Szél és víz nyomaira bukkantak a kínaiak a Marson az Utópia-síkságon
A kínai Csu-zsung marsjáró szél- és vízerózió nyomaira bukkant a vörös bolygón. Az Utópia-síkság korábbi kutatások szerint vulkanikus terület, amelynek felszíni korát több mint hárommilliárd évre becsülik. A múltban nagy mennyiségű folyékony víz vagy jég lehetett azon a területen.
A Nature Geoscience című folyóiratban a napokban megjelent tanulmány arról számolt be, hogy a kínai mitológia egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung marsjáró első 60 marsi napján, 450 méter megtétele közben gyűjtött adatokat elemezték. Az északkelet-kínai Harbin Műszaki Egyetem kutatócsoportja a marsi kőzetet a rover kameráinak felvételei alapján tanulmányozta, és megállapította, hogy a marsi talaj nagy teherbírású és a szélerózióra utaló kohézióval rendelkezik. A képeken megfigyelt gerincek, hullámok és erodált kráterek a kutatók szerint arra utalnak, hogy a területet hosszú időn keresztül a szél pusztította. A szélerózió mellett a kutatók olyan kőzetmintákat is észrevettek, amelyek a tanulmány szerint a sós vízzel való kölcsönhatásra utalnak.
A Csu-zsung 2021. május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon. Azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített. Az Utópia-síkság korábbi kutatások szerint vulkanikus terület, amelynek felszíni korát több mint 3 milliárd évre becsülik. A múltban nagy mennyiségű folyékony víz vagy jég lehetett azon a területen. A kutatók eredményei további új ismereteket nyújthatnak a bolygó felszínének történetéről és a Mars északi síkságainak fejlődéséről.
Forrás: MTI; Fotó: YouTube
