Pesti Srácok

Az I. kerületi polgármester szerint üresek a stadionok lelátói – Akkor ezt a videót ajánljuk neki (PS-videó)

Nem egyszerű a táj- és kertépítész mérnök, pszicho- és bibliodráma-vezető, mindenre érzékeny V. Naszályi Márta élete. A statisztikailag szinte mérhetetlen Párbeszéd nevű párt tagja most éppen az I. kerület polgármestereként mondott orbitális hülyeséget. Az LMP-vel nyitó, majd a Párbeszédnél méltó helyét megtaláló politikus ugyanis a múlt heti Fővárosi Közgyűlésen azt találta mondani, hogy a magyar stadionok csak arra jók, hogy üres lelátók előtt fogadják a magyar válogatottat. Nem kell persze szeretni a focit, sőt, lehet undorodni is a sporttól, az egészséges élettől, de ilyen ostoba hazugságra vajon mi szükség van? V. Naszályi az atlétikai stadionról és a világbajnokságról szóló vita közepette ragadtatta magát erre a magvas gondolatra, nyíltan megmutatva, valójában mi lakozik a fejében. Nem erős a magyar foci, sokat bosszankodunk rajta, de a V. Naszályi-féle idióta és hamis hozzászólások csak a tudatlanságot és a rosszindulatot terjesztik. Segítsünk egy kicsit a polgármester asszonynak, hiszen butaságát gyorsan cáfolhatjuk a magyar labdarúgó-válogatott csupán idei fellépéseivel, de akár korábbra is visszamehetnénk az időben, hogy szembeállítsuk V. Naszályi Mártát a valósággal.

A lenéző és megvető stílusú, magát okosnak képzelő és mindent mindenkinél jobban tudó emberekkel általában az a baj, hogy mégsem ők a legélesebb kések a fiókban. Ne is firtassuk a folyamatosan álhírekkel riogató, a Lánchidat az autósok elől lezárni akaró baloldali politikus eddigi veretes munkásságát; vizsgáljuk csak meg ezt a remek kijelentését, ebből következtethetünk a többi gondolatára és azok hitelességére.

Sokan jegyhez sem jutottak

Mennyire üresek tehát a magyar válogatott fellépései alatt a stadionok? Felvezetésként kezdjük egy tavaly novemberi Nemzetek Ligája-meccsel, ami a barátságos mérkőzéseket váltotta ki; ezek az összecsapások általában nem vonzanak annyi nézőt, mint az EB- vagy VB-selejtezők. A novemberi zimankóban közel 10 ezren szurkoltak a válogatottnak a finnek ellen a 22 ezres Groupama Arénában. Vagy ugorjunk is át az idei évre, amikor a magyar válogatott a világbajnokságon ezüstérmet szerző horvátokkal meccselt Európa-bajnoki selejtezőn, és valami véletlen folytán megtelt az Üllői úti Fradi stadion: közel 22 ezren voltak kint az egyébként hatalmas meglepetésre magyar győzelmet hozó meccsen. Menjünk tovább, hiszen idén júniusban Wales érkezett hozzánk EB-selejtezőre, és valahogy megint közel voltunk a telt házhoz, hiszen a magyar szektorok teljesen megteltek: több, mint 19 ezer ember látogatott ki unalmában a mérkőzésre. Lassan vakarhatja a fejét V. Naszályi – talán még a szemüveg is előkerülhet, ahogy a gyenge bírónak szokták mondani a meccseken –, hiszen a szlovákok elleni mérkőzés szeptemberben ugyancsak telt házat eredményezett: 22 ezren tekintették meg a helyszínen a magyar válogatottat, úgy, hogy sokan nem is jutottak jegyhez, és ez igaz a többi teltházas találkozóra is.

PestiSracok facebook image

A következő, októberi hazai, magyar válogatott meccsnél majdnem igaza lett volna V. Naszályinak, aki biztos örömmel konstatálta volna, hogy üres a lelátó, hiszen zárt kapus büntetés miatt nem mehettek be a nézők Azerbajdzsán ellen, ám mivel a gyermekekre nem vonatkozik a tiltás, ezért 15 ezer gyermek nagyot szurkolva biztatta a győzelmet arató magyar labdarúgó-válogatottat. Persze, ez politikai pedofília, és a gyerekek igazából fájdalmukban és félelmükben sikítoztak a meccsen, ahova a hitleri Németországhoz méltó kötelezettséggel vezényeltek ki a nebulókat, akik szívük szerint inkább V. Naszályi Márta előadását hallgatták volna a szarral összekent pártirodáról.

Hatvanötezren a lelátókon

Egyszerűen nem tudom, hogy miként vezessem fel a következő és egyben idei utolsó mérkőzést, hogy ne legyen túlságosan sértő a Párbeszéd nagyágyújának. Megépült ugyanis az új Puskás Stadion, a nemzet arénája, amely nemcsak focira jó, és amire minden ország büszke lenne – és minden épeszű országban alapvetés, hogy legyen legalább egy ilyen létesítmény, hiszen koncertek, rendezvények és a sport egyaránt elférnek a hatalmas stadionban. A 67 ezres aréna nyitómeccse a világranglistán ötödik Uruguay elleni mérkőzés volt, amelyre egy órán belül elkapkodták a jegyeket a szurkolók és 65 ezer ember varázsolt óriási hangulatot a gyönyörű új arénába. Ezt vajon átment V. Naszályi elvtársnőnek? Vagy ezek az emberek mind fideszes birkák voltak, akiket elvakított Orbán panem et circenses-e? Azt is tudjuk, hogy Karácsony Gergely előre megüzente, hogy Budapest főpolgármestereként nem lesz ott a stadionavatón...

A Puskás Stadion megnyitója. Fotó: PS

Demagógia-deficit

Végül, hogy félre ne értse senki, nem a magyar foci védelmében szállok síkra, hanem az egyszerű, demagóg hazugságokkal szemben. Igaz, nem túl acélos a focink: bármennyire szívjuk most a fogunkat, hogy Wales simán megvert minket idegenben, még mindig rengeteg embert vonz ez a sportág. Gondoljunk csak bele a 2016-os EB-re való kijutásra, amikor a franciaországi helyszíneken tízezrek szurkoltak, itthon pedig ugyancsak tízezrek árasztottak el a budapesti utcákat, és magyar zászlókkal, kifestve és boldogan énekeltek az éjszakában. Ettől fél V. Naszályi Márta, aki akkor vélhetően otthon kuporgott és maga elé motyogta értetlenségét, hogy mit keres ez a sok magyar az utcán, amikor szurkolás és büszkeség helyett aggódhatna együtt a Párbeszéddel és merhetne kicsi is lenni.

Forrás: magyarfutball.hu; Képek és videók forrásai: PS, MTVA, Magyar Építők; Vezető kép: PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)