Háromszáz lovas, ezer gyalogos hagyományőrző alkotott történelmi élőképet tegnap Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén, ahol egy történelmi csata megidézésének is szemtanúi lehettek a résztvevők. A Magyarok Országos Gyűlése egy hely, ahol mindenki igazán magyarnak érezheti magát. Egy hely, amely kifejezi az ősi magyar kultúra iránti alázatot. Egy hely, ahol visszarepülhetünk évszázadokat, mégis a jelenben vagyunk, de a jövő fele tekintünk. A Magyarok Országos Gyűlésén mások mellett Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, forradalmár, Gajdics Ottó, a Magyar Idők főszerkesztője és Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese is előadást tartott. Wittner Mária szerint Magyarország egy csodás kalitka, amelyből egy gyönyörű madár fog kirepülni. Gajdics Ottó a balliberális médiumok hazugságairól beszélt, míg Szarvas Szilveszter nyomatékosította, a nyugati politikusok politikai falat építettek Európa közepén, a fal nyugati oldala a “migráns-Európa”, de keleti oldala, Közép-Európa a valódi Európa, ahol a kereszténységet, a lelket, a jövőt védjük és óvjuk.
Augusztus 17-től 19-ig rendezik meg immáron hatodik alkalommal a Magyarok Országos Gyűlését, vagyis a MOGY-ot a mesés Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Bár nagy divat manapság az ellenkezőjét képviselni, mégis az ide ellátogató közönség Magyarországot jön ünnepelni. A magyar történelmet, hagyományokat, gasztronómiát, egyszóval hazánk kultúráját, ugyanakkor nagytudású kutatók, professzorok, előadók igyekeznek átadni mindazt, amit hazánk jövőjével kapcsolatban is tudni érdemes.
Vukics Ferenc, a rendezvény főszervezője egy korábbi interjú során úgy nyilatkozott a PestiSrácoknak, hogy a MOGY egyszerre szól a múltról, a jelenről és a jövőről, emellett pedig kiemelt hangsúlyt fektetnek a szomszédos népekkel való jó kapcsolat ápolására is. Az idei MOGY három témára összpontosít. Az első a nagycsaládok és a nemzet gyarapodása, a második a visegrádi országok (V4-ek) civil együttműködésének kialakítása, a harmadik fontos téma pedig, hogy azoknak az álcivil szerveződéseknek, külföldről fizetett transznacionális alakulatoknak, magánkatonai csoportoknak a ténykedését bemutassák, leleplezzék, amelyeknek immár nemcsak az Európai Unió, hanem az ENSZ is egyre nagyobb hatalmat próbál a kezébe játszani.
A főbejáraton át azonnal egy kétsoros kézműves vásár tárul az ember szeme elé, ahol ezerféle különböző népművészeti, hagyományőrző alkotást, népviseletet, maszkot, hangszert, ételt, valamint italt vásárolhat az ide ellátogató. A rendezvény hangulatából egyértelműen árad a bizalom és a szeretet, valamint a mellérendelt viszonyokon alapuló társadalmi szervezőelv és az összefogás is. Magyarán itt mindenki fél szavakból megérti a másik mondandóját. Természetesen a csalogató vásáron kívül a baranta-bemutató (a történelmi magyar harci kultúrából származó testmozgások összegyűjtésével létrehozott harcművészeti stílus), a lovasokkal, zászlósokkal, barantásokkal közösen előadott történelmi élőkép-performansz, valamint a 15 különböző sátorban zajló folyamatos előadások is idevonzzák a magyarságban elmerülni vágyókat.
Múlt, jelen és jövő egy helyen
Wittner Mária, ’56-os forradalomár és szabadságharcos a Keresztény Magyarország Sátorban tartott előadásában felidézte a szimbolikában rejlő misztikumokat. Olyan jelekről és rejtett üzenetekről beszélt, amelyek bár az ősidőkből származnak, mégis, szinte kísérteties átfedéssel illenek rá Magyarország jelenére.
Magyarország egy kalitka, amelyből egyszer egy csodás madár fog kirepülni.
Wittner Mária szerint ez a bizonyos madár már kirepült a kalitkából, méghozzá 2015-ben, amikor hazánk példátlan módon állt ki olyan nemzeti értékek mellett, amelyekért akkor bár kinevettek minket, mostanra viszont belátták, hogy a magyar út a járható út. A szabadságharcos beszélt továbbá a feltétlen jézusi szeretetről, aminek át kell járnia a mindennapjainkat, valamint az adás öröméről is:
Tanuljunk meg adni. Úgy adjunk, hogy akarjunk adni, adni tudni kell. 1989-ben nem volt szó szerint semmim, épp ekkor dúlt Erdélyben a forradalom. Napokat töltöttem szorongva azon, hogy bár segíteni akarok, de nem tudok, mert nincs mivel. Ekkor jött a lehetőség, hogy vért adhatok. Az orvos szerint magas volt a vérnyomásom, de én erősködtem, nem bírtam volna ki, ha legalább ennyivel is, de ne segíthetnék bajban lévő testvéreimnek. Ha akkor hagyom magam erről lebeszélni, azt soha nem bocsátottam volna meg magamnak.
