Pesti Srácok

Kialudt a láng, véget ért a XXXII. nyári olimpia

Kialudt a láng, véget ért a XXXII. nyári olimpia

A tokiói Olimpiai Stadionban rendezett vasárnapi záróünnepségen kialudt a láng, ezzel véget ért a XXXII. nyári olimpia a japán fővárosban. A zárt kapuk mögött megtartott több mint kétórás program egy videós összeállítással kezdődött, amelyben a játékokon történt eseményeket foglalták össze, majd Akisino japán herceg és Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke foglalta el a helyét a lelátón.

A japán nemzeti lobogót négy olimpikon, egy fogyatékossággal élő modell, valamint egy orvos hozta be a stadionba, az ázsiai ország himnuszát pedig a több mint százéves múlttal rendelkező Takarazuka Operatársulat tagjai énekelték el a zászlófelvonás közben.

Kopasz Bálint vitte a magyar zászlót

Ezután megérkeztek az arénába a 206 delegáció zászlói, élükön a göröggel és a japánnal. A magyart a Tokióban aranyérmes kajakos, Kopasz Bálint vitte. Újabb rövid videós összefoglalót követően a sportolók is bevonultak az Olimpiai Stadion küzdőterére. Természetesen mindannyian arcmaszkban, de jó hangulatban érkeztek az ünnepségre. A program következő szakaszában látványos fényjátékkal és tűzijátékos kísérettel jelenítették meg az olimpiai ötkarikát a stadionban, majd a Tokyo Ska Paradise Orchestra zenekar adott koncertet, egy-egy dal erejéig kiegészülve Szakamoto Kiu popénekessel, DJ Matsunaga lemezlovas-zeneszerzővel, valamint Milet énekes-zeneszerzővel. A zeneszámok közben többek között táncosok, gördeszkások, BMX-esek, valamint freestyle-futballisták mutattak be különböző mutatványokat a sportolók gyűrűjében.

PestiSracok facebook image

Felvonták a görög lobogót is

Ezt követően az olimpia bölcsőjének, Görögországnak a himnusza szólalt meg, és felvonták a görög lobogót, majd sor került arra az eredményhirdetésre, amely a záróünnepségre maradt: a női és a férfi maratonfutás dobogósai ekkor kapták meg érmüket. A nőknek Thomas Bach adta át a medálokat, és ebben segítségére volt Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) elnöke. Ezután mutatták be a NOB sportolói bizottságának újonnan megválasztott tagjait, majd pedig a tokiói önkéntesek munkáját köszönték meg. A műsor következő része a „Megemlékezés pillanatai” címet kapta, amelynek az volt a célja, hogy a stadionban zajló zenés-táncos előadás közben minden jelenlévő megemlékezhetett azokról, akik fontos szerepet játszottak az életében, de már nem lehetnek vele. Ezután japán különböző tájainak tradicionális táncait mutatták be videón, majd a modern időkben kialakult Tokyo Ondo már a küzdőtéren volt látható.

Olimpiai himnusz

Az olimpiai himnusz hangjai közben leengedték az olimpiai lobogót, amelyet aztán Koike Juriko tokiói kormányzó adott át Thomas Bachnak, aki pedig a 2024-ben rendező Párizs polgármesterének, Anne Hidalgónak nyújtotta át. Ezt követően a francia himnusz hangzott fel zászlófelvonással egybekötve, majd Párizs mutatkozott be röviden. Hasimoto Szejko, a tokiói szervezőbizottság elnöke beszédében minden résztvevőnek és közreműködőnek köszönetet mondott „a pandémia kellős közepén” sikeresen lebonyolított játékokért. Külön köszöntötte az önkénteseket, akik mindenki arcára mosolyt tudtak csalni a legnehezebb helyzetekben is.

– jelentette ki.

A remény, a szolidaritás és a béke olimpiája

Thomas Bach azt mondta, a tokiói játékokon részt vett sportolók a szolidaritás és a béke üzenetét közvetítették a világnak.

– fogalmazott a NOB-elnök, aki szerint a tavalyról idénre halasztott esemény a remény, a szolidaritás és a béke olimpiája volt. Kiemelte, hogy a japánok nagyon büszkék lehetnek arra, amit elértek, mert – mint mondta – a mostani játékok példa nélküliek voltak: korábban még soha senkinek nem kellett elhalasztott olimpiát megrendeznie. Végezetül hivatalosan befejezettnek nyilvánította a játékokat, pár perccel később pedig kialudt az olimpiai láng.

A július 23-án kezdődött játékokon – amelynek mottója "United by emotions" (Érzelmek által egyesülve) volt – 206 nemzet több mint 11 ezer sportolója vett részt, Magyarország pedig hat arannyal, valamint hét–hét ezüsttel és bronzzal a 15. helyen végzett az éremtáblázaton. Tokió augusztus 24. és szeptember 5. között a paralimpikonokat látja vendégül.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)