A kormány addig nem hagyja jóvá az Európai Békekeret következő részletét, amíg Ukrajna le nem veszi a háború nemzetközi szponzorainak listájáról az OTP-t, valamint nem támogatja az újabb szankciókat részben emiatt, részben a kínai cégeket érintő korlátozások miatt – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Bécsben.
A tárcavezető az osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel folytatott munkaebédjét követően kiemelte, hogy a fegyveres konfliktus következményei egyre keményebbek, és újabb súlyos javaslatok vannak napirenden Brüsszelben, amelyek további áldozatvállalást várnak el az európai emberektől, miközben egyetlen centiméterrel sem vinnének közelebb a békéhez. Aláhúzta: a tervezett tizenegyedik szankciós csomag teljesen szembe megy a józan ésszel, ugyanis az előző tíz is kudarcot vallott. Ugyanakkor üdvözölte, hogy bár egyesek még nem tettek le erről, egyelőre sikerült megakadályozni a nukleáris ipart sújtó korlátozásokat. Súlyos aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az EU intézkedéseket léptetne életbe nyolc kínai vállalattal szemben, ami szavai szerint biztosan elmérgesítené, sőt, talán még el is lehetetlenítené a kapcsolatot Kínával, és egyfajta negatív spirál alakulhatna ki a válaszreakciókból.
Miután az Európai Unió és Oroszország együttműködésének szálait gyakorlatilag egyesével elvágtuk, rendkívül károsnak (…) tartanánk, ha ugyanez elkezdődne az európai–kínai együttműködés szöveteinek szétvágásával is
– fogalmazott. Hozzátette, hogy mára Kína bruttó hazai terméke (GDP) meghaladta az EU-ét, így a rivalizáláson a kontinens biztosan veszítene, ezért ehelyett együttműködésre lenne szükség.
Magyarország kiváló példa arra, hogy mennyit lehet nyerni a kulturált együttműködésből Kínával
– vélekedett. Szijjártó Péter kitért arra a javaslatra is, amelynek értelmében újabb félmilliárd eurót utalnának át az Európai Békekeretből ukrajnai fegyverszállításokra, ami a pénzügyi alap nevével ellentétben leginkább az eszkaláció kockázatát növelné.
Azt várják tőlünk, hogy újabb gazdasági károkat nyeljünk be, eközben Ukrajna egyre ellenségesebben viselkedik Magyarországgal szemben, ellenséges döntéseket és intézkedéseket hoznak, és most már súlyos fenyegetések is elhangzottak az elmúlt napokban. Érdekes, hogy ilyenkor az európai uniós egységre, az európai szolidaritásra oly érzékeny brüsszeli intézmények, köztük az Európai Bizottság, és az európai szolidaritást és egység fontosságát állandóan zászlójukra tűző nyugat-európai tagországok mintha süketnek bizonyulnának
– tette hozzá. A kifogásolt lépéseket illetően hangsúlyozta, hogy szeptembertől megszűnnek jelenlegi formájukban a magyar közösség iskolái Kárpátalján.
Évek óta jelezzük ezt a problémát minden létező döntéshozatali fórumon, sehol nem hajlandók ezzel komolyan foglalkozni, néhány kivételtől eltekintve a nemzetközi intézmények, a nemzetközi politika szereplői szemet hunynak efölött
– közölte. Emlékeztetett, hogy Ukrajna “botrányos, elfogadhatatlan” módon a háború nemzetközi szponzorainak listájára helyezte a semmilyen jogszabályt nem megsértő OTP-t. Ráadásul – mint kiemelte – az elmúlt napokban robbant a hír, hogy az ukrán elnök a hazánkat is ellátó Barátság-kőolajvezeték felrobbantását helyezte kilátásba, amivel egyértelműen Magyarország szuverenitását támadnák.
Szerintem jogos az az érzés, hogy ebből most már elég (…) Szeretném világossá tenni, hogy mindaddig, amíg az OTP-t Ukrajna a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartja, addig Magyarország nem tud beleegyezni olyan döntésekbe, amelyek újabb gazdasági, pénzügyi áldozatvállalást várnának el az Európai Uniótól és annak tagországaitól. Tehát az Európai Békekeretből újabb félmilliárd euró elkülönítését az ukrajnai fegyverszállításokra, mindaddig nem tudjuk támogatni, mindaddig nem adunk neki zöld lámpát, amíg az OTP ezen a bizonyos listán szerepel Ukrajnában, és ugyanez a helyzet a szankciókkal is, amelyek újabb, nyilvánvalóan gazdasági áldozatot jelentenének Európa számára. Mindaddig, amíg az OTP-t az ukránok ezen a bizonyos listán szerepeltetik, addig nagyon nehéz a szankciók kapcsán arról beszélni, hogy Magyarország adjon ennek zöld utat. Most arról nem is beszélve, hogy a szankcióknál nagyon komoly kockázatot látunk abban, hogy a kínai vállalatok is szerepeljenek, mert ez az Európai Unió és Kína közötti együttműködést olyan mélyen lehetetlenítené vagy nehezítené el, amely Európa érdekeivel teljes mértékben ellentétes. És azt is szeretném világossá tenni, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem kétoldalú kérdés. A nemzeti kisebbségek jogainak védelme az európai kérdés, hiszen európai szabályok, nemzetközi szabályok védik a nemzeti kisebbségeket. Ezért nyilvánvaló, hogy az ukránok csak akkor tudnak majd előrelépni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokban, hogyha garantálják, hogy a magyar emberek visszakapják azokat a jogokat, amelyekkel már rendelkeztek
– figyelmeztetett.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS