Pesti Srácok

Égi pástra lépett a vívólegenda, Marosi Paula olimpiai bajnok tőröző

Égi pástra lépett a vívólegenda, Marosi Paula olimpiai bajnok tőröző

Amint arról korábban már portálunkon is hírt adtunk, életének 86. évében elhunyt Marosi Paula olimpiai, világ- és magyar bajnok vívó. A magyar női tőrvívás legragyogóbb korszakának kimagasló versenyzője volt, akinek nemcsak pályafutása, de sporttársaival ápolt különleges barátsága is legendás volt. Írásunkban a nagyszerű sportember életútját mutatjuk be.

Marosi Paula 1936. november 3-án született Budapesten. Kamaszlányként kezdett el vívni, méghozzá együtt azzal a Dömölky Lídiával, aki aztán a legnagyobb sikerekben társa, valamint életre szóló barátnője is lett. A Bp. Haladásnál kezdett, ugyanis itt vívott testvére, Marosi József is, aki később világbajnoki címig és olimpiai ezüstéremig jutott. Az alapokat Ganzmann Ferenc irányításával tanulta meg. Hét évig vívott a Bp. Haladás színeiben, majd 1957-ben átigazolt a Honvédba. Itt Forró Sándor lett a mestere.

1960 újabb jelentős év volt Marosi Paula életében, ekkor lett ugyanis az Újpesti Dózsa vívója, ahol Hátszegi József irányította a felkészülését. A következő évben bekerült a válogatottba, amely – mint később kiderült – minden idők egyik legsikeresebb női tőrcsapata lett. Ennek a csapatnak tagja volt az évek során Ágoston Judit, Bóbis Ildikó, Dömölky Lídia, Gulácsy Mária, Juhász Katalin, Nyáry Magda, valamint Rejtő Ildikó, és természetesen Marosi Paula. Az 1960-as években egyre-másra nyerték az érmeket a különböző világversenyeken.

Budapest, 1962. július 4.<br /> Marosi Paula olimpiai bajnok tőrvívónő, a Buenos Aires-i vívó világbajnokságra készülő magyar vívó-válogatott tagja.<br /> Fotó: MTI/Petrovits László
Budapest, 1962. július 4. Marosi Paula olimpiai bajnok tőrvívónő, a Buenos Aires-i vívó világbajnokságra készülő magyar vívó-válogatott tagja. Fotó: MTI/Petrovits László
PestiSracok facebook image

Az első nagy siker az 1962-es Buenos Aires-i világbajnokság volt, ahol aranyérmet nyertek. Vb-címvédőként természetesen esélyesként léphettek pástra az 1964-es tokiói olimpián is, ahol meg is feleltek a várakozásoknak.

Nemcsak csapatban értek a csúcsra, de egyéniben Rejtő Ildikó is olimpiai bajnok lett, így teljes magyar sikernek örülhettünk. Külön öröm volt, hogy az ellen a Szovjetunió ellen sikerült győzni az aranycsatában, amely négy évvel korábban, Rómában legyőzte csapatunkat.

A magyar női tőrválogatott Tokióban, az olimpiai bajnoki cím megszerzése után. Balról: Ágoston Judit, Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Marosi Paula és Rejtő Ildikó. Fotó: MTI/OL-PP/Pap Jenő
A magyar női tőrválogatott Tokióban, az olimpiai bajnoki cím megszerzése után. Balról: Ágoston Judit, Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Marosi Paula és Rejtő Ildikó. Fotó: MTI/OL-PP/Pap Jenő

Az 1966-os moszkvai világbajnokságon, valamint az 1968-as mexikóvárosi olimpián a döntőig menetelt a női tőrcsapat, ám mindkétszer be kellett érniük az ezüstéremmel. Jellemző volt a csapat erejére és képességeire, hogy – amint Sákovicsné Dömölky Lídia egy interjúban elmondta – lényegében csalódásként élték meg a mexikóvárosi ezüstérmet, mert a címvédés volt a cél.

Marosi Paula 1970-ig volt válogatott, majd 1972-ben visszavonult a versenyzéstől, olimpiai- és világbajnokként, valamint nyolcszoros magyar bajnokként. Érdekesség, hogy valamennyi címét csapatban érte el; nem véletlenül emelték és emelik ki rendszerint a személyét illetően, hogy igazi, hamisítatlan csapatember volt.

Bár a civil életben helyezkedett el – egykori Újpest-vívóként a Belügyminisztériumban dolgozott –, klubjától és a vívástól sem távolodott el. Éveken keresztül elnökségi tagja volt az Újpesti Dózsának, és gazdasági felelőse volt a klub vívó szakosztályának. Ennél is komolyabb kötődése maradt egykori csapattársaihoz, akikkel egészen haláláig ápolta a baráti kapcsolatot. Rendszeresen összejártak, megünnepelték egymás születés- és névnapját, és messze földön híre volt az Ágoston Judit–Marosi Paula–Rejtő Ildikó-féle kártyapartiknak. Az egykori csodálatos vívók barátsága is ugyanolyan legendássá nemesült, mint egykori sikereik.

Nemcsak sportolóként, emberként is különleges ez a csapat! Amikor a tokiói olimpiai bajnok tőrcsapat tagjai 2013-ban elhelyezték kézlenyomatukat a Magyar Sportcsillagok Falán, gondoltak elhunyt csapattársukra, Ágoston Juditra is! A képen balról: Marosi Paula, Rejtő Ildikó, Juhász Katalin és Dömölky Lídia. Fotó: MTI/Földi Imre
Nemcsak sportolóként, emberként is különleges ez a csapat! Amikor a tokiói olimpiai bajnok tőrcsapat tagjai 2013-ban elhelyezték kézlenyomatukat a Magyar Sportcsillagok Falán, gondoltak elhunyt csapattársukra, Ágoston Juditra is! A képen balról: Marosi Paula, Rejtő Ildikó, Juhász Katalin és Dömölky Lídia. Fotó: MTI/Földi Imre

Sajnos, Marosi Paulával már nem jöhet össze többet a kedves baráti társaság. Emlékét és különleges pályafutásának sikereit azonban nemcsak az egykori sporttársak és barátnők, de a sportszerető magyarok is örökre megőrzik.

Isten nyugosztalja Marosi Paulát!

Vezető kép: MTI/Petrovits László

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.