Az Európai Unió (EU) lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti – összegezte Európa Projekt-kutatásának eredményeit a Századvég.
A honlapjukon pénteken közzétett elemzés szerint az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen nőtt az energiaszegény háztartások aránya, ennek következtében az európaiak ötöde nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát. Felidézték, hogy Paolo Gentiloni uniós biztos az európai szemeszter tavaszi csomagjának bemutatásakor azt mondta: az EU gazdasága a vártnál jobban teljesít, ezért a tagállamoknak 2023 végéig meg kell szüntetniük az energiatámogatási programjaikat.
A Századvég kutatása ugyanakkor megjegyzi, hogy a várakozásokon felüli teljesítmény túlzás, a felhívás végrehajtásának pedig súlyos társadalmi következményei lennének. A Századvég elemzése szerint a piaci energiaárak részleges korrekciója ellenére a magas lakossági tarifák továbbra is számos tagállamban tömegek számára okoznak egzisztenciális nehézségeket, így mivel az uniós polgárok 22 százaléka nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát, az aktív gazdaságpolitikai beavatkozás 2023 után is indokolt. Azt írták: a fűtési nehézséggel küzdők aránya az EU tagállamainak kétharmadában eléri a 20 százalékot, és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb 10 százaléknál.
Az Európa Projekt-kutatás szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak, ahol a válaszadók több mint fele számolt be fűtési nehézségekről. Az elemzésben hangsúlyozták, hogy az eredmények a közüzemi díjelmaradások esetében is hasonlóan aggasztó képet festenek; az elmúlt egy évben az uniós polgárok 15 százalékával egy, 8 százalékával több alkalommal fordult elő, hogy pénzhiány miatt nem tudta határidőre befizetni számláit. A problémában érintettek összesített aránya – Csehország (15 százalék) és Szlovákia (16 százalék) után – Magyarországon és Németországban (17–17 százalék) a legalacsonyabb – írták. A legnehezebb helyzetben ebben a kategóriában is a görögök vannak, ahol a lakosság 23 százaléka egy, 25 százaléka pedig több alkalommal is egzisztenciális okokból késett a díjak befizetésével – olvasható a Századvég kutatási eredményeit elemző összegzésben, amelyben arról is tájékoztattak, hogy november 13-án tartják a Szuverenitás Konferenciát, ahol a kutatás eredményeit is részletesen bemutatják.
Forrás: MTI; Fotó: illusztráció
Facebook
Twitter
YouTube
RSS