Nem sokkal arrébb, a Történelem Sátorban Raffay Ernő történész avatta be a nagy létszámú hallgatóságot a trianoni békeszerződés titkaiba, előzményeibe. A trianoni békeszerződés nyomán ugyanis, ahogyan a történész fogalmazott, Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék.
Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre.
A történész az 1920. június 4-én aláírt békeszerződést az „erőszak békéjének” tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni. (Raffay Ernő előadásairól a YouTube videómegosztón teljes, vágatlan felvételeket lehet megtekinteni.)
Nemzeti újságírás és a nyugat bukása
A Könyv és Sajtó Sátorban a Magyar Idők főszerkesztője, Gajdics Ottó tartott előadást a nemzeti újságírás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A napjainkban zajló médiaháború kiteljesedettsége már senki számára sem megkérdőjelezhető. Gajdics szerint most azonban az a legfontosabb, hogy a médiafogyasztó tudatában legyen annak, mik az álhírek, és melyek azok, amelyeknek érdemes hitelt adni. Természetesen a több oldalról való tájékozódás ennek kihagyhatatlan mozzanata. A hazai jobboldali médiatúlsúly rémmeséjét, amit a baloldali, magukat függetlennek mondó lapok előszeretettel hangoztatnak, szemenszedett hazugságnak nevezte:
Egyesével számolják meg az összes vidéki lapot, holott a Fidesz kormányra kerülése óta ezek az orgánumok sokkal szélesebb látókört mutatnak olvasóiknak, mint azelőtt valaha. Olyan tényekből kreál a baloldal problémát, amiket azelőtt teljesen természetesnek számítottak. Ezért is neveznek minket “kormánypropagandistáknak” vagy “lakájmédiának”, egyszerűen nem tudnak mibe belekötni.
Szarvas Szilveszter, a PestiSrácok.hu főszerkesztő-helyettese átlépve Magyarország határát, a nyugaton zajló kaotikus állapotokat mutatta be Andreas von Rétyi: George Soros és Udo Ulfkotte, valamint Stefan Schubert: Határtalan bűnözés című könyve nyomán. Andreas von Rétyi több, mint kétszáz oldalon, bizonyítékokkal alátámasztva, számtalan hivatkozással mutatja be, hogy a nemzetközi spekuláns milyen roppant arzenállal bír a világ menetének befolyásolására, a különböző nemzetek belpolitikájába való beavatkozásra és legitim kormányok megdöntésére.
Udo Ulfkotte és szerzőtársa, az elismert belbiztonsági szakértő, Stefan Schubert döbbenetes példák bemutatásával, oknyomozói alapossággal és igényességgel, számtalan hivatkozással rántják le a leplet a migránsbűnözésről. Állításaik igazolására tények százait sorolják hadrendbe.
Szarvas Szilveszter nyomatékosította, a nyugati politikusok politikai falat építettek Európa közepén, a fal nyugati oldala a “migráns-Európa”, de keleti oldala, Közép-Európa a valódi Európa, ahol a kereszténységet, a lelket, a jövőt védjük és óvjuk.
A könyv mindenkinek ajánlott, aki kíváncsi a német és európai valóságra, akik szerint egyetlen igazság létezhet és azt ki kell mondani, és aki magyarként, európaiként aggódik a jövőért. Szarvas Szilveszter példaként három megrendítő, migránsok által elkövetett bűncselekményt ismertetett a hallgatósággal, amelyekből mindenki számára egyértelművé vált, hogy nyugaton ma már a jogrendszer igazodik a bevándorlók igényeihez és nem pedig fordítva.
Andreas Von Rétyi: George Soros és Udo Ulfkotte – Stefan Schubert: Határtalan bűnözés című könyve a PestiSrácok.hu internetes boltjában vásárolható meg.
Az előadások végén a Nagyszínpadon neves fellépők szórakoztatták az ünneplőket. A rendezvény kapcsán fontos megjegyezni, hogy a MOGY saját forrásokból, önkéntes munkából, felajánlásokból valósul meg. Vukics Ferenc szerint ezzel is az a céljuk, hogy erősítsék a közösségeket, s újakat hozzanak létre.
Nézze meg a MOGY-ról készített képgalériánkat:
No gallery template found!Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS