Pesti Srácok

Szabicsot vagy Trapattonit választaná? Akkor Csanknak és Urbán Flórinak már esélye sem maradt?

Szabicsot vagy Trapattonit választaná? Akkor Csanknak és Urbán Flórinak már esélye sem maradt?

Olasz vagy német-magyar vonal? És a hazai ízek? Bár a következő két meccsen Szélesi Zoltán vezeti a magyar válogatottat, az is lehet, hogy egy másik újpesti "ikon", Löw Zsolt, esetleg a fradista Szabics Imre követi majd. Persze Trapattoninak örülnénk a legjobban, és igazán Marco Rossit sem bánnánk. Vagy teljesen mindegy, hogy ki a vezér?

A magyar válogatott következő kapitányának ügyében a napokban Bánki Erik politikus, MLSZ-elnökségi tag adott interjúkat. Ez két dolgot jelent: egyrészt szívesen szerepel, másrészt őt jelölhették ki arra, hogy beszéljen az ügyről. Az MLSZ ezekkel a lebegtetésekkel felmérheti, hogy mit gondol a közvélemény, illetve a sajtó a jövő kapitányáról. Ha ezen a nyomvonalon haladunk tovább, akkor négy komolyabb jelölt jött szóba:

Szabics Imre, Löw Zsolt, Giovanni Trapattoni és Marco Rossi.

Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy közülük ki a legjobb, legtapasztaltabb edző, igen, az idősebbik olaszról van szó. Az ő címeit, eredménysorát most nem fogjuk felsorolni, nagyjából felesleges, az olasz és európai klubfutball történelmének egyik legkiválóbb edzőjéről van szó. Karakán, szókimondó karakter, egy dologtól tartanánk, hogy agyvérzést kapna egy-egy jelenet láttán.

PestiSracok facebook image

Rossi, a CsodaHonvéd karizmatikus edzője

Annál érdekesebb a három másik jelölt. Rossi szimpatikus szakember, az előző idényben kisebb csodát ért el a Budapest Honvéd csapatával, amikor ellenszélben, a kiemelt, állami csapatokat (Videoton, Ferencváros) megelőzve, megnyerte a harmatgyenge magyar bajnokságot. Most a szlovák élvonalban szereplő, de magyar Dunaszerdahely együttesét vezeti, sikerrel, jelenleg harmadikok. Nem titok, hogy Kispest-szurkoló vagyok, nem bánnám, ha ő jönne:

Löw már elfelejtette azt a gólpasszát...

Löw Zsolt játékosként finoman szólva sem volt kiemelkedő. Az Újpest játékosaként kezdte, majd Németországban szerepelt négy különböző csapatban, egyikben sem váltotta meg a világot. 2010-ben súlyos sérülést szenvedett, majd visszavonult. Bár többszörös válogatott, a többség a következő mozdulatára emlékszik leginkább. Ilyet azért azóta sem nagyon láttunk:

Ne hallgassuk el, hogy a közepes karrier után képezte magát, és előbb az osztrák RB Salzburg, majd a tulajdonos másik csapatának, a német RB Leipzig segédedzője lett. Utóbbi helyen dolgozik most is: Gulácsi Péterékkel a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelnek. Értelmes, tanulni vágyó, fiatal szakember. Ez jó ajánlólevél, Trapattonival persze őt is lehetetlen (és nem is fair) összehasonlítani.

Szabics a Sturm Graz másodedzője

Szabics Imre – azon túl, hogy évfolyamtársam volt a Szent László Gimnáziumban, és egy iskolai focin volt szerencsém bokán rúgni – már komolyabb játékosmúlttal bír. Nagy tehetségként indult, a Ferencvárosból hamar a Sturm Grazba igazolt, ahol bevált, így továbblépett a német Stuttgartba. Legjobb éveit talán ott töltötte, a Bajnokok Ligájában is szerepelt, gólt is lőtt a Manchester Unitednek.

Az ezt követő évek viszont már nem igazán róla szóltak, több csapatban megfordult, egy jobb időszaka még volt a Sturmban, de igazán sohasem volt meghatározó csatár a válogatottban. Edzőként ő is jó helyen van: jelenleg a Sturm másodedzője. Amúgy az osztrák csapat legendájának választották. Mellette szól, hogy Dárdai Pál „embere”, benne volt a Hertha edzőjének stábjában. Már most látni, hogy sokra hivatott ember. De hát ő is másodedző.

Détári, Urbán, Bognár nem érdemel egy esélyt?

Ez a négy jelölt most a legesélyesebb, de könnyen lehet, hogy egy ötödik lesz a befutó. Nem szabad például megfeledkezni Csank Jánosról, akit bár tavasszal sokadszor is elküldtek Vácról, igazán megkaphatná a második esélyt.

Úgyis egyre inkább közeledik a 7–1-es vereség évfordulója, amikor a magyar futballtörténelem talán legmegalázóbb vereségét sikerült elszenvedni a jugoszláv válogatott ellen.

És akkor a lehetőségre váró Bognár Györgyről, Urbán Flóriánról vagy Détári Lajosról még nem is beszéltünk.

Mind Trapattoniról álmodunk?

Fotó. Digisport.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)