Pesti Srácok

Korszakváltás a futballpályán: az újgazdag arab legyőzte a bajor arisztokratát, PSG–Bayern 3–0

Korszakváltás a futballpályán: az újgazdag arab legyőzte a bajor arisztokratát, PSG–Bayern 3–0

Közel hatszázmillió euróért vásárolták össze az arab tulajdonban lévő Paris Saint-Germain kezdőcsapatát, és Neymarék le is győzték az újgazdag klubhoz képest lassabban, régimódian építkező Bayern Münchent a Bajnokok Ligája egyik szerdai rangadóján. A másik nagy meccsen a Chelsea Madridban fordított, hiába vezetett a szünetben az Atlético, a brit bajnok végül 2–1-re nyert.

A francia (vagy arab?) PSG már a meccs elején megszerezte a vezetést a sokszoros BEK- és Bajnokok Ligája-győztes Bayern München ellen, a Barcelonától rekordáron, 222 millió euróért igazolt Neymar nagy passzt adott a szintén a katalán együttesben világhíressé vált, az olasz Juventustól nyáron ingyen megszerzett Dani Alvesnek, s honfitársa élt is a lehetőséggel. A párizsi együttes még a szünet előtt duplázott, a 166 millió euróért igazolt Kylian Mbappé gyönyörűen ment el, és a csatársor „legértéktelenebb” tagja, az alig 64,5 millió euróba került Edinson Cavani hatalmas gólt lőtt. A pénzt csak azért említem meg, mert a PSG még a szintén arab kézben lévő Manchester Cityhez képest is elképesztő tempóban igazol - mindenféle korlát nélkül. Íme a két csapat kezdője, a nevek alatt a játékosokért kifizetett összeg:

Nem kispályáznak / Forrás: NSO/Twitter

Ettől függetlenül tegyük hozzá, hogy a három támadó zseniálisan futballozott, teljesen szétszedték a Bayern védelmét, és simán lőhettek volna öt-hat gólt. Leginkább a fantasztikusan tehetséges Mbappé élt, szegény Neymar hiába igazolt el Lionel Messi "árnyékából", a fiatal francia már most jobb játékosnak tűnik a brazilnál. A második félidőben éppen az ő újabb nagy alakítása után lőtt üres kapus gólt Neymar. A PSG 3–0-ra nyert, az olasz Carlo Ancelotti alatt eddig is ingott a Bayern kispadja, valószínű, hogy télen elküldik.

PestiSracok facebook image

A nap másik nagy rangadóján hiába szerzett az Atlético Madrid vezetést a Chelsea ellen, a brit bajnok a második félidőben megfordította a meccset. Az angol csapat mezében ismét gólt szerzett a spanyol Álvaro Morata, a Real Madridról leigazolt csatár hatalmas formában futballozik.

Fotó: UEFA.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.