
Az Alexandra könyvesbolthálózat válsága nem csupán magánügy, hanem súlyos kultúrpolitikai kérdés, súlyos nemzeti ügy – fogalmazott L. Simon László szombaton a Lakitelek Népfőiskolán, a Negyed évszázad a könyvkiadásban című konferencia megnyitóján.
A József Attila-díjas író, költő, szerkesztő azt kérte a könyvszakma résztvevőitől, fogjanak össze, és a konferencia zárónyilatkozatának aláírásával fejezzék ki, hogy aggódnak a magyar könyvkiadás sokszínűségéért, a magyar könyves kultúra és irodalom jövőjéért. A kiadók megmentése ugyanis nem gazdasági, hanem kultúrpolitikai kérdés, ami az államnak jóval kisebb terhet jelentene, mint amekkora kár keletkezhet az Alexandra összeomlásával – vélekedett. L. Simon László álláspontja szerint jogszabály útján maximalizálni kellene a könyvkereskedelemben megszabható árrést. Számos termék kötött áras vagy jövedéki adóval terhelt, tehát ez nem példa nélküli a magyar és az európai gazdaságban, ahogy egy pénzügyi alap megteremtése sem, amely ilyen esetben a kiadókat kártalaníthatná – fűzte hozzá. Hangsúlyozta: az Alexandra-csoport megszűnése magával ránthat számos könyvkiadót, éppen olyanokat, amelyek a minőségi könyvkiadás gerincét adják, de nem tudnak akkora árbevételt termelni, hogy egy ilyen válságot túlélhessenek. A magyar könyvszakma többsége tehát nehéz helyzetbe kerülhet, ami a könyvkínálat szűkülését is eredményezheti – mondta. Jelezte: az Alexandra-hálózat megszűnésével könyvesboltjai a másik két nagy könyvcsoport kezébe kerülnek. A magyar könyvkiadásnak és a magyar irodalmi életnek azonban az az érdeke, hogy ne két-, hanem legalább hárompólusú legyen a magyar könyvkereskedelem a jövőben is. A politikának és a kormánynak most a könyvkiadók mellé, nem a bedőlő könyvkereskedők mellé kell állnia – jelentette ki, hozzátéve: a magyar szellemi élet pluralizmusa is ezt kívánja meg. Kifejtette: erre az egyik lehetőség, hogy az állam követelésvásárlóként megjelenik ezen a piacon, és így a felszámolásnál szerepet tud vállalni. Ehhez stratégiailag kiemelt vállalatnak kellene nyilvánítani azokat a cégeket, amelyeket a bedőlés fenyeget, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az állam irányítsa a felszámolás folyamatát.
Szakmabeli
2017-02-11 at 23:24
Matyi Dezső egy bűnöző, sohasem volt más, tudatosan ellopta a kiadók pénzeit és elsikkasztotta a készleteiket, az alábbiakban összefoglalom, hogyan csinálta.
A 2000-es évek végétől folyamatosan 3-6 hónap fizetési késedelemben volt a kiadókkal szemben. Ekkoriban az Alexandra hálózat éves forgalma 20 milliárd forint körül volt, nyílvános adatok szerint. Mivel a bizományi árrés 50% körül volt ekkoriban, a 3-6 havi tartozás a kiadók felé azt jelentette, hogy ekkoriban kivett a cégből 4-5 milliárd forintot, amelyből különféle más vállalkozásokat indított el (vendéglátás, ingatlan befektetések, szőlészet, borászat, stb) Ekkoriban kezdett megjelenni Matyi a 100 leggazdagabb magyar listáján is, a Pécsi Direkt Kft-ből kilopott pénzből elindított vállalkozásaival.
Telt múlt az idő, a kiadók a fogukat szívták de elfogadták ezt a késedelmes fizetést is. Amikor eltelt a pénzek kilopásától számított 6-7 év és BÜNTETŐJOGI ÉRTELEMBEN ELÉVÜLT A SIKKASZTÁS ÉS A MATYIÉK ÁLTAL ELKÖVETETT MÁS PÉNZÜGYI BŰNCSELEKMÉNYEK DE MÉG CSAK AZ ÜZLETI IRATOKKAL SEM KELLETT ELSZÁMOLNI A SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINT, akkor Matyi, bedöntötte a Pécsi Direkt Kft -t 2013/2014 években. Közben még bankokat is lehúzott pár milliárddal, a könnyebben fellelhető adatok szerint másik 4-5 milliárddal, így 2014-es bedőléskor a Pécsi Direkt tartozása 9-10 milliárd forint volt.
