Századvég-elemző: Soha nem látott tartalék van a 2020-as költségvetésben

Az Országgyűlés hónapok óta tárgyalja a jövő költségvetés tervezetét; mára ez a procedúra befejeződött, a javaslatból pedig törvény lett. Regős Gáborral, a Századvég közgazdászával áttekintettük a legfontosabb változásokat és az új lényeges elemeket.

A jövő évi költségvetés új elemei a családvédelmi- és gazdaságvédelmi akcióterv és egy jelentős adócsökkentési program – mondta el kérdésünkre Regős Gábor, a Századvég elemzője. Hozzátette: a szociális hozzáárulási adó csökkentése, amely bár idén július 1-jétől életbe lép, természetesen a jövő évi költségvetésre is hat – ennek jövő évi hatása 310 milliárd forint. Ez az adócsökkentés a 6 éves bérmegállapodás része. A másik terület, ahol még jelentős növekedés van az új programokhoz kapcsolódóan, az az otthonteremtés: erre jövőre 296 milliárd forintot szánnak. Ez több, mint 20 százalékos növekedés az idei évhez képest. Regős szerint két terület emelhető még ki, amelyre jövőre több pénz jut: az egészségügyre 184 milliárd forinttal, a védelmi kiadásokra pedig 223 milliárd forinttal. A családvédelmi akcióterv hatása 162 milliárd forint, míg a gazdaságvédelmi akciótervé 478 milliárd forint, amely összeg lényegében a költségvetési tartalék.

Elképesztően nagy tartalék

Felmerül a kérdés, hogy minek ekkora tartalék? Van esetleg valami titkos cél, amire ezt az összeget szánják? Regős szerint nem kell, hogy titkos legyen: mindenki fel tud sorolni rengeteg célt, amire ezt el lehet költeni. Ilyen lehet például a pedagógusok béremelése – talán ezt emelném ki elsőként, erre nagyon nagy szükség van -, de a közösségi közlekedés fejlesztése is igényel forrásokat. De nem feltétlenül kell elkölteni akkor se, ha megmarad – tette hozzá.

Négyszázalékos növekedést tervez a kormány

A jövő évre a kormányzat 4 százalék körüli növekedéssel számol. Ezt nem lehetetlen elérni – gondoljunk csak az elmúlt 1-2 év adataira -, de azért a jelen világgazdasági környezetben nem is vehető biztosra: látjuk a német gazdaság gyenge teljesítményét, ami bármikor begyűrűzhet, és akkor ez a tartalék jól jöhet ahhoz, hogy a hiány ne legyen a tervezettnél magasabb. Természetesen ebből a tartalékból lehet fedezni a váratlan kiadásokat is. Regős Gábor ezzel kapcsolatban kijelentette: ne feledjük, a kormányzat a korábban megszokottnál alacsonyabb, 1 százalékos hiánnyal tervez; ezt jó lenne betartani, hiszen a hiány csökkentése akkor a legcélszerűbb, amikor jól megy az ország gazdasága.

Még nem leszünk euróképesek 2020-ban

A 2020-as költségvetés teljesülése után az államadósság szintje várhatóan valahol a GDP 65 százaléka körül fog mozogni. Ez azt jelenti, hogy ebből a szempontból megfelelünk az euró bevezetési kritériumainak. De Regős szerint még ekkor sem leszünk euróképesek. Van egy olyan feltétel is, hogy ne legyen a három legkisebb inflációjú tagországban +1,5 százalékpontnál nagyobb a pénzromlás üteme. A Bizottság Olaszországra 1,0, Ciprusra 0,9, míg Görögországra 0,8 százalékos inflációt vár, tehát nálunk 2,4 százalék alatt kéne lennie. Ezzel szemben a várakozások a magyar infláció esetében 3 százalék körüliek.

Az ellenzék semmi érdemlegeset nem tett

786 ellenzéki módosító indítvány érkezett a költségvetéshez, ezeket a parlament nem támogatta. Ennyi módosító indítvány természetesen meglehetősen szerteágazó, nehéz őket átfogóan értékelni, a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak – foglalta össze Regős Gábor, a Századvég elemzője.