Pesti Srácok

Örök nyugalomra helyezték Mészöly Kálmánt

Örök nyugalomra helyezték Mészöly Kálmánt

A családtagok mellett állami és sportvezetők, neves közéleti személyiségek, egykori csapattársak, barátok és szurkolók több százan kísérték utolsó útjára Mészöly Kálmánt hétfő délután a Farkasréti temetőben.

A gyászolók körében többek között ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság, Markovits László, a Vasas elnöke, de részt vettek az eseményen a piros-kék klub olimpiai bajnokai, Hegedüs Csaba és Gedó György, illetve Mészöly volt játékosai, Nyilasi Tibor és Esterházy Márton, továbbá Eperjes Károly színművész és a Vasas NB I-es csapatának, valamint utánpótlásának játékosai.

Az életének 82. évében, november 21-én szívelégtelenség következtében elhunyt 61-szeres válogatott labdarúgót római katolikus szertartás szerint búcsúztatták, amelyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrált. A temetésen először az Ave Maria és Johann Sebastian Bach dallamai csendültek fel, majd Mága Zoltán hegedűművész és zenekara játszotta el Mészöly Kálmán egyik kedvenc nótáját.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nevében Sipos Jenő szóvivő rövid bevezetője után Berzi Sándor alelnök búcsúzott a kiváló középhátvédtől. Amint elmondta, Csányi Sándor, az MLSZ elnöke külföldi üzleti útja miatt nem lehetett jelen a temetésen, de üzenetében utalt Gianno Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) elnökének soraira, aki szerint "szavakkal nem lehet kifejezni azt a szomorúságot, amit a nemzetközi futball számára Mészöly Kálmán elvesztése jelent". Felidézte, hogy a FIFA elnöke 81. születésnapján otthonában személyesen kereste fel az egykori kiváló védőt. Amikor megkérdezte tőle, mi lenne a kívánsága, Mészöly azt felelte, hogy a magyar labdarúgó-válogatott jusson ki a világbajnokságra. Berzi az MLSZ nevében ígéretet tett arra, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez sikerüljön. Az MLSZ alelnöke szerint Mészöly egyenes, szókimondó ember volt, igazi egyéniség, de egyben olyan csapatjátékos, aki kiválóan beszélte a futball nyelvét.

PestiSracok facebook image

Ezután felelevenítette a Szőke Sziklának becézett Mészöly Kálmán pályafutásának főbb állomásait, hogy 1960-ban mutatkozott be a Vasas felnőtt csapatában, amellyel négyszer nyert bajnokságot, háromszor pedig Közép-Európai Kupát. A magyar válogatottban 1961 decemberében debütált, majd további hatvan alkalommal öltötte magára a címeres mezt. Két világbajnokságon vett részt: 1962-ben Chilében, majd 1966-ban Angliában is negyeddöntős, az 1964-es Európa-bajnokságon bronzérmes volt a csapattal. Később szövetségi kapitányként háromszor irányította a nemzeti együttest, amelynek szintén 61 alkalommal ült a kispadján, de dolgozott Törökországban, Cipruson és Szaúd-Arábiában is, majd később tanácsadóként segítette az MLSZ munkáját. Berzi felhívta a figyelmet arra, hogy Mészölyt tevékenysége elismeréséül 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, 2018-ban pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség Életműdíjjal jutalmazta, valamint a Budapest díszpolgára címet is megkapta.

A Vasas részéről Puskás Lajos búcsúzott a Szőke Sziklától, akit nagyszerű csapattársnak nevezett. A barátok és csapattársak képviseletében Kenderesi István köszönt el Mészölytől; ő elsősorban az emberi tulajdonságait emelte ki, hogy mindig jókedvű és optimista ember volt, aki a tréfát sem vetette meg, és mindig igyekezett segíteni az elesetteken. Egyben köszönetet mondott feleségének, a 329-szeres válogatott röplabdázónak, Bardi Gyöngyinek azért, hogy az elmúlt években kitartóan és odaadóan ápolta Mészölyt. A ceremónia zárásaként Nemcsák Károly színművész elszavalta Juhász Gyula Consolatio című versét, majd a sírhelyhez kísérték a koporsót.

Az egykori Európa-válogatott Vasas-legendát november elején kritikus állapotban szállították a Szent János Kórház belgyógyászatára, ahová tüdőgyulladással, keringési rendellenességgel és fertőzéssel került be. Később elkapta a koronavírust, majd november 21-én hunyt el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)