Spórolás helyett veszteséget szült a BKV-hajók leállítása

A főváros spórolásra hivatkozva 2021 után 2022-ben sem indította el a kishajós közlekedést a Dunán. Egy BKV-s jelentésből most kiderült: a városvezetés nem járt jól pénzügyileg a döntéssel. Hiába használták a Covid előtt százezrek a járatokat, jövőre sincs tervben a hajók újraindítása – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Miközben tavaly már egyáltalán nem működtek menetrend szerinti BKV-hajójáratok a Dunán, a hajózási tevékenység indokolt költsége mégis 435 millió forint volt 2021-ben – a VG értesülése szerint ez a megállapítás szerepel a fővárosi tömegközlekedési cég frissen elkészült jelentésében, amely a közforgalmú vízi közlekedést vizsgálta. A közel félmilliárdos összeg azért különösen fájó a budapesti közpénzek elköltése szempontjából, mert 2018-ban, amikor abszolút csúcson volt a dunai vonaljáratok kihasználtsága, akkor is összesen 497 millió forintot emésztett fel az üzemeltetés. Vagyis azzal, hogy a városvezetés spórolási okokból lelőtte a BKV által nyújtott szolgáltatást, mindössze 62 millió forintot spórolt meg az előző évben. Ennek a „haszonnak” a jelentősége még inkább eltörpül, ha figyelembe vesszük, hogy a BKK adatszolgáltatása szerint 2018-ban a hajóvonaljegyből származó bevétel elérte a mintegy nettó 68 millió forintot. Azzal, hogy a főváros 2020 tavasza óta felfüggesztette a menetrend szerinti hajóinak a közlekedését, értelemszerűen elesik a vonatkozó jegyárbevételtől is.

A budapesti forgalmi számokból – nem mellékesen a nemzetközi példákból – világosan látszik, hogy a menetrend szerinti hajózásra igenis lenne igény.  A Világgazdaság cikke szerint a már említett 2018-as rekordévben összességében, a D14-es kompot is idevéve 425 ezren vették igénybe a szolgáltatást. Tény, hogy ez 2019-re 305 ezer főre esett vissza, de az abban az évben május végén bekövetkezett döbbenetes tragédia, a Hableány rendezvényhajó katasztrófája markánsan szerepet játszott ebben. A 27 halálos áldozatot követelő szerencsétlenség ugyanis érdemben befolyásolta a hajózás iránti keresletet. Mindenesetre azzal, hogy a főváros beszüntette a BKV-val való közlekedés lehetőségét a Dunán, tömegeket hátrányosan érintő lyukat ütött a fővárosi tömegközlekedés szolgáltatási oldalán. Igaz ez még akkor is, ha a hajójáratok elsődlegesen sétahajóként voltak népszerűek és az a cél nem teljesült, hogy a hajózás a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eleme legyen. 

Forrás: Világgazdaság; Fotó: MTVA/Jászai Csaba