Mint lapunk is megírta, a HVG hosszú cikkben foglalta össze azt a 2020 végén készült ominózus rendőrségi jelentést, amelyből kiderültek a részletek Magyar Péter Varga Judittal szembeni erőszakos fellépéséről. Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus arról beszélt az Origónak, hogy milyen viselkedése van egy bántalmazó személynek: valójában egy bántalmazó személyiség mindenképpen meg akarja tartani a magabiztos pozícióját, akár erőszakkal is, és különféle módon próbálja manipulálni a bántalmazottat, például úgy, hogy megfélemlíti, és azt mondja neki, hogy úgysem lesz sikeres bármiféle kitörési kísérlete. Bár a pszichológus általánosságban beszélt a jelenségről, azonban az Origo szerint ebből is egyértelműen kiderül Magyar Péter mondatáról, amelyet Varga Juditnak intézett, hogy egy tipikus bántalmazói mondat.
A HVG hétfői cikke végigvette az elmúlt időszakot, kitérve arra a bizonyos, 2020. év végi veszekedésre. Erről ugyebár Magyar azt írta, egy „szimpla családi vitánkat valótlan állításokkal sikerült izzadtságszagúan úgy kiszínezni, hogy a jelentés azt sejtesse, hogy én erőszakosan léptem fel a feleségemmel és az akkor őt védő állami testőrökkel szemben”. Csakhogy a HVG cikke, illetve az abban ismertetett hivatalos jelentés ennek ellentmond. A dokumentumon nem szerepel a titkos vagy bizalmas minősítés, azt viszont a rendőr beleírta, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter azt kérte, az ügyet kezelje bizalmasan. A lap állítja: a szivárogtatótól független forrásból megbizonyosodott arról, hogy a jelentés valóban akkor készült, amikor az események történtek.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
A cikk szerint a veszekedés előzményeiről a Varga Judit védelmét éppen akkor ellátó rendőr azt írta: a miniszter kérte, hogy menjen el vele a lakásukhoz, így lehetett tanúja a pár egyre hangosabb szóváltásának. A rendőr saját állítása szerint úgy érzékelte, Varga láthatóan félt, és a hatósági jelenlét nélkül kiszolgáltatott helyzetben lett volna. Próbálta elhagyni a lakást, amit a dokumentum szerint Magyar nem engedett, mondván, a felesége nem mehet sehova, nem viheti magával a gyerekeket (akik nem voltak ekkor a helyszínen). A férfi a leírtak szerint azzal fenyegetőzött:
majd megbánod még ezt, úgysem hisznek majd neked. Az egész kormány bele fog ebbe bukni, óriási botrányt csinálok ebből.
A HVG szerint a rendőrfőkapitány és a belügyminiszter lemondását egyaránt követelő Magyar a posztjában nem állít igazat, amikor úgy fogalmaz: a lap munkatársa azzal kereste volna meg, hogy – idézzük a Talpra, magyarok alapítóját – a „hatalom által készített és betárazott titkos rendőri jelentést” kapott meg a rendőrségtől. A jelentésen ugyanis nem szerepelt titkosítás, a tartalmát pedig a felek meghallgatásával próbálta Dezső András ellenőrizni.
A bántalmazó általában a megfélemlítésre törekszik
Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus az Origónak arról beszélt, hogy általánosságban a bántalmazó kapcsolatokra jellemző, hogy a bántalmazó – aki elképzelhető, hogy indulatkezelési problémákkal küzd, vagy más problémák is állhatnak a háttérben – két dologra törekszik: egyrészt a megfélemlítésre, másrészt az áldozat elbizonytalanítására. A szakember szerint a bántalmazó a hatalmát úgy akarja minden eszközzel fenntartani a bántalmazott felett, hogy megfélemlíti, és azt mondja neki, hogy úgysem lesz sikeres bármiféle kitörési kísérlete. Tehát, hogy nem fog sikerülni, nem fognak neki hinni, vagy úgyis visszamegy őhozzá, tehát teljesen felesleges lejáratni saját magát. A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet arra:
nem szabad elfelejteni, hogy egy bántalmazott alapvetően mindig szégyent él meg a bántalmazás kapcsán, megalázást, kiszolgáltatottságot érez. Amennyiben felmerül az a gondolat, hogy elmondja másoknak, mi történt vele, akkor úgy érzi, „kiteregeti a családi szennyest”, és ez rá fog rossz fényt vetni.
A bántalmazó azt mondja neki, hogy önmagának tesz ezzel rosszat, mert úgysem hisznek majd neki, de mégis lejáratja magát. Ennek vannak finomabb eszközei a bántalmazó részéről és vannak durva eszközei is, de mégis az egyik tipikusan a megfélemlítés.
Hiába is próbál meg segítséget kérni a bántalmazott
Kalamár elemzése szerint valójában egy bántalmazó személyiség mindenképpen meg akarja tartani a magabiztos pozícióját, akár erőszakkal is. Tehát hatalmat akar gyakorolni a bántalmazott felett, és azért tesz megfélemlítő kijelentéseket, hogy megfélemlítse az áldozatot, hiszen, ha megszegi ezt a bántalmazott, akkor adott esetben ennek lehet egyfajta retorziója. Hozzátette: utána akár következhet egy még erősebb bántalmazás, de ne felejtsük el – emeli ki a klinikai szakpszichológus –, hogy rendszerint nem feltétlenül fizikai bántalmazásról beszélünk, hanem bármilyen másról, akár verbális vagy pszichés bántalmazásról. Ha gyermekek is vannak a családban, akkor ez a megfélemlítés még erőteljesebb lehet egy nő esetében.
Borítókép: Képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS