A Helsinki Bizottság szerint a veszélyhelyzetben sem korlátozható az ártatlanság vélelme, és senki sem küldhető vissza olyan helyre, amely számára életveszélyes lehet, ezért akarják megakadályozni, hogy a járványveszélyt figyelmen kívül hagyó és a jelentkezési kötelezettségüket elmulasztó, a karantén alatt önmagukat rendbontásokkal elfoglaló iráni egyetemistákat kitoloncolják az országból. Az Amnesty International erre pedig tudott még egy lapáttal tenni azzal, hogy kijelentette: a karantén sérti az emberek alapvető jogaik gyakorlásában – egyebek mellett ezekről az elképesztő megállapításokról is kérdezte Szánthó Miklóst, az Alapjogokért Központ igazgatóját Huth Gergely a Karc FM Paláver című műsorában.
Szánthó Miklós úgy fogalmazott: a Nyílt Társadalom intézményei az elmúlt napokban már azzal riogatottak, hogy nincs meg a jogi alapja a járvány miatti intézkedéseknek. Hozzátette: a magyar közállapotra eddig jellemezhető nyugodtságot felváltotta az egyéni érdekek, óhajok megvalósulása, amely nem ismer olyat, hogy “közegészségügyi érdek” vagy “közérdek”. Huth Gergely véleménye szerint az, hogy a jogászok megpróbálják elültetni, hogy nem kell betartani ezeket a különleges helyzetben hozott intézkedéseket, az embereket a kormány által bevezetett szabályok ellen hangolják. Szánthó Miklós mindezzel kapcsolatban úgy vélekedett:
Nagyon káros, hogy bizalmatlanságot keltenek. Egyrészt beszélhetünk arról, hogy meg akarják akadályozni a kitoloncolást, ezzel pedig másodlagossá válik a magyar állampolgárok érdeke. A veszélyhelyzet jogi szükségességének kétségbevonása pedig azt ülteti el az emberekben, hogy nem kell betartani a szabályokat. A globális háttérhatalomról, a nyílt társadalomról szóló eddig megfogalmazott állításainkat eddig összeesküvés-elméletként fogták fel, holott látszik, hogy az összeesküvés igazából gyakorlat.
Mint ismert: bírósági felülvizsgálatot és azonnali jogvédelmet kért 13 iráni egyetemista, akiket a napokban utasítottak ki Magyarországról. Mindannyiuk ellen a járványügyi szabályok megsértése miatt indított eljárást a rendőrség. Közbiztonsági veszélyre hivatkozva még ma délelőtt fel akarták őket tenni egy katari gépre, de amíg a bíróság nem dönt legalább az azonnali jogvédelem ügyében, addig biztosan nem toloncolhatók ki. Az egyetemisták egyikét, aki semmi törvénybe ütközőt nem követett el, a Magyar Helsinki Bizottság képviseli az idegenrendészeti eljárásban.
A Karc FM Paláver című műsorában Szánthó Miklós úgy fogalmazott:
megrepedezett a liberálisok világa, hiszen a nemzetállamok – globálisan is jól érzékelhető – olyan jól működő problémamegoldásokkal álltak elő, melyek bizony azt mutatják: gyorsabban reagálnak a problémára, mint adott esetben például az Európai Unió. Az pedig, hogy számos ország különleges jogrendet vezetett be – ami a liberális demokráciának rémálma –, arra az élet védelmében volt szükség.
Az Alapjogokért Központ igazgatója arról is beszélt, hogy a nyugati civilizációra az a jellemző, hogy amint a normális társadalmi működést egy olyan váratlan behatás éri, ami megborítja azt, akkor az állam kilép a konfortzónából, így az “úgymond békeidőbeli, megszokott eljárásrendet felváltja egy olyan, ami alaphelyzetben bizonyos jogokat sértene. Így például a kijárási tilalom sértené a gyülekezési jogot, a karantén a szabadságjogot.”
