Pesti Srácok

Átalakítások és régi arcok a kajak-kenu szövetségben

Átalakítások és régi arcok a kajak-kenu szövetségben

Közös sajtótájékoztatón jelentette be hétfőn a magyar kajak-kenuban esedékes változásokat Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség új elnöke, valamint az elnöki tisztségből 21 év után távozó Baráth Etele. Az elnöki cím mellé eddigi főtitkári tisztségét is megtartó Schmidt, valamint a közgyűlés, továbbá a stratégiai bizottság elnöki székével vigasztalódó Baráth több szakmaiságot és több demokráciát ígért a szövetség működésében.

Pénteken tartott közgyűlésén határozott az MKKSZ közgyűlése, hogy Baráth Etelét az eddigi főtitkár, Schmidt Gábor váltja az elnöki székben, egyúttal megtartva a főtitkári pozíciójával járó feladatokat és jogköröket is. Az elnöki tisztség az eddigi gyakorlattól eltérően nem társadalmi munka, hanem főállású tevékenység lesz.

A tervek szerint jövő hétfőn az is kiderül, ki lesz az új szakmai igazgató és a következő olimpiai ciklusban kik lesznek a szövetségi kapitányok a felnőtteknél, az utánpótlásban, valamint a parakajakosoknál. Ez egyúttal visszaállást jelent a korábbi rendszerre, hiszen 2012-ig ugyancsak szövetségi kapitányok működtek a magyar csapat mellett. Négy évvel ezelőtt változtatták szövetségi vezetőedzőre az elnevezését, és megnyirbálták a tisztséggel járó jogköröket is – azokat jelentős részben átruházva a szakmai igazgatóra. Az eddigi szakmai igazgató, Csabai Edvin viszont már jelezte, hogy nem folytatja ezt a munkát. A pályázási határidő hétfőn zárult le, estére ígérte Schmidt Gábor a szövetségi kapitányok, illetve a szakmai igazgató nevét. Még ezen a héten meg is hallgatják őket, majd az elnökség jövő heti ülésén döntenek a kinevezésükről.

Nem mondják, de elégedetlenek lehetnek a riói szerepléssel

PestiSracok facebook image

Úgy tűnik, az MKKSZ-ben is kudarcként értékelik a riói szereplést, amely ugyan hozott három aranyérmet a női szakágban, viszont ezeken kívül érem sem termett, arra pedig nagyon régóta nem volt példa, hogy mindössze három éremmel jöjjön haza a magyar csapat egy olimpiáról. Schmidt Gábor erős szakmai igazgatói pozíciót említett, viszont az új alapszabály ismét a szövetségi kapitányhoz rendeli a válogatottak felkészülési programjának kidolgozását, illetve a bő keret, majd a világversenyekre nevezett versenyzők kijelölését.

Ugyancsak önkritikának hat az elnökség részéről, hogy a jövőben csak jóváhagyási jogköre lesz ezekben az ügyekben. Emlékezetes, hogy az olimpiai szereplést a pályán kivívó Horváth Bence–Szomolányi Máté kajakkettős „atipikus” doppingmintát adott, ami nem minősül doppingvétségnek, az elnökség azonban így is másik párosra cserélte le őket az utolsó pillanatban az olimpia előtt.

Továbbra is ők irányítanak, csak más felállásban (fotó: nepszava.hu)

Baráth Etele a hátteret irányítja tovább

Az alapszabály-változtatással is járó átalakítás nyomán jöttek létre azok az új funkciók, amelyeket mostantól Baráth Etele eddigi elnök tölt be. A szervezetet szerinte demokratikusabbá teszi majd, hogy az évi közgyűlések mellett, minden ősszel tartanak majd a stratégiai kérdések megvitatására szolgáló kongresszust is. A változtatásokat, miként az elnöki tisztségtől való megválását is az egyre több feladattal, a sportág fejlődésével, valamint az MKKSZ növekedésével indokolta Baráth. Úgy fogalmazott:

Baráth Etele ezentúl egy személyben lesz a sportág szereplőit leképező közgyűlés, valamint a fejlesztési irányokat javasló stratégiai bizottság elnöke is. Elmondása szerint a stratégiai bizottságban a néhány állandó tagon kívül olyanoknak kell lenniük – legyenek közgyűlési tagok vagy külsősök –, akik értenek hozzá.

Schmidt Gábor elmondta, hogy a szoros együttműködés a jövőben is megmarad kettőjük közt, csak átalakul, és Baráth Etele stratégiai gondolkodására a jövőben is nagy szükség lesz. Az új elnök hangsúlyozta, hogy a sportág élvezi a kormány bizalmát, és az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen terveznek új projekteket. Célként nevezte meg, hogy a magyar kajak-kenu a világ élvonalában maradjon, és Tokióban is az éremtáblázat elején szeretnének lenni. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a közeljövőben – akárcsak régebben – több világversenyt rendez majd: 2017-ben és 2018-ban gyorsasági világkupát, 2017-ben sárkányhajó Európa-bajnokságot, 2018-ban egyetemi és főiskolai vb-t, 2019-ben pedig olimpiai kvalifikációs felnőtt gyorsasági világbajnokságot.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)