Pesti Srácok

Űrkézilabda a Papp László Arénában: kiütéses győzelemmel BL-döntős a Győr!

Űrkézilabda a Papp László Arénában: kiütéses győzelemmel BL-döntős a Győr!

Tudtuk, hogy a Győr a toronymagas esélyese a Papp László Arénában megrendezett Bajnokok Ligája-elődöntőnek, de ezt egészen elképesztő teljesítménnyel nyomatékosította. A magyar csapat már az első félidőben tíz góllal (!) vezetett a norvég Vipers ellen, és végül simán győzött. Az örökifjú Görbicz Anita hat gólig jutott, a vasárnapi döntő ennél sokkal komolyabb feladatnak ígérkezik.

A címvédő Győr 31–22-re legyőzte a norvég Vipers Kristiansand csapatát a női kézilabda Bajnokok Ligája szombati elődöntőjében, a Papp László Budapest Sportarénában zajló négyes döntő első játéknapján. A magyar csapat már az első félidőben eldöntötte a meccset, kőkeményen védekezett és remekül támadott, így már a szünetben tíz góllal vezetett. Sok kérdés így nem maradt a második félidőre, a Győr simán nyert.

A magyar csapat nagyszerűen kezdte a mérkőzést (4–1), és bár a folytatásban a norvégok kétszeres olimpiai, egyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok kapusa, Katrine Lunde egyre több lövést hárított, a győri kapuban az ugyancsak világ- és Európa-bajnok francia Amandine Leynaud is remekül teljesített. A gyorsan és pontosan játszó ETO előnye állandósult, ezért a Vipers edzője, Ole Gustav Gjekstad öt perc alatt kétszer is időt kért, ám Eduarda Amorim és Cornelia Nycke Groot vezérletével továbbra is magabiztosan és látványosan kézilabdázott a Győr. Előbbi, a brazil balátlövő védekezésben és támadásban is rendkívül hatékonynak bizonyult, az idény végén távozó holland irányító pedig kiválóan szervezte csapata játékát.

Danyi Gábor vezetőedző húsz perc után több cserejátékosát is pályára küldte, közülük a tavalyi BL-döntő hőse, Kiss Éva büntetővédéssel mutatkozott be. A csapatkapitány Görbicz Anita hétméteresével a 25. percben már tíz góllal vezetett a címvédő (15–5), és ennyi volt a különbség a szünetben is.

PestiSracok facebook image

A második félidőben jobban és felszabadultabban játszott a Vipers, egy 6–1-es sorozattal némileg felzárkózott, ezért Danyi Gábor a 43. percben időt kért. Csapatának norvég beállója, Kari Brattset továbbra is remekelt, de a többiek támadásban és védekezésben sem voltak olyan hatékonyak, mint az első felvonásban. Az 53. percben Fodor Csenge gólja azt jelentette, hogy minden győri mezőnyjátékos betalált legalább egyszer, és mivel a csapat ismét lendületbe jött, az első félidőben látott magabiztossággal zárta le, és a vártnál is nagyobb fölénnyel nyerte meg a meccset.

A vasárnapi döntőben a Metz–Rosztov mérkőzés győztese következik. Az ennél sokkal keményebb, szorosabb meccsnek ígérkezik.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.