Szerbia kiakadt, hogy Koszovó hadsereggé alakítja át biztonsági erőit
Élesen bírálta Szerbia vezetése, hogy a koszovói parlament pénteken egyhangúlag megszavazta a biztonsági erők hadsereggé alakítását lehetővé tevő törvénycsomagot.
Ana Brnabics miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Mint mondta, Szerbia tovább akar haladni a béke és a stabilitás útján, amely a fejlődést biztosítja. Alekszandar Vucsics szerb elnök egyelőre nem reagált a hírre, ám főtitkára, a korábbi igazságügyi miniszter, Nikola Szelakovics kijelentette: a pénteki koszovói voksolással meghalt a nemzetközi jog.
Azok, akik hozzájárultak, hogy a nemzetközi jog megsemmisüljön, még csak nem is játsszák meg magukat; korábban legalább kitaláltak valamit, hogy a nemzetközi jog megsértését hogyan magyarázzák ki
- fogalmazott Nikola Szelakovics. Szerinte mindenki, aki elfogadja a koszovói hadsereg megalakítását és a koszovói állam függetlenségét támogatta, az így tesz.
Nikola Szelakovics szerint mindenkit emlékeztetni kell arra, hogy máig érvényes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-ben hozott 1244-es számú határozata, amely kimondja, hogy Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő tartózkodhat. Ivica Dacsics külügyminiszter bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását fogja kezdeményezni, mert a pristinai képviselőház döntése súlyosan sérti az ENSZ BT 1244-es határozatát.
Ez a régió békéjének és stabilitásának, valamint a koszovói szerbek biztonságának a legközvetlenebb fenyegetését jelenti
- fogalmazott a koszovói hadsereg megalakításával kapcsolatban a szerb diplomácia vezetője.
Alekszandar Vulin védelmi miniszter szerint Pristina azért akart hadsereget létrehozni, hogy megtámadhassa Szerbiát és a koszovói szerbeket. Vulin úgy fogalmazott, hogy a koszovói hadsereg terroristákból áll. A tárcavezető nyugalomra intette a Koszovóban élő szerb kisebbséget, és kijelentette: Szerbia és a szerb hadsereg támogatja őket. A koszovói szerb politikusok pénteken leszögezték, hogy nem ismerik el a koszovói hadsereg megalakítását, mert szerintük a pristinai lépés közvetlen támadás a béke ellen.
A koszovói szerb képviselők egyébként bojkottálták a pristinai képviselőház pénteki ülését, amelyen a hadsereg megalakítását lehetővé tevő törvénycsomagról szavaztak. Az albán képviselők egyhangúlag fogadták el mindhárom törvényjavaslatot. A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst. Így a testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl ötezer hivatásos fegyveres, valamint háromezer tartalékos képezi majd a keretet. A hatáskörök bővítése után a biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet.
A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által vallásuk és kultúrájuk bölcsőjének tekintett Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta nincs önálló hadserege.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
