Pesti Srácok

Karatéban született a mai második magyar bronzérem

Karatéban született a mai második magyar bronzérem

Amire nem sokan számítottak: Hárspataki Gábor bronzérmet nyert karatéban. A selejtezőcsoportja élén végzett magyar karatékára a sportág élő legendája, az ötszörös világbajnok azeri Ağayev várt az elődöntőben, és utóbbi sima győzelmet aratott. Karatéban az elődöntők vesztesei is bronzérmet kapnak, így a vereség ellenére óriási, váratlan magyar siker ez az olimpia programjába most bekerült, és Párizsban onnan lekerülő sportágban.

A 75 kg-osok között versenyző magyar karatés első meccsét megnyerte, a másodikat elveszítette, a harmadikat pedig döntetlenre hozta az ötfős csoportjában. Ez azt jelentette, hogy a házigazdák színeiben szereplő Ken Nisimura ellen ki-ki meccset vívhatott a továbbjutásért. A japán 1–0-ra vezetést szerzett fél perccel a vége előtt, ami nehéz helyzetbe hozta Hárspatakit.

A magyar mindent egy lapra feltéve támadott az utolsó másodpercekben, és elképesztő akcióval fordított. A mérkőzés utolsó tizedmásodpercében pazar mozdulattal nyakon rúgta Nisimurát, ezzel három pontot begyűjtve, megnyerte a mérkőzést, és ezzel a körbeverésnek köszönhetően meg is nyerte a selejtezőcsoportját.

Hárspataki utolsó pillanatban bevitt rúgása, amely érmet ért. Fotó: MTI/Kovács Tamás
PestiSracok facebook image

A döntőbe jutásért a karate világának egyik legnagyobb alakjával, az azeri Rafael Ağayevvel kellett megmérkőznie Hárspatakinak, és a várakozásnak megfelelően nehéz dolga volt. Az azeri végig magabiztosan növelve előnyét, 7–0-ra győzte le a magyart. A karateversenyeken nincs vigaszág, így mindkét elődöntő vesztese bronzérmet kap, ezért Hársfalvi már az elődöntőbe jutáskor tudhatta, hogy legrosszabb esetben is bronzérmes lesz, és ezt a meglepetésérmet be is zsebelte a tokiói karatetornán.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)