Pesti Srácok

Égi pástra lépett a vívólegenda, Marosi Paula olimpiai bajnok tőröző

Égi pástra lépett a vívólegenda, Marosi Paula olimpiai bajnok tőröző

Amint arról korábban már portálunkon is hírt adtunk, életének 86. évében elhunyt Marosi Paula olimpiai, világ- és magyar bajnok vívó. A magyar női tőrvívás legragyogóbb korszakának kimagasló versenyzője volt, akinek nemcsak pályafutása, de sporttársaival ápolt különleges barátsága is legendás volt. Írásunkban a nagyszerű sportember életútját mutatjuk be.

Marosi Paula 1936. november 3-án született Budapesten. Kamaszlányként kezdett el vívni, méghozzá együtt azzal a Dömölky Lídiával, aki aztán a legnagyobb sikerekben társa, valamint életre szóló barátnője is lett. A Bp. Haladásnál kezdett, ugyanis itt vívott testvére, Marosi József is, aki később világbajnoki címig és olimpiai ezüstéremig jutott. Az alapokat Ganzmann Ferenc irányításával tanulta meg. Hét évig vívott a Bp. Haladás színeiben, majd 1957-ben átigazolt a Honvédba. Itt Forró Sándor lett a mestere.

1960 újabb jelentős év volt Marosi Paula életében, ekkor lett ugyanis az Újpesti Dózsa vívója, ahol Hátszegi József irányította a felkészülését. A következő évben bekerült a válogatottba, amely – mint később kiderült – minden idők egyik legsikeresebb női tőrcsapata lett. Ennek a csapatnak tagja volt az évek során Ágoston Judit, Bóbis Ildikó, Dömölky Lídia, Gulácsy Mária, Juhász Katalin, Nyáry Magda, valamint Rejtő Ildikó, és természetesen Marosi Paula. Az 1960-as években egyre-másra nyerték az érmeket a különböző világversenyeken.

Budapest, 1962. július 4.<br /> Marosi Paula olimpiai bajnok tőrvívónő, a Buenos Aires-i vívó világbajnokságra készülő magyar vívó-válogatott tagja.<br /> Fotó: MTI/Petrovits László
Budapest, 1962. július 4. Marosi Paula olimpiai bajnok tőrvívónő, a Buenos Aires-i vívó világbajnokságra készülő magyar vívó-válogatott tagja. Fotó: MTI/Petrovits László
PestiSracok facebook image

Az első nagy siker az 1962-es Buenos Aires-i világbajnokság volt, ahol aranyérmet nyertek. Vb-címvédőként természetesen esélyesként léphettek pástra az 1964-es tokiói olimpián is, ahol meg is feleltek a várakozásoknak.

Nemcsak csapatban értek a csúcsra, de egyéniben Rejtő Ildikó is olimpiai bajnok lett, így teljes magyar sikernek örülhettünk. Külön öröm volt, hogy az ellen a Szovjetunió ellen sikerült győzni az aranycsatában, amely négy évvel korábban, Rómában legyőzte csapatunkat.

A magyar női tőrválogatott Tokióban, az olimpiai bajnoki cím megszerzése után. Balról: Ágoston Judit, Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Marosi Paula és Rejtő Ildikó. Fotó: MTI/OL-PP/Pap Jenő
A magyar női tőrválogatott Tokióban, az olimpiai bajnoki cím megszerzése után. Balról: Ágoston Judit, Dömölky Lídia, Juhász Katalin, Marosi Paula és Rejtő Ildikó. Fotó: MTI/OL-PP/Pap Jenő

Az 1966-os moszkvai világbajnokságon, valamint az 1968-as mexikóvárosi olimpián a döntőig menetelt a női tőrcsapat, ám mindkétszer be kellett érniük az ezüstéremmel. Jellemző volt a csapat erejére és képességeire, hogy – amint Sákovicsné Dömölky Lídia egy interjúban elmondta – lényegében csalódásként élték meg a mexikóvárosi ezüstérmet, mert a címvédés volt a cél.

Marosi Paula 1970-ig volt válogatott, majd 1972-ben visszavonult a versenyzéstől, olimpiai- és világbajnokként, valamint nyolcszoros magyar bajnokként. Érdekesség, hogy valamennyi címét csapatban érte el; nem véletlenül emelték és emelik ki rendszerint a személyét illetően, hogy igazi, hamisítatlan csapatember volt.

Bár a civil életben helyezkedett el – egykori Újpest-vívóként a Belügyminisztériumban dolgozott –, klubjától és a vívástól sem távolodott el. Éveken keresztül elnökségi tagja volt az Újpesti Dózsának, és gazdasági felelőse volt a klub vívó szakosztályának. Ennél is komolyabb kötődése maradt egykori csapattársaihoz, akikkel egészen haláláig ápolta a baráti kapcsolatot. Rendszeresen összejártak, megünnepelték egymás születés- és névnapját, és messze földön híre volt az Ágoston Judit–Marosi Paula–Rejtő Ildikó-féle kártyapartiknak. Az egykori csodálatos vívók barátsága is ugyanolyan legendássá nemesült, mint egykori sikereik.

Nemcsak sportolóként, emberként is különleges ez a csapat! Amikor a tokiói olimpiai bajnok tőrcsapat tagjai 2013-ban elhelyezték kézlenyomatukat a Magyar Sportcsillagok Falán, gondoltak elhunyt csapattársukra, Ágoston Juditra is! A képen balról: Marosi Paula, Rejtő Ildikó, Juhász Katalin és Dömölky Lídia. Fotó: MTI/Földi Imre
Nemcsak sportolóként, emberként is különleges ez a csapat! Amikor a tokiói olimpiai bajnok tőrcsapat tagjai 2013-ban elhelyezték kézlenyomatukat a Magyar Sportcsillagok Falán, gondoltak elhunyt csapattársukra, Ágoston Juditra is! A képen balról: Marosi Paula, Rejtő Ildikó, Juhász Katalin és Dömölky Lídia. Fotó: MTI/Földi Imre

Sajnos, Marosi Paulával már nem jöhet össze többet a kedves baráti társaság. Emlékét és különleges pályafutásának sikereit azonban nemcsak az egykori sporttársak és barátnők, de a sportszerető magyarok is örökre megőrzik.

Isten nyugosztalja Marosi Paulát!

Vezető kép: MTI/Petrovits László

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)