Pesti Srácok

Űrkézilabda a Papp László Arénában: kiütéses győzelemmel BL-döntős a Győr!

Űrkézilabda a Papp László Arénában: kiütéses győzelemmel BL-döntős a Győr!

Tudtuk, hogy a Győr a toronymagas esélyese a Papp László Arénában megrendezett Bajnokok Ligája-elődöntőnek, de ezt egészen elképesztő teljesítménnyel nyomatékosította. A magyar csapat már az első félidőben tíz góllal (!) vezetett a norvég Vipers ellen, és végül simán győzött. Az örökifjú Görbicz Anita hat gólig jutott, a vasárnapi döntő ennél sokkal komolyabb feladatnak ígérkezik.

A címvédő Győr 31–22-re legyőzte a norvég Vipers Kristiansand csapatát a női kézilabda Bajnokok Ligája szombati elődöntőjében, a Papp László Budapest Sportarénában zajló négyes döntő első játéknapján. A magyar csapat már az első félidőben eldöntötte a meccset, kőkeményen védekezett és remekül támadott, így már a szünetben tíz góllal vezetett. Sok kérdés így nem maradt a második félidőre, a Győr simán nyert.

A magyar csapat nagyszerűen kezdte a mérkőzést (4–1), és bár a folytatásban a norvégok kétszeres olimpiai, egyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok kapusa, Katrine Lunde egyre több lövést hárított, a győri kapuban az ugyancsak világ- és Európa-bajnok francia Amandine Leynaud is remekül teljesített. A gyorsan és pontosan játszó ETO előnye állandósult, ezért a Vipers edzője, Ole Gustav Gjekstad öt perc alatt kétszer is időt kért, ám Eduarda Amorim és Cornelia Nycke Groot vezérletével továbbra is magabiztosan és látványosan kézilabdázott a Győr. Előbbi, a brazil balátlövő védekezésben és támadásban is rendkívül hatékonynak bizonyult, az idény végén távozó holland irányító pedig kiválóan szervezte csapata játékát.

Danyi Gábor vezetőedző húsz perc után több cserejátékosát is pályára küldte, közülük a tavalyi BL-döntő hőse, Kiss Éva büntetővédéssel mutatkozott be. A csapatkapitány Görbicz Anita hétméteresével a 25. percben már tíz góllal vezetett a címvédő (15–5), és ennyi volt a különbség a szünetben is.

PestiSracok facebook image

A második félidőben jobban és felszabadultabban játszott a Vipers, egy 6–1-es sorozattal némileg felzárkózott, ezért Danyi Gábor a 43. percben időt kért. Csapatának norvég beállója, Kari Brattset továbbra is remekelt, de a többiek támadásban és védekezésben sem voltak olyan hatékonyak, mint az első felvonásban. Az 53. percben Fodor Csenge gólja azt jelentette, hogy minden győri mezőnyjátékos betalált legalább egyszer, és mivel a csapat ismét lendületbe jött, az első félidőben látott magabiztossággal zárta le, és a vártnál is nagyobb fölénnyel nyerte meg a meccset.

A vasárnapi döntőben a Metz–Rosztov mérkőzés győztese következik. Az ennél sokkal keményebb, szorosabb meccsnek ígérkezik.

Forrás és fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.