Pesti Srácok

Szabicsot vagy Trapattonit választaná? Akkor Csanknak és Urbán Flórinak már esélye sem maradt?

Szabicsot vagy Trapattonit választaná? Akkor Csanknak és Urbán Flórinak már esélye sem maradt?

Olasz vagy német-magyar vonal? És a hazai ízek? Bár a következő két meccsen Szélesi Zoltán vezeti a magyar válogatottat, az is lehet, hogy egy másik újpesti "ikon", Löw Zsolt, esetleg a fradista Szabics Imre követi majd. Persze Trapattoninak örülnénk a legjobban, és igazán Marco Rossit sem bánnánk. Vagy teljesen mindegy, hogy ki a vezér?

A magyar válogatott következő kapitányának ügyében a napokban Bánki Erik politikus, MLSZ-elnökségi tag adott interjúkat. Ez két dolgot jelent: egyrészt szívesen szerepel, másrészt őt jelölhették ki arra, hogy beszéljen az ügyről. Az MLSZ ezekkel a lebegtetésekkel felmérheti, hogy mit gondol a közvélemény, illetve a sajtó a jövő kapitányáról. Ha ezen a nyomvonalon haladunk tovább, akkor négy komolyabb jelölt jött szóba:

Szabics Imre, Löw Zsolt, Giovanni Trapattoni és Marco Rossi.

Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy közülük ki a legjobb, legtapasztaltabb edző, igen, az idősebbik olaszról van szó. Az ő címeit, eredménysorát most nem fogjuk felsorolni, nagyjából felesleges, az olasz és európai klubfutball történelmének egyik legkiválóbb edzőjéről van szó. Karakán, szókimondó karakter, egy dologtól tartanánk, hogy agyvérzést kapna egy-egy jelenet láttán.

PestiSracok facebook image

Rossi, a CsodaHonvéd karizmatikus edzője

Annál érdekesebb a három másik jelölt. Rossi szimpatikus szakember, az előző idényben kisebb csodát ért el a Budapest Honvéd csapatával, amikor ellenszélben, a kiemelt, állami csapatokat (Videoton, Ferencváros) megelőzve, megnyerte a harmatgyenge magyar bajnokságot. Most a szlovák élvonalban szereplő, de magyar Dunaszerdahely együttesét vezeti, sikerrel, jelenleg harmadikok. Nem titok, hogy Kispest-szurkoló vagyok, nem bánnám, ha ő jönne:

Löw már elfelejtette azt a gólpasszát...

Löw Zsolt játékosként finoman szólva sem volt kiemelkedő. Az Újpest játékosaként kezdte, majd Németországban szerepelt négy különböző csapatban, egyikben sem váltotta meg a világot. 2010-ben súlyos sérülést szenvedett, majd visszavonult. Bár többszörös válogatott, a többség a következő mozdulatára emlékszik leginkább. Ilyet azért azóta sem nagyon láttunk:

Ne hallgassuk el, hogy a közepes karrier után képezte magát, és előbb az osztrák RB Salzburg, majd a tulajdonos másik csapatának, a német RB Leipzig segédedzője lett. Utóbbi helyen dolgozik most is: Gulácsi Péterékkel a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelnek. Értelmes, tanulni vágyó, fiatal szakember. Ez jó ajánlólevél, Trapattonival persze őt is lehetetlen (és nem is fair) összehasonlítani.

Szabics a Sturm Graz másodedzője

Szabics Imre – azon túl, hogy évfolyamtársam volt a Szent László Gimnáziumban, és egy iskolai focin volt szerencsém bokán rúgni – már komolyabb játékosmúlttal bír. Nagy tehetségként indult, a Ferencvárosból hamar a Sturm Grazba igazolt, ahol bevált, így továbblépett a német Stuttgartba. Legjobb éveit talán ott töltötte, a Bajnokok Ligájában is szerepelt, gólt is lőtt a Manchester Unitednek.

Az ezt követő évek viszont már nem igazán róla szóltak, több csapatban megfordult, egy jobb időszaka még volt a Sturmban, de igazán sohasem volt meghatározó csatár a válogatottban. Edzőként ő is jó helyen van: jelenleg a Sturm másodedzője. Amúgy az osztrák csapat legendájának választották. Mellette szól, hogy Dárdai Pál „embere”, benne volt a Hertha edzőjének stábjában. Már most látni, hogy sokra hivatott ember. De hát ő is másodedző.

Détári, Urbán, Bognár nem érdemel egy esélyt?

Ez a négy jelölt most a legesélyesebb, de könnyen lehet, hogy egy ötödik lesz a befutó. Nem szabad például megfeledkezni Csank Jánosról, akit bár tavasszal sokadszor is elküldtek Vácról, igazán megkaphatná a második esélyt.

Úgyis egyre inkább közeledik a 7–1-es vereség évfordulója, amikor a magyar futballtörténelem talán legmegalázóbb vereségét sikerült elszenvedni a jugoszláv válogatott ellen.

És akkor a lehetőségre váró Bognár Györgyről, Urbán Flóriánról vagy Détári Lajosról még nem is beszéltünk.

Mind Trapattoniról álmodunk?

Fotó. Digisport.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.