Pesti Srácok

Megkönnyezte győztes visszatérését a vb-bronzérmes Baji Balázs

Megkönnyezte győztes visszatérését a vb-bronzérmes Baji Balázs

Baji Balázs győzött 60 méter gáton. Ez alapjában nem lenne akkora szó, de nem véletlenül könnyezte meg. Világbajnoki bronzérmes gátfutónk egy év kihagyás után tudott újra elindulni egy versenyen, miután korábban a térdét és a combját is megműtötték. A 2017-es esztendő legjobb magyar férfi sportolójának választott klasszis most már minden erejével az olimpiai kijutásra koncentrál: célja a 13,32 másodperces olimpiai szint teljesítése 110 méter gáton.

Győzött Baji Balázs a Magyar Atlétikai Szövetség szombati fedettpályás versenyén. Ez alapjában nem lenne nagy meglepetés, de Baji egyéves kihagyás után térhetett vissza. A 30 éves versenyzőnek a térdét és combját is műteni kellett, majd felépülését csonthártyagyulladás hátráltatta. A BOK Csarnokban megrendezett viadalon 7,91 másodperces idővel nyerte meg futamát 60 gáton.

Megkönnyezte. „Elégedett vagyok, végre visszajöttek a régi versenyzői érzések, ez már nagyon hiányzott nekem” – mondta a Honvéd közösségi oldalán. –

PestiSracok facebook image

A jövő hétvégén a fedettpályás ob-n induló Baji korábban közölte: célja a fedettpályás idény után a 13,32 másodperces olimpiai szint teljesítése 110 méter gáton.

Állatorvos és vb-bronzérmes

Bajit akkor ismerte meg a szélesebb közönség, amikor 2017-ben hatalmas futással bronzérmes lett 110 m gáton a világbajnokságon. Sprintszámban, szabadtéren ő lett az első magyar, aki érmet szerzett egy vébén.

Az az esztendő fantasztikus lett: előbb állatorvosi diplomáját szerezte meg, aztán élete eredményét érte el a vébén. Igazi példakép a pályán és azon kívül is.

„Egy álom vált valóra. Tökéletes volt. A verseny után leültem, és néztem körbe a stadionban, és azt gondoltam, ez mennyire tökéletes volt” – mondta a magyar klasszis a verseny után. 2018 elején Bajit 2017 legjobb magyar férfi versenyzőjének választották, de aztán komoly sérülést szenvedett. Szerencsére a legjobbkor, az olimpiát megelőző hónapokban tért vissza, így még összehozhatja a megfelelő időt.

Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.