Pesti Srácok

Kiejtette a Fehérvár a franciákat – A magyarok nyerték az orosz rulettet!

Kiejtette a Fehérvár a franciákat – A magyarok nyerték az orosz rulettet!

Nagyszerű sikert hozott a MOL Fehérvár eddigi legjobb kupateljesítménye. A piros-kékek gól nélküli 90 perc és hosszabbítás után, 11-es rúgásokkal kiverték az Európa Ligából az előzetesen jóval esélyesebbnek tartott francia Stade de Reims együttesét. A mieink ezzel továbbjutottak és ellenfelük a csoportkörért a Standard Liege-Vojvodina párharc győztese lesz majd.

KOVÁCS ATTILA

Két, viszonylag gyengébb ellenfél után egy jelentős játékerőt képviselő francia csapattal került szembe a MOL Fehérvár FC az Európa Liga selejtezőjének harmadik fordulójában. A Stade de Reims gárdájának erejét jól jelzi, hogy a tavalyi bajnoki kiírásban az 5. helyen végzett a francia élvonalban, maga mögé utasítva olyan nagyszerű csapatokat, mint a Lyon, a Monaco vagy a Montpellier.

PestiSracok facebook image

A korábban legyőzött ír és máltai csapathoz képest tehát nagyságrendekkel erősebb csapat várt a mieinkre, előnynek tűnt ugyanakkor, hogy tudvalévő volt: egy meccsen dől el a továbbjutás és ezt az egy meccset hazai pályán vívják a piros-kékek.

Szükség is volt erre a lélektani előnyre, mert a Fehérvárnak nem igazán ment a játék az első két selejtezőkörben, igaz, abból akár erőt is meríthetett a magyar csapat, hogy a visszafogott játék ellenére mindkét párharcot sikerült győzelemmel zárni. Szintén bízhattunk abban, hogy a Reims még inkább „beragadt” a rajtnál, hiszen négy forduló után, mindössze egy megszerzett ponttal, kieső helyen szerénykednek a francia pontvadászatban. Az Európa Ligában ugyanakkor jól indultak, mert az előző körben – ami számukra az első játéknap volt – idegenben verték ki a svájci Servette csapatát.

A mérkőzés képe hasonlított a tegnapi Molde-FTC BL-selejtezőre, abból a szempontból, hogy a magyar csapat lendületes játékával indult, míg a franciák nem mutatták meg oroszlánkörmeiket. Igaz, jelentős mezőnyfölényt nem tudott kivívni a Fehérvár sem, de a védelme stabil volt, fegyelmezetten zárt, így a franciáknak nem is akadt gólszerzési lehetőségük. A mieink előtt ugyanakkor akadt egy-két helyzet, s ha akár Zivzivadze, akár Houri jobban összpontosít, előny birtokában vonulhatott volna pihenőre a magyar együttes.

A második félidőre érezhetően felpaprikázta magát a Reims, jóval agilisabb játékot produkáltak, mint az első játékrészben. A francia fölénnyel eltelt szűk negyedórát azonban átvészelte a Fehérvár, s mivel a vendégek nagy akarása és lendülete a 60. perc tájékán alábbhagyott, ismét kiegyenlített mezőnyjátékot láthattunk. A félidő derekán újra adódtak lehetőségek a mieink előtt, ám sajnos sem Nego, sem pedig Nikolov nem tudott a kapuba találni. Pedig Nego lényegében zavartalanul lőhetett úgy 10 méterről, középről. Márton Gábor vezetőedző igyekezett frissíteni a támadósort, pályára küldte Evandrot és Hodzicot is.

A rendes játékidő utolsó 10 percében felélénkült a játék, s mivel a csapatok védekezése – talán a fáradtság miatt – kevésbé volt fegyelmezett, felváltva adódtak lehetőségek a kapuk előtt. A 89. percben kecsegtető helyről jutott szabadrúgáshoz a Fehérvár. Houri jól is lőtt kapura, ám a franciák portása, Rajkovics magabiztosan fogta a jobb alsó sarokra tartó lövést. Mivel a játékvezető által meghatározott három perces ráadásban sem született gól, így jöhetett a hosszabbítás. Mi, szurkolók pedig a 90 perc után megállapíthattuk, hogy a Reims csapata semmiképpen nem tartozik a verhetetlen ellenfelek közé, és a rendes játékidő összképe alapján inkább a Fehérvár állt közelebb a győzelemhez.

A hosszabbítás első félideje hasonlóan hektikus játékot hozott, mint amit a rendes játékidő végén láthattunk. Hol az egyik, hol a másik kapu előtt adódott lehetőség, és bizony a 104. percben, egy klasszikus kontra után nagy helyzetbe kerültek a franciák, ám szerencsére Toure lövését Kovácsik ragyogó bravúrral védeni tudta.

A folytatásban előbb a csereként beállt Hodzic veszélyeztetett egyik, majd Donis a másik oldalon. A 113. percben Sierhuis eresztett el egy életerős szabadrúgást, ám gól ebből a próbálkozásból sem született. Egy perccel később a franciák belga védője, Foket reklamálásért megkapta a második sárga lapját is, így idő előtt mehetett zuhanyozni. Az utolsó percekre láthatóan mindkét csapat elkészült az erejével és érezhetően már csak arra törekedett, hogy ne kapjon gólt a legvégén. Mindenki beletörődött abba, hogy – más lehetőség híján – klasszikus „orosz rulettel”, vagyis 11-es rúgásokkal dől majd el a továbbjutó kiléte.

A büntetőpárbajban a Fehérvár kezdett. Evandro lövésébe Rajkovics ugyan belepiszkált, a labda begurult a sarokba, míg a francia házi gólkirály próbálkozását Kovácsik csodálatos vetődéssel hárította, így nálunk volt az előny. A második körben Stopira elemi erővel lőtt a léc alá, míg Kovácsik Ádám „Disztl Péterezett”, a francia csapatkapitány büntetőjét ugyanis úgy védte ki, hogy még csak ki sem pattant róla a labda. Ilyet Fehérváron utoljára Disztl Péter produkált, amikor 1985 tavaszán a manchesteri Albiston büntetőjét hárította az UEFA Kupában. A következő körben Hodzic és a francia Konan is belőtte a labdát, ám Kovácsik két védésének köszönhetően Loic Nego már úgy állhatott a labda mögé, hogy sikeres lövés esetén továbbjuttatja a csapatát. Nem is hibázott a francia bekk, így a MOL Fehérvár FC hatalmas bravúrt bemutatva továbbjutott!

A fehérváriak megérdemelték a sikert, mert nem ijedtek meg esélyesebb ellenfelüktől, és a legvégén, a döntő pillanatokban nem hibáztak, sőt, Kovácsik Ádám révén két bravúrra is képes volt. A piros-kékek ellenfele a csoportkörért a Standard Liege-Vojvodina párharc győztese lesz majd!

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)