2014-ben a Pécsi Direkt bedöntésekor Matyi annak érdekében, hogy csökkentse a társadalmi feszültséget és ne csináljanak nagy cirkuszt a kifosztott és rászedett kiadók, megtévesztette őket azzal, hogy a Könyvbazár Kft (amelyet most döntött be) azt ígérte írásban, hogy 3 év alatt kifizeti a Pécsi Direkt adósságait. Amit persze nem tett meg, az egészre azért volt szükség, hogy ne legyen hirtelen nagy botrány, ami elér esetleg olyan szintekre, amit Matyi már nem tud befolyásolni.
Azokat a kiadókat pedig, akik felszámolási eljárást kezdeményeztek Matyival szemben, évekig úgy szivatták, hogy több milliós kintlévőség esetén havonta néhány tízezer forintot törlesztettek, így a Matyiék zsebében lévő bíróságok felfüggesztették a felszámolási eljárásokat.
Elképzelhető, hogy a megalomán Matyi azt képzelte, amikor kilopta a 2000-es évek közepén az első milliárdokat a Pécsi Direktből, hogy olyan vállalkozásokba fekteti, amelyek megtérülnek, mert hogy ő olyan jó üzletember. Csakhogy nem olyan jó üzletember, a vállalkozások java része nem váltotta be a reményeket így nem tudta visszatenni a pénzt.
A focicsapat csak további pénzkilopás céljára illetve arra kellett, mert Matyi felismerte, hogy piszokul nem számít ebben az országban, hogy ki mit és hogyan bűnözik, az számít, hogy milyen kapcsolatai vannak akik segítenek eltusolni. Tehát kapcsolatokat szeretett volna építeni Matyi annak érdekében, hogy elkerülhesse a felelősségre vonást.
Az Alexandra felemelkedése is megérne egy misét, mégpedig az a része, hogy a könyv eladásokat senki nem auditálta és a saját nyomdáibam a 90-es évektől Matyi azt nyomtatott és akkora példányszámban, amit akart, a szerzői jogokra tekintet nélkül. Az még a kisebbek rossz, hogy a szerzőket és a jogtulajdonosat becsapták, de ezekben a nyomdákban nem csak olyan könyveket nyomtak, amelyeknek a Matyi cégei rendelkeztek a szerzői jogaival. Ekkoriban többek között az USA Delaware államába bejegyzett és névleges igazgatókkal működtetett offfshore cégeibe(Rainbow Publishing ltd, Silver Star Publishing) mentette ki a pénzeket, az alkalmazottai minimál bérre voltak bejelentve, de minden héten körbe járt valaki egy ezüst tálcával és borítékkal és abban kapták meg az alkalmazottak a járulékok levonásával nem terhelt kiegészítést.
Az Alexandra bedőlését megelőzte a 2000-es évek közepén néhány kisebb könyves cég bedőlése, akik csak néhány száz milliót nyúltak le a kiadóktól (Móró, Lapics) és minden jogkövetkezmény nélkül megúszták. Ők jelenthették a modellt Matyi nagy tervéhez, saját cégeinek a bedöntéséhez.
Mivel a könyves szakma társadalmi kapcsolatok építésével is jár, Matyinak sok kapcsolata van, amelyekkel igyekszik elkerülni a jogi felelősségre vonást. Amilyen a magyar igazságszolgáltatás, vélhetően sikerrel, hiszen nála vannak a lopott milliárdok és azt vásárol meg, akit akar.
a.z.s
2017-02-11 at 16:55
“az állam követelésvásárlóként megjelenik ezen a piacon, és így a felszámolásnál szerepet tud vállalni. Ehhez stratégiailag kiemelt vállalatnak kellene nyilvánítani azokat a cégeket, amelyeket a bedőlés fenyeget, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az állam irányítsa a felszámolás folyamatát”
Piacgazdaság van, nem maradnak könyvek nélkül az olvasó, a konkurencia majd végzi a dolgát MD helyett is… . Matyi Dezső elég sokat hazardírozott már (pl. foci), egye meg amit kifőzött. Maradt még elég pénze ahhoz, hogy rendezze követeléseket, vagy ülje le az árát! Az államnak van néhány sürgetőbb feladata, mint egyes emberek üzleti inkorrektségének költségét (milliárdokról van szó!) átvállalja.