Kásler Miklós március 17-én adott utasítást a kórházaknak, hogy a kapacitásuk felét készítsék elő a fertőzöttek ellátására, és az összes ágy 15 százalékát tartsák fenn intenzív ellátásra. A miniszter ekkor úgy érvelt: a kórházi ágyak felszabadítására azért van szükség, hogyha a Nyugaton tapasztalt legrosszabb forgatókönyv rémképe válik valóra, az egészségügy akkor is minden kezelésre szoruló beteget el tudjon látni. Továbbá azért, hogy a kórházak ápolási és rehabilitációs osztályain ne alakulhassanak ki a Pesti úti tömegtragédiához hasonló esetek. Bár a koronavírus elleni védekezésben hazánk helytállt, s az Országgyűlés ma a veszélyhelyzetet járványügyi készültségre csökkentette, az ellenzék még mindig azt hajtogatja, hogy Kásler Miklós utasítása miatt “félig összevarrt hassal” szállítottak haza beteget, illetve, hogy a kiürítés miatt nagyon sokan meghaltak. A baloldal rágalmait a mentők és az egészségügyi dolgozók cáfolták, sőt még Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is elmondta: teljes mértékben képtelenségnek tartja, hogy bármelyik kórházvezető “a halálba küldött” volna haza betegeket. Mindez távolról sem érdekelte az ellenzéket, továbbra is csak a saját igazukat fújják, kamu videókat készítenek, sőt még Soros György ügynökszervezeteit is bevonják, hogy mindenképpen rossz színben tüntessék fel Magyarországot. Csak a szokásos.
Az ellenzéki álhírekkel ellentétben a 62 egészségügyi szakkollégium már korábban összeállított egy listát arról, hogy mely beavatkozások halaszthatók el, és melyek nem. Ez a lista a kórházak rendelkezésére áll, és minden lehetséges helyzetre útmutatást ad – mondta Kásler Miklós miniszter még áprilisban, aki hozzátette, hogy csak olyan beteg kerülhet haza, akinek ellátását otthon is biztosítani lehet. Az EMMI közleményeiből az is kiderült: a kórházigazgatók döntő többsége pontosan értette a miniszteri utasításokat. Közülük senki sem beszélt üres ágyakról – ahogy a miniszter sem –, tudták, hogy a kapacitásbővítés, az ágyak felszabadítása, felkészítése a koronavírusos betegek fogadására azt jelenti, hogy oda kell vezetni az oxigéncsövet, elő kell készíteni a majdani fuldokló betegeknek az életet jelentő berendezések csatlakozásait.
Merkely Béla még áprilisban nyilatkozott lapunknak. Elmondta: a kórházi ágyak felszabadítása szakmai döntés és a Semmelweis Egyetem fennhatósága alatt működő klinikákon és a fenntartása alatt lévő kórházban egy beteget sem küldtek haza úgy, hogy azzal az életét, gyógyulását veszélyeztették volna.
Az elmúlt napokban hadgyakorlatot tartottunk, amelynek az volt a célja, hogy bebizonyítsuk: tömeges fertőzés esetén fel tudunk szabadítani kellő számú intenzív ágyat, lélegeztetőgépet és más szükséges eszközt is. Azt kell mondanom, hogy ez a hadgyakorlat alapvetően sikeres volt, hiszen az egészségügy bebizonyította, hogy képes akár plusz harmincezer ágyat is biztosítani
– nyilatkozta a Semmelweis Egyetem rektora.
Korózs kamu videója, ellenzéki álhírek
Valószínűleg mindenki hallott már Németh Athináról, Korózs Lajos MSZP-s képviselő “mentőséről”, aki idegállapotában azt is elfelejtette melyik iskolában végezte el 43 éve tanulmányait. A szocialista képviselő pár hete készített egy videót a nővel, amiben a magára mentőtisztként hivatkozó Németh képtelen történetekről mesél. Az asszonyról azóta kiderült, hogy sem az OMSZ, sem más mentőszolgálat nem alkalmazza őt, sőt még az egészségügyi dolgozók nyilvántartásában sem szerepel.
Korózs – azóta már letörölt – videójában szerepel egy másik nő is, aki édesanyja esetéről beszél. Szeleczki Lilla a szocik videójában azt állította, hogy ő Facebookon talált rá Athinára, aki segített neki súlyosan beteg édesanyja ápolásában. Mint mondta, édesanyja azóta elhunyt, most pedig a Magyar Helsinki Bizottság segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
Az MSZP videójában Németh Athina kamu mentős mellett Szeleczki Lilla / Fotó: YouTube
A kórházi ágyak kiürítése kapcsán az elhunyt lánya, Szeleczki Lilla az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elmondta, hogy magatehetetlen édesanyja hazahozatala előtt kapott egy telefonhívást, illetve megkapta a nyolc oldalas zárójelentést is. A mentősök, akik hazaszállították, állítása szerint szintén nem tudtak semmi tanácsot adni az ápoláshoz. Elmondta, hogy az édesanyja nagyon rossz állapotban volt, súlyos mélyvénás trombózisa volt, nem lehetett volna mozgatni sem.
Szeleczki azt is mondta, hogy a háziorvos kijelentette: nem tud segíteni. Állítása szerint az ügyelet soha nem jött ki, a mentők jöttek csak ki hozzá, megállapították, hogy eszméletvesztési állapotban van, adtak neki infúziót, akkor kicsit jobban lett. A család és a rokonok fogtak össze, hogy az idős asszonyt otthon lehessen ápolni. A nő lánya most gyűjtést indított, hogy fedezni lehessen a temetés költségeit. Az ügyben az a furcsa, hogy a nő – bár a történet alapján lehetett volna – nem tett panaszt a mentőknél sem, akik hazaszállították magatehetetlen édesanyját. Lapunkat ugyanis Győrfi Pál arról tájékoztatta, hogy amennyiben előfordulna jogszerűtlen eset, akkor azt a beteg, vagy annak hozzátartozója is jelezheti a mentőszolgálat felé, ahol azonnal kivizsgálják az esetet. Hozzátette: egyetlen ilyen esetről sincs tudomása.
Úgy látszik tehát, hogy a gyászoló hölgy rögtön a Helsinki Bizottsághoz ment panaszával. A Helsinki Bizottság elvállalta a nő ügyét – árulta el Kádár András Kristóf, a szervezet elnöke, aki szerint az erkölcsi igazság fontos ilyen ügyekben. A strasbourgi bíróság szerinte azt tudja kimondani, hogy az állam alapvető kötelezettségeit, az emberhez méltó bánásmódot nem tudta biztosítani. Az elnök elmondta, hogy magyar bíróság előtt nem lehet igényt érvényesíteni, mert személyhez fűződő jogokkal kapcsolatos eljárásokat csak személyesen lehet indítani, azaz ilyet csak az elhunyt indíthatna. Az emberi jogi bíróságon viszont működik az a gyakorlat, hogy az elhunyt hozzátartozói is tudnak jogot érvényesíteni. Kádár kifejtette, hogy a strasbourgi eljárás alapjogi szempontból vizsgálja a kérdést, és túl tud nyúlni az egyéneken, és tudja az EMMI és a miniszter felelősségét vizsgálni. Szeleczki Lilla ezek után a médiában úgy nyilatkozott, hogy erkölcsi elégtétel lesz neki, ha a bíróság kimondja, hogy a magyar állam hibázott, és még azt is értékelné, ha bocsánatot kérnének.
Forrás: PS, atv.hu / Kiemelt kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS