Súlyosbodnak az EU és Lengyelország közötti jogviták

Sok évtizedes jogi problémát kezdtek feszegetni a lengyelek, amikor az alkotmánybíróságuk július közepén alkotmányellenesnek minősítette, hogy az Európai Unió Bírósága intézkedéseket rendelt el a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás kapcsán, és Varsó hitet tett a nemzeti jog elsőbbsége mellett az ügyben. Az Európai Bizottság augusztus 16-ig adott időt Lengyelországnak arra, hogy teljesítsék az uniós bíróság ítéletét, különben pénzügyi szankciók sújtják őket. Nem ritka, hogy az uniós és nemzeti jog viszonya górcső alá kerül a tagállami fővárosokban – számol be a Magyar Nemzet.

Az Európai Unió Bírósága már a hatvanas években elkezdett vizsgálódni, és kialakította az álláspontját arról, hogy a közösségi jognak elsőbbsége van azokon a területeken, ahol a tagállamok kompetenciákkal ruházták fel a közösséget. A német alkotmánybíróság szintén már a hetvenes évektől foglalkozik az európai jogi kérdésekkel. Említhetném a maastrichti szerződést, a 2008-as szuverén adósságválságot vagy a lisszaboni szerződést, ezekkel kapcsolatban is előkerült a dilemma, főként azokon a területeken, ahol az unió időközben hatásköröket szerzett

– sorolta a példákat Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense a Magyar Nemzetnek, arra is emlékeztetve: Karlsruhében utoljára tavaly, egy 2015-ös uniós kötvényvásárlási program kapcsán kérdőjelezték meg az EU-jog elsődlegességét.

Összességében tehát érdemes időben távolról vizsgálódni, hiszen nem egy újkeletű problémával állunk szemben

– húzta alá a szakértő, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy a vita kifejezetten a bíróságok vonatkozásában zajlik, a jelenlegi lengyel esetben is a tagállami és az uniós jog viszonya a kérdés. Az európai lapok rendre példálóznak manapság a polexittel, azaz a lengyelek brit mintára történő, lehetséges uniós kilépésével. Akadt olyan brüsszeli lap is, amely a jogi természetű vita margóján arra emlékeztetett, hogy a britek is a lopakodó hatáskörmegosztást írták az unió számlájára a 2016-os, az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazás előtt. A szigetország 2012 nyarán két és fél éven át tartó vizsgálatba kezdett, majd egy négyezer oldalas anyagot tett közzé az uniós hatáskörök megosztásáról. Hasonló, úgynevezett szubszidiaritás-felülvizsgálatot egyetlen másik EU-országban, Hollandiában láttunk még 2013-ban. Gálik Zoltán a Magyar Nemzet erről szóló felvetésére elmondta: szerinte a lengyel jogvitától merőben eltér a britek esete.

Nagy-Britannia a kilépést megelőzően azt mérte fel, hogy mennyire hatékonyak az uniós és tagállami, valamint a megosztott hatáskörök, és nem azt, hogy azok jogszerűen lettek-e meghatározva. Érdekes egyébként, hogy a brit vizsgálat eredményeként kilencvenöt százalékban hatékonynak találták a kompetenciamegosztást

– vélekedett az egyetemi docens, azt is hangoztatva, hogy politikai okokból ezt az eredményt a britek később elkenték. A lengyeleknek a brit út követéséről szóló érvek tehát jelenleg jogilag és politikailag sem állják meg a helyüket, miközben Varsó helyzetét az is segítheti, hogy épp zajlik az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat, ahol szintén megvitathatják az uniós és tagállami jogrendszerek viszonyát, valamint az unió előtt álló válaszutakat. Utóbbit nem mellesleg Magyarország is szorgalmazza.

Ezzel kapcsolatban két szempontot érdemes említeni, az egyik, hogy most adott egy alkotmányos rendszer. Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy ezt érdemes fejleszteni, akkor jöhet a második dimenzió, hogy pontosan milyen irányba. Utóbbi nem feltétlenül kell, hogy a centralizációt jelentse

– fogalmazott a szakértő, aki szerint az Európa jövőjéről szóló diskurzusban a most a lengyelek által feszegetett jogi kérdésnek is helye lehet.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Máthé Zoltán