Százmilliókkal akarta megkopasztani a villamos műveket a tömegmészárlást tervező S. Ábel

Harmadik ügyében állt bíróság elé kedden S. Ábel, aki korábban azzal került be a hírekbe, hogy a nyomozóhatóságok szerint tömegmészárlást tervezett az amerikai iskolai vérengzések mintájára. A végül ötven nap közmunkával sújtott, és az államot kártérítésért perelő fiatalembernek most azért kell felelnie, mert a vád szerint hamis dokumentumok felhasználásával hatszázhúszezer euróval akarta megkopasztani a Magyar Villamos Műveket.

Megkezdődött kedden S. Ábel újabb büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB), a korábban egyebek mellett emberölés előkészületével, illetve lőszerrel, lőfegyverrel visszaéléssel vádolt fiatalembernek ezúttal különösen nagy kárt okozó csalás kísérlete, és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie. A jelenleg robbanóanyaggal visszaélés miatt július óta előzetes letartóztatásban lévő vádlott a bíróságon még a személyi adatairól sem akart nyilatkozni a nyilvánosság előtt, majd a büntetőtanács vezetője kizárta a hallgatóságot – közöttük a sajtó képviselőit – a tárgyalásról. Utóbbit valószínűleg alaposan meg kell majd indokolnia a bíróságnak, mert korábban már volt olyan ügy, amelynek ítéletét hasonló okok miatt helyezték hatályon kívül.

Saját számlájára kérte

A kedden ismertetett vádirat szerint S. Ábel korábban folyószámlát nyitott egy osztrák bankban, hogy azon bűncselekményekből származó pénzt fogadhasson. 2013 februárjában két alkalommal, egy Budapest VII. kerületi, majd egy VIII. kerületi OTP Bankban az erre a célra létesített gyűjtődobozban elhelyezett két-két darab általa kiállított, a Magyar Villamos Művek (MVM) Észak-Budai Kogenerációs Fűtőerőmű Kft. ügyvezetőinek fiktív aláírásával ellátott hamis nemzetközi átutalási megbízást, amelyen az MVM számlájáról százezer, illetve ötszázhúszezer euró átutalását kérte az Artmedia-Invest S.R.O. részére, valójában azonban az általa korábban saját nevére az osztrák banknál nyitott folyószámlára.

S. Ábel az azonosításának elkerülése érdekében arcát eltakarva érkezett a bankfiókokba, ami gyanút keltett az ott dolgozókban, ezért a vádlott távozása után mindkét esetben  azonnal kivették a megbízásokat. Az ellenőrzés feltárta, hogy a dokumentumokon szereplő aláírások hamisak, ezért a kifizetéseket nem indították el. A vád szerint a fiatalember több mint háromszázhatvanmillió forintos kárt okozhatott volna az említett cégnek. A hallgatóság kizárása miatt egyelőre nem tudni, hogy a vádlott tett-e vallomást, és ha igen, annak mi volt a tartalma, segítette-e a büntetőper bizonyítását.

Fotó: MTI

Mészárlásra készült

S. Ábel 2010 februárjában lett ismert, miután azzal gyanúsították meg, hogy huszonkét embert akart megölni egy budapesti bevásárlóközpontban. Egy másik teória szerint azon az egyetemen kezdett volna mészárlásba, ahol kiváló eredménnyel folytatott jogi tanulmányokat. A nyomozóhatóságok szerint a fiatalember rajongott az amerikai, és finn iskolákban elkövetett tömeggyilkosságok tetteseiért. A Magyarországon precedensértékűnek számító perben a bizonyítékokat főképp S. Ábel versei, internetes bejegyzései jelentették, a bizonyításban pedig olyan releváns körülményeket sem sikerült tisztázni, hogy a fiatalembert hol fogták el, mert a rendőrségi jelentés szerint ez egy időben, Budapest két távoli pontján is megtörtént. Tény, hogy előállítása után S. Ábel részletes beismerő vallomást tett a készülő merényletről, amit később visszavont, és betegségével magyarázta, hogy összevissza beszélt a nyomozóknak. Tény, hogy a vallomás felvétele sem volt szabályos, így értelmezés kérdése lett, hogy bizonyítékként értékelhető-e. S. Ábel első pere a hazai igazságszolgáltatás egyik állatorvosi lova lett a tisztázatlan eredetű bizonyítékokkal, majd az egész elölről kezdődött, amikor újabb bíróra szignálták az ügyet. S. Ábel első fokon két és fél évet kapott a Fővárosi Törvényszéken, a nyakatekert indokolás szerint nem huszonkét, hanem csak két emberrel akart végezni. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla ötven nap közmunkára változtatta a verdiktet, az utána következő Kúria azonban újra harminc hónap börtönbüntetést szabott ki rá. Az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, amely elégségesnek találta az ötven nap közmunkát, S. Ábel pedig több tízmillió forintos kártérítési eljárást kezdeményezett az állam ellen, mivel ebben az ügyben huszonegy hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

S. Ábel másik ügye azután indult, hogy 2013 augusztusában a Móricz Zsigmond körtér egyik gyorséttermében lövöldözött. Ezért fegyveresen elkövetett garázdaság miatt először öt, majd négy és fél évet kapott idén márciusban, de még szabadlábon volt, amikor a robbanóanyaggal visszaélés és más bűncselekmények miatt indított eljárásban meggyanúsították.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu