországi Soros-szervezetek mennyire objektíven tájékoztatták a brüsszeli politikust Magyarország helyzetéről. A találkozó sikeres is lehetett, hiszen a Corfield-jelentés megállapította:
- a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az uniós értékekre;
- a jelentés elítéli, hogy az Európai Tanács nem lép fel szigorúbban Magyarországgal szemben;
- a jelentés ismételten felszólította az EB-t, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig;
- a jelentés felhívta a bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására (ezt Dobrevék és Karácsonyék lobbizták ki).
És ami külön érdekes – annak fényében, hogy most már tudjuk, kik játszhattak szerepet a jelentés megállapításaiban –, hogy felhívták a határozatban a bizottság figyelmét arra, támogassa közvetlenül a független civil társadalmat Magyarországon. Tehát, miután a jelentés írója találkozott egy sor Soros-féle szervezettel Brüsszelben, olyan jelentést készít, amely arra utasítja Brüsszelt, hogy adjon forrást ezeknek a szervezeteknek. Tehát így működik a brüsszeli demokrácia.
Ursula mintha nem is tudna lépni Sorosék nélkül
Soros brüsszeli szervezete szinte havonta egyeztet valemelyik brüsszeli csúcsvezetővel. De olyan is elfordult, hogy az „Európa jövőjéről” tartott „ötletelő” (tényleg így van feltüntetve a dokumentumban – a szerk.) találkozókra is meghívták az Open Society lobbistáit. A találkozót Ursula von der Leyen kabinetfőnöke vezette, és a dokumentum tanúsága szerint csak a bizottság elnökének a kabinettagjai és Soros lobbistái vettek azon részt.
Név szerint: Sonia Vila Nunez, Mary Veronica Tovsak Pleterski, Anthony Whelan, Nicole Dewandrer, Valeria Miceli, Per Haugaard, Maria Luisa Cabral, Fernando Sampedro Marcos, Olivier Smith, Charmaine Hili, Bjoern Seibert.
Tehát a bizottság elnökének a fél kabinete részt vesz egy olyan egyeztetésen, ahol rajtuk kívül csak Soros brüsszeli szervezetének a vezetőség van jelen. Ez nem egyeztetésnek, hanem sokkal inkább eligazítás jellegűnek tűnik. De Sorosék gyakran találkoznak Ursula kabinetfőnökével is, aki egy bizonyos Bjoern Seibert. Rendszeresek a „munkareggeli” néven feltüntetett találkozók. 2023-ban legalább 6 alkalommal tartottak eligazítást Von der Leyen valamelyik közvetlen munkatársának. Leginkább stratégiai szintű az együttműködés (ezt jelzik is az átláthatósági nyilvántartásban), hiszen olyan ügyekben egyeztetnek, mint például Von der Leyen uniós évértékelője és iránykijelölő beszéde. Tehát Soros lobbistái a bizottság elnökének a beszédéhez is hozzájárulnak, „ötleteket” adnak.
Szívesen találkoznak azokkal, akik támadják Magyarországot
Ha kicsit alaposabban megnézzük a lobbistákról szóló listát, akkor kirajzolódik egy séma: Soros brüsszeli emberei nagyon szívesen és gyakran találkoznak azokkal a brüsszeli politikusokkal, akik élesen kritizálják Magyarországot. És meglepő módon akkor intenzív köztük a kapcsolat, amikor valamilyen jelentést vagy elítélő nyilatkozatot készítenek.
2023-ban Věra Jourová embereivel „demokáciavédelem” címszó alatt egyeztettek. A cseh politikus hazánk egyik legnagyobb ellensége Brüsszelben. 2020 és 2023 között legalább nyolc alkalommal találkoztak Jourová és Soros emberei. Hivatalosan egyszer sem adtak ki közleményt, de a találkozó tárgyaként minden egyes alkalommal a demokrácia helyzetét vagy a sajtószabadság helyzetét jelölték meg. Sőt, egy alkalommal még szemináriumot is tartottak Jourová embereinek „újra-demokratizálódás” néven.
A szankciók és Ukrajna támogatása
Az átláthatósági nyilvántartás azt is jegyzi, hogy Soros lobbiszervezete milyen, az „uniós szakpolitikákkal kapcsolatos kommunikációs tevékenységet” fejtett ki. A dokumentum alapján 2023-ban semmi mással nem foglalkoztak, csak Ukrajnával és a szankciók fokozásával. Az uniós döntéshozók számára készítettek „ döntéshozatali ajánlásokat”, arra vonatkozóan, hogy mit kellene tenniük Ukrajna esetében. Ezekben a dokumentumokban ilyen javaslatok szereplenek:
- fel kell venni Ukrajnát az unióba;
- fokozni kell a szankciókat Oroszország ellen;
- újjá kell építeni Ukrajnát.
Ezek jól ismert szólamok, mert ahogy megjelent Sorosék útmutatójában, szinte az összes brüsszeli politikus ezeket kezdte el szajkózni.
Mennyibe kerül mindez Sorosnak?
Nem olcsó mulatság a brüsszeli lobbi. Habár nem Soros költ ott a legtöbbet, de így is évente 9 milliós eurós büdzsével működik a szervezete, és 13 alkalmazott vesz részt közvetlenül az uniós szakpolitikai tevékenységek alakításában. Az uniós intézményekkel való kapcsolattartás, a jog vagy a döntéshozatal befolyásolására irányuló munka 2023-ban 1 925 000 euró személyi költséget jelentett. Ez forintban megközelítőleg 800 milliót jelent – de ez csak a személyi ráfordítás. Az általunk most bemutatott dokumentumok csak a nyilvános találkozókat, egyeztetéseket foglalják magukban. Ezen túl feltehetően sokkal aktívabb munkakapcsolat van Soros és Brüsszel vezetői között, de a brüsszeli törvények csak a hivatalos találkozókról kérnek beszámolót. Azonban így is jól érzékelhető, hogy Soros milyen mélyen – akár a bizottság elnökének a beszéde szintjéig – van benne az uniós döntéshozatalban.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Facebook
Twitter
YouTube
RSS