De fontos hangsúlyozni, hogy a Helsinki Bizottság és a nyílt társadalom eszmerendszerét dédelgető liberálisok óriási tévedésben vannak, amikor azt hangoztatják, hogy nem sérülhetnek az emberi jogok. Ezek ugyanis minden esetben korlátozhatóak, hiszen az élet védelme sokkal fontosabb a gyakorlatban, mint a jogokat védeni szellemi szinten
– fogalmazott Szánthó Miklós, akit ezután arról a mai döntésről kérdezett Huth Gergely, miszerint az uniós joggal ellentétes az a magyar szabályozás, amely nem ad menekültstátuszt azoknak a migránsoknak, akik korábban már haladtak át biztonságos országon.
Mint ismert: 2018 augusztusában a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája, Szabó Gabriella az uniós bírósághoz fordult a magyar menekültügyi szabályok szigorítása miatt. A magyar eljárásban érintett migránst a Helsinki Bizottság segítette, és ők is indítványozták az EU-s testülethez fordulást, aminek a bírónő eleget is tett.
Szánthó Miklós véleménye szerint a két éve nyáron bevezetett jogszabály-módosítások (Stop Soros) lényeges eleme volt, hogy az a migráns – esetünkben egy szír “ügyfél” –, aki Magyarországra érkezése előtt már áthaladt egy biztonságos országon, hazánkban nem lesz jogosult menekültstátuszra. Ennek megfelelően a bevándorlási hatóság el is utasította az illető kérelmét. A döntést azonban a nyílt társadalom eszmeiségét valló Helsinki Bizottság segítségével a migráns a bíróságon megtámadta, majd a bírónő segítségével került az ügy Luxemburgba. Utóbbi bíróság konkrétan az alábbiakat állapította meg: az uniós jogot “úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a nemzetközi védelem iránti kérelem elfogadhatatlanság miatt való elutasítását azon indok alapján, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett az érintett tagállam területére, amelyben nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy amelyben biztosított a megfelelő szintű védelem”.
A dolog “szépséghibája”, hogy a fenti, az ún. “első biztonságos ország szabályát” nem egyszerűen a magyar törvények és a Genfi Konvenció helyes értelmezése, de az Alaptörvény is rögzíti. Tehát az uniós bírság döntésével azt a kaput igyekszik megnyitni, hogy még az állami szuverenitás alapját képező alkotmányokat is felülbírálhassa az európai jogászi elit. A döntés bár csak “eligazítást” ad most a magyar bíróság részére, azért is döntő fontosságú, mert ugyanezen szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen. Ez utóbbi szintén az EU bírósága előtt van, és a mostani döntés alapján vélelmezhető, hogy ott is Magyarország ellen döntenek. Ez pedig végzetes harcot indíthat el az unió és a tagállamok között, ugyanis alkotmányos szabályok felülírásával lényegében az alkotmányozó hatalmát vennék át a brüsszeli testületek. Szabó Gabriella bírónőn kívül “köszönjük” a döntést az Európai Unió Bíróságának, és nem utolsósorban a Helsinki Bizottságnak, mely amellett, hogy felvállalja a koronavírus-járvány idején a karantén szabályait be nem tartó irániak képviseletét, hogy ne lehessen őket “csak úgy” kitoloncolni az országból, még a magyar alkotmányos rend aláásására is ennyi időt és energiát szenteltek.
Szánthó Miklós hozzátette azt is: “hab a tortán”, hogy egy másik menekültügyben szintén ma “mondatta ki” a Helsinki Bizottság az Európai Unió Bíróságával, hogy a magyar bíróságnak menekültügyben az uniós jognak kell elsőbbséget adnia, “szükség esetén mellőzve a nemzetközi védelmet megtiltó nemzeti szabályozás alkalmazását”. Huth Gergely kérdésére, ami arra irányult, hogy kell-e attól tartani, hogy ezek után a magyar határokat meg kell nyitni, Szánthó Miklós úgy fogalmazott:
Én a magyar kormányt nem úgy ismerem, hogy ez a döntés megrémítené őket, de feladat az van. Az európai jurisztokrácia terjeszkedik, amire kommunikációs szinten is fel kell hívni a figyelmet. A magyar szabályozást pedig még erősebbé kell tenni a nyílt társadalom behatásával szemben.
A műsorban elhangott beszélgetést a Karc FM oldalán tudja visszahallgatni, ide kattintva